PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Magda Sándor elnök úr napirend előtti hozzászólásában taglalta a 2005. évi agrárteljesítményeket, ami, úgy gondolom, helytálló. Magam is megtapasztaltam a gazdálkodókkal való találkozásaim során, hogy úgy érzik, elmozdult az agrár-, vidékpolitika a holtpontról, és fejlődésnek indult a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság.
De természetesen ez nem előzmények nélkül való. Nagyon jó, hogy a Medgyessy-kormány 2002 őszén konszolidációs programmal próbálta a mezőgazdaság helyzetét stabilizálni, ebből a programból csak hármat emelnék ki. 2002 őszén 60 milliárd forint adósságot engedett el a gazdálkodóknak, százezer termelőt érintett ez az adósságmérséklés, 55 százalékban a társas vállalkozásokat, 45 százalékban a családi gazdaságokat segítette az intézkedés. Az aszály- és fagykár enyhítésére 50 milliárd forint támogatást adott, amely öt évre szólt, most öt évvel meghosszabbítjuk a törlesztés idejét, hogy ki tudják gazdálkodni a vállalkozások.
Az agrár európai hitelprogram keretében 230 millió forintot biztosított a kormány, amellyel középtávú hitellé tudták átalakítani rövid távú hiteleiket a gazdálkodók, az utófinanszírozásra fel tudtak készülni, úgy a területalapú támogatásra, amit elnök úr jelzett, illetve a SAPARD-, AVOP-fejlesztéshez szükséges forrásokat is elő tudták teremteni. Nagyon fontos, bár sajnos 2003. június 1-jével tudott felállni az az intézményrendszer, amelynek két évvel előbb működnie kellett volna ahhoz, hogy zökkenőmentesebben tudjanak a gazdálkodók, a termelők átállni az új szabályozásra.
Meg is lett az eredménye az intézményrendszer működésének, mert a SAPARD-támogatásokat mind igénybe vették a gazdálkodók, 8800-an pályáztak, 6000 nyertes pályázat volt, és mintegy 64,3 milliárd forint fejlesztés, beruházás kerül a mezőgazdaságba, a vidékfejlesztésre, amelyből 36 milliárdot igénybe vettek a gazdálkodók. Az agrár-vidékfejlesztési operatív programról szólt képviselő úr, szeretném itt is megerősíteni, hogy 82,6 milliárd forint kötelezettségvállalás történt a mai napig a termelők és a hivatal között, a kifizető ügynökség között, tehát megindult az a beruházásfejlesztés, ami egyrészt szolgálja a gabonatermelést, a terménytároló kapacitások építéséről, bővítéséről szintén szó volt, illetve az állattenyésztés technológiai megújítását, fejlesztését, az élelmiszeripar fejlesztését szolgálják ezek a támogatások.
Nagyon fontos, hogy a nemzeti vidékfejlesztési terv sokat emlegetett agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai elindultak, július 31-ig elbírálta valamennyi benyújtott kérelmet a kifizető ügynökség, és a szántóföldi alapprogram kivételével, amelyre 72-75 százalék teljesítés biztosítható, minden kérvényt 100 százalékban teljesített a hivatal.
A képviselő úr szólt a száz lépés agrárprogramjáról, intézkedéseiről. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nagyon fontosnak tartja a tárca vezetése, hogy az élelmiszerek eredetének, minősége biztosításának ellenőrzését fokozzuk, egy nagyobb, összehangolt kormányzati munkával segítsük a piac védelmét, ugyanakkor segíteni kívánjuk a piac fejlesztését is.
(9.10)
Ezt nagyon fontosnak tartom, mert a magyar termelők legnagyobb piaca a tízmillió magyar fogyasztó, és nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a szabályok betartása mellett az importtermékek minőségét fokozottan ellenőrizzük, hogy a silány minőségű termékeket - még ha a szabványnak egyébként meg is felelnek - próbáljuk kiszorítani a piacról. A versenyképes árutermeléshez természetesen szükséges az is, hogy a gazdálkodók, a termelők összefogjanak, és különböző termelői értékesítő szervezetekben, szövetkezéssel tudják a hatékonyságukat növelni, akár a beruházás, akár a fejlesztés során.
Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, önmagáért beszél az a két-három adat is, hogy az elmúlt év nehézségei ellenére - amikor is csonka év volt, és késéssel kezdtünk hozzá az intézményrendszer kiépítéséhez és a gazdák felkészítéséhez - 2002-2004 között 240 milliárd forint beruházás történt évente; míg 1998-2001 között 152 milliárd. S még valami: a tavalyi nehézségek ellenére a társas vállalkozások mintegy 16 600 forintot realizáltak adózás utáni eredményként hektáronként, az egyéni vállalkozások pedig 29 ezer forintot. Úgy gondolom, önmagukért beszélnek az elnök úr napirend előtti hozzászólásában megfogalmazott tények, és úgy vélem, hogy az agrárvállalkozások, a termelők, a gazdálkodók igenis jó néven veszik a kormányzat politikáját, konkrét intézkedéseit, amelyek a magyar vidék felemelkedését éppúgy szolgálják, mint a gazdálkodók versenyképességének javítását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
