DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő T/17298. számú törvényjavaslat az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvényt módosítja. A javaslat a magyar igazságszolgáltatási hatóságok, azaz a bíróság és az ügyészség együttműködésének feltételeit javítja az Európai Unió tagállamaiban működő hatóságokkal. Közvetve minden nyomozó hatóság, többek között a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a határőrség gyorsabb és hatékonyabb munkavégzését is lehetővé teszi, ha más európai nyomozó hatóságok megkeresésére van szükség.
Jelenleg minden uniós tagállam megfelelő jogszabályokkal biztosítja, hogy az elkobzás alá eső dolog, a vagyonelkobzás alá eső vagyon, illetőleg a bizonyítási eszköz megőrzése átmenetileg biztosítva legyen. Ez a bűnelkövetők, illetve a bűnszervezetek vagyonának hatékony elvonása érdekében kiemelt jelentőségű. Ha azonban a bűncselekmény elkövetése vagy annak hatása az országhatárokon átnyúlik, a bűnelkövetők könnyen előnyös helyzetbe kerülhetnének akkor, ha a hatóságok nem lennének képesek gyorsan fellépni a dolog, vagyon, bizonyítási eszköz eltüntetésének megelőzése érdekében minden érintett államban. Ennek elkerülése érdekében az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködés gyorsítása, adminisztrációmentesítése szükséges.
A tagállami határokon átnyúló bűnözés csökkentése érdekében az Európai Unió 1999-ben indította ötéves programját a bel- és igazságügyi területen, azaz a tamperei programot, amelyet 2004-ben a hágai program folytatott. A tamperei program részeként alkotta meg az Európai Unió a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003/577. IB számú kerethatározatát. A hágai program a tagállami végrehajtást sürgeti. A 2003. évi CXXX. törvény hatálybalépésekor már elvégezte a tagállamok közötti bűnügyi együttműködés alapjait megteremtő európai uniós jogi aktusok és egyezmények magyar jogba való átültetését, amelyek végrehajtását a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáig biztosítani kellett.
A bűnügyi együttműködés területére tartozó jogi aktusok köre azonban az Európai Unió jogalkotási tevékenységének eredményeként folyamatosan bővül. Az Európai Unió Tanácsa 2003. július 22-én fogadta el a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003/577. IB számú kerethatározatát. A kerethatározat a tagállamok büntető-igazságszolgáltatásai közötti bizalom erősítése érdekében megállapította azokat a szabályokat, amelyek alapján egy tagállam elismeri és saját területén végrehajtja egy másik tagállam igazságügyi hatósága által büntetőeljárás során kibocsátott, biztosítási intézkedést elrendelő határozatát. A kerethatározatnak és ennek megfelelően a javaslatnak az erre vonatkozó új rendelkezései a magyar büntető-igazságszolgáltatás és bűnüldözés érdekeit szolgálják azzal, hogy a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzésére irányuló eljárás egyszerűbbé válik, még akkor is, ha a bizonyítási eszköz, a dolog vagy a vagyon egy másik tagállam területén található.
A javaslat hatálya az igazságügyi hatóságokra terjed ki. Az ügyészek és bíróságok az általuk kibocsátott lefoglalást, a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezést, a zár alá vételt, illetve biztosítási intézkedést elrendelő határozatokat közvetlenül a másik tagállamban működő igazságügyi hatóságoknak küldik meg, ezzel jelentősen csökkentve az ilyen megkeresések elintézésében részt vevő szervek és intézmények számát és az elintézésre fordított időt. A javaslat arra is lehetőséget ad, hogy külföldön a magyar büntetőeljárás szabályainak megfelelően hajtsák végre e határozatokat.
A törvényjavaslat három olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a törvény európai elfogatóparancsról szóló szabályozását érinti. Ennek alapja, hogy a törvény hatálybalépése óta az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló kerethatározat alkalmazását valamennyi európai uniós tagállam bevezette saját nemzeti jogába. Annak érdekében, hogy az új jogintézmény valamennyi tagállam vonatkozásában gördülékenyen alkalmazható legyen, a törvény e részének hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatainak alapján szükséges néhány rendelkezés pontosítása, illetve ezek kiegészítése.
Szükséges talán megemlíteni még, hogy a törvény III. fejezete az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény alkalmazásának biztosításához szükséges belső jogi rendelkezéseket tartalmazza, amely Magyarország vonatkozásában 2005. november 1-jén lép hatályba. A gördülékeny végrehajtás érdekében a javaslat a törvényben szabályozott egyes eljárási jogsegélyformákra vonatkozóan pontosabban határozza meg az illetékességi szabályokat.
A törvényjavaslat elsősorban európai uniós jogalkotási kötelezettségünk végrehajtásán alapul. E módosítások szükségesek a jogbiztonság érvényesülése, valamint a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében. Erre tekintettel is kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
