NYITRAY ANDRÁS
NYITRAY ANDRÁS
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Elnézést, a technika ördögéről nem én tehetek, vagy mondhatnám úgy is, hogy stílszerű legyek, hogy az ellenség keze, úgy látszik, betette a lábát a parlament üléstermébe, azért történt ez a malőr.
Tisztelt Ház! A most kézhez vett, immáron teljes bizottsági ajánlás 32. pontjában szereplő módosító javaslatunk, melyet Simicskó István képviselőtársammal együtt tettem, elfogadása mellett szeretnék röviden érvelni.
A helyzet a következő: mint kiderült, ez a törvényjavaslat furcsa módon, bár teljesen azonos címet visel, néhány szó különbséggel megegyezik egy kormányrendelettel, amely még tavaly februárban született, amely ugyanezen tevékenységek és szolgáltatások kereskedelmével foglalkozik, egy lényeges pontjában viszont alapvetően eltér attól.
Nevezetesen, ennek a törvényjavaslatnak van egy XXIII. és egy XXIV. fejezete, amely szintén az általános vitát követő, illetve az általános vita utáni információkat figyelembe véve beszerzett információból adódóan valamiféle olyan, úgynevezett nemzeti, sajátosan nemzeti összeállítású két fejezetrésszel bővült, amely egyébiránt hiányzik az Európai Unió közös haditechnikai terméklistájáról. Ez a dolog két szempontból is aggályos, és azért kértük ennek a két fejezetnek az elhagyását.
Az egyik aggályunk a következő: gyakorlatilag, miután ez nem szerepel az EU közös haditechnikai terméklistáján, és várható, hiszen az EU folyamatosan dolgozik azon, hogy ez a lista korszerűsödjön, és az új kihívások, itt a sokat emlegetett, már-már szinte elcsépeltté váló terrorizmus elleni fellépés jegyében szükséges változtatások miatt valószínűsíthető, hogy meg fog születni az EU-nak is erre a közös terméklistára vonatkozó módosítása, de jelen pillanatban ez még nincsen meg.
Tehát annak, hogy ez most törvényben rögzüljön, túl sok értelme nincs, hiszen lehet, hogy néhány hónapon belül éppen a törvény módosításával kell folytatnunk ennek az egyébként nagyon fontos tevékenységnek a szabályozását, hiszen itt míg egy kormányrendelet mellékletét viszonylag könnyen meg lehet változtatni, egy törvény mellékletének megváltoztatása már egy kicsivel macerásabb, és egyébként pedig nemigen indokolja semmi ennek a két fejezetnek a mostani beemelését a törvénybe.
Nagyon érdekes, hogy ezt az érvrendszert voltaképpen éppen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ipari főosztálya adta a kezünkbe, tulajdonképpen érvekkel alátámasztva azt, hogy miért is fölösleges most ebbe a törvénybe bekerülni ezeknek a kritériumoknak. Maga a főosztály is azt indokolja, hogy sokkal könnyebb volna ezt egy kormányrendelet mellékleteként a későbbiek szerint módosítani, mint most törvényben kodifikálni.
(21.10)
No, ez az egyik része, ami miatt ennek az elhagyását pillanatnyilag fontosnak tartjuk, egy későbbi, valamilyen módon való beemelés lehetőségének meghagyása mellett.
A másik érv - hogy is mondjam - húzósabb. A XXIII. fejezet a kifejezetten katonai célú felszerelésekkel kezdődő mondatban ilyen tételeket tartalmaz: hadiruházati felszerelés, lábbeli, málhazsák és hordeszközök, egyéni álcázó- és takaróeszközök; kifejezetten katonai alkalmazásra kifejlesztett, túlélést biztosító eszközök, felszerelések.
Ha ezt ékes magyar nyelvre le akarjuk fordítani, ez bakancsokat, gyakorlóruhát, hátizsákot és ehhez hasonló, rendkívül komoly és nagyon erőteljesen csak katonai célra használható berendezéseket, illetve eszközöket, és igazán kevéssé érthető, hogy ezek szabályozása során miért kell azokat a rendkívül szigorú előírásokat betartani, amiket adott esetben, mondjuk, egy löveg gyártása - vagy némi malíciával megjegyezhetnénk, hogy, mondjuk, egy atom-tengeralattjáró gyártása - esetén is meg kell tartani.
Nagyon nehezen magyarázható, hogy a hadiruházat, a gyakorlóöltözet előállításához miért kell egy cégnek olyan kritériumoknak eleget tennie, amelyek egyébként más haditechnikai berendezések és termékek gyártásánál indokoltak; másrészről az égvilágon semmi nem indokolja azt, hogy ezekre vonatkozóan is ugyanazokat a szigorításokat fönntartsuk, amire Karsai képviselőtársam a korábbiakban utalt, hogy példának okáért speciális felkészültséggel bíró felelős vezetőkkel kell bírniuk. Kérdezem én, hogy egy katonai gyakorlóruha vagy egy katonai bakancs, egy hátizsák, málhazsák varrásához, gyártásához, előállításához ugyan miféle speciális felsővezetői képesség szükséges.
Akárhogy is kerülgetjük, mint macska a forró kását, kénytelen az ember arra gyanakodni, hogy itt valami, már birtokon belül lévő királyi-udvari szállítók extra védelme érdekében van szükség ennek a termékcsoportnak a törvény szigorába való beemelésére. De még egyszer mondom: ez az egyik része a dolognak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
A másik része, amire az ember azt mondja, hogy vagy így van vagy nem - isten őrizzen, hogy bárkit bármivel vádoljak, gyanúsítsak -, mindenesetre fontosnak tartanám megjegyezni, hogy az előbbi érvek, miszerint ezeknek a termékeknek a pillanatnyi, hivatalos, ha úgy tetszik, EU által is elfogadott egységes besorolása még nincs meg… (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az időkeret leteltét.) Mindenképpen kívánatos lenne ennek a pontnak, ezeknek a pontoknak a kivétele ebből a törvényből.
Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
