DR. BALOGH MIKLÓS
DR. BALOGH MIKLÓS
DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Tiszta szívvel üdvözöljük mi, magyar szocialisták a T/17222. számú törvényjavaslatot, hisz egyetértünk azzal, hogy törvény szülessen a köztársaság napjáról.
A köztársaság és a demokrácia ikertestvérek, lényegük: szabadság, egyenlőség, testvériség. Így a köztársaság napján a demokráciát is ünnepeljük, s elgondolkodhatunk minden alkalommal azon, hogy miért jó ez nekünk, állampolgároknak, Magyarországnak, és mit kell tennünk még a demokráciáért, a köztársaságért.
Mint a köztársasági eszme baloldali hívei, örülünk az előterjesztésnek, azonosulni tudunk minden sorával, ami nem túl sok, négysoros a megfogalmazás. (Derültség a Fidesz soraiban.) Az Országgyűlés a köztársasági államforma jelentőségét törvényben örökíti meg, február 1-jét nyilvánítja a köztársaság napjává, és felkéri az állami szerveket, önkormányzatokat, egyházakat, iskolákat, valamint a civil szervezeteket, hogy a köztársaság napján országszerte méltó módon emlékezzenek meg a köztársasági államforma jelentőségéről.
Ki vitatná, tisztelt képviselőtársaim, hogy sürgető igény van a XXI. század elején hazánkban, a Kárpát-medencében a demokratikus politikai kultúra után, a nemzet tagjainak egymás iránti felelőssége és közösségvállalása után aziránt, hogy összekapcsolódjon végre a demokratikus politikai kultúra és a civil szféra? A Magyar Szocialista Párt fő törekvése régen, hogy kialakuljon az a politikai tudat, mely azt vallja, hogy egy hazánk van, Magyarország mindannyiunké, Magyarország köztársaság, a köztársaság mindannyiunké.
Nagy elődeink, politikusok, gondolkodók, írók, de leginkább a költők, az érzékeny lelkű költők nagy hívei voltak a köztársaságnak, a respublikának, a köztársasági eszmének. Világi, polgári értékről van szó. Az 1848-as forradalom költő ikonja, nemzeti szimbólumunk rendíthetetlenül hitt benne, pedig még nagyon távoli volt; “Mert győzni fogsz, dicső respublika, / Bár vessen ég és föld elédbe gátot,” - írta Petőfi Sándor Respublika című versében, mely így kezdődik: “Respublika, szabadság gyermeke / S szabadság anyja, világ jótevője, / Ki bujdosol, mint a Rákócziak, / Köszöntelek a távolból előre!” “Ha meg nem érem e nagy ünnepet, / Barátim, emlékezzetek meg rólam... / Republikánus vagyok s az leszek / A föld alatt is ott a koporsóban!” - írta '48 augusztusában Petőfi Sándor.
A szabadság és az igazságosság, a demokrácia és a köztársaság rokon fogalmak. Arisztotelész azt mondta, hogy az igazság valamelyest egyenlőség, ami az egyenlőknek kijár, tehát szerinte az igazságosság valamiféle egyenlőség. A republikanizmus értelmezése a Monarchiával való szembeállításon alapszik. A köztársaságban, a respublikában a kormányzás az állampolgárok közügye, res publica, melyet a közjó érdekében gyakorolnak.
A görög városállamokban kialakult gondolat, eszme európai szellemi termék, hozzáadott érték. A köztársasági államforma felfogása a Római Birodalomban vált ideológiai középponttá, mítosza lett a római köztársaságnak. Ez az amerikai és a francia forradalomban megváltozott, méretváltás történt: a városállam-felfogásból nemzeti méretűvé terebélyesedett. A forradalmi időszakban nagy fontosságot tulajdonítottak a szabadság megőrzésében az erénynek, illetve az intézményes berendezkedésnek, s őszintén hittek abban, hogy a jó kormányzat biztosítható, ha ellenőrizni tudjuk a választott hatalomgyakorlókat, a népakarat képviselőit.
(19.30)
Tisztelt Ház! Tény, hogy Magyarország történelmében három alkalommal adódott olyan politikai szituáció a XX. században, hogy kikiálthassák a köztársasági államformát: 1918. november 16-án, 1946. február 1-jén és 1989. október 23-án. A mai, a Harmadik Magyar Köztársaság a koalíciós időkben, az 1946-ban kikiáltott második és az őszirózsás forradalomban született első Magyar Köztársaság szellemi, jogi, politikai utódja, újkori történelmi vívmány.
Az őszirózsás forradalom győzelme után, mely polgári demokratikus forradalom volt, a Magyar Nemzeti Tanács határozata értelmében itt, a parlamentben kimondták, hogy Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság. A Magyar Diáktanács korabeli plakátján így üdvözli az eseményt: “Kossuth Lajos üzenete: Éljen a köztársaság!” Éljen Károlyi Mihály, a vörös gróf, az első köztársasági elnök! Éljen a köztársaság! - hirdették az akkori reklámokban.
A király nélküli királyság, Horthy kormányzó országlása a nyilasuralom után, az elvesztett második világháborút követően, ’46. február 1-jén Magyarország másodszor lett köztársaság. A felszabadulás utáni koalíciós időkben, amikor olyan követelések fogalmazódtak meg, hogy földet, köztársaságot, állami iskolát, a köztársasági államforma megteremtésének szükségességét 1945 nyarán a Szociáldemokrata Párt vetette föl elsőként, és ezután csatlakozott hozzá a Magyar Kommunista Párt, a Polgári Demokrata Párt, a Magyar Radikális Párt, a Nemzeti Parasztpárt egyenesen nyilatkozattal támogatta. Végül a kisgazdák is elfogadták a köztársaság eszméjét, és így február 1-jén Tildy Zoltán, az ő jelöltjük lett a köztársasági elnök.
Sajnos, a szabadon hozott döntést később a diktatúra megsemmisítette, de mégis itt tették le, itt rakták le a köztársasági eszme alapjait. A törvényhozás 1989. október 23-án a XXXI. törvény alapján létrehozta a Harmadik Magyar Köztársaságot. Átmeneti alkotmány született, mely új alapokra helyezte az államszervezetet, a kormányzati rendszert, továbbá az emberi és állampolgári jogokat.
A Magyar Köztársaság alkotmánya I. fejezet általános rendelkezéseinek első mondata rögzíti: “Magyarország köztársaság.” (Folyamatos zaj.)
Most, a köztársaság napjáról rendelkező törvényjavaslat vitájában szeretném felhívni a figyelmet Bibó István nagy demokrata (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ki hitte volna?), A szabadságszerető ember tízparancsolata című pamfletjére. A 10. pont, az utolsó: bízik a közösség erejében, az emberek többségének tisztességében és abban, hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is lehet juttatni.
Az ebben való hitben és meggyőződésben, azt gondolom, támogatni tudjuk a köztársaság napjáról szóló törvényjavaslatot, mert azt gondolom a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében, hogy ez elősegítheti, hogy együtt munkálkodhassunk bizalommal itt, a tisztelt Házban is Magyarországért, édes hazánkért, a köztársaságért.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Előre a lenini úton!)
