DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A családtámogatási rendszer átalakítására vonatkozó törvénytervezet hosszú előkészítés után kerül az Országgyűlés elé. Azt hiszem, hogy egy ilyen fajsúlyú és ilyen nagy jelentőségű átalakításhoz mindenképpen egy előkészületi időszakra van szükség. A kormányzati ciklus kezdete óta mondtuk, hogy az a családtámogatási rendszer, amely az idők folyamán kialakult Magyarországon, igazságtalan, szociálpolitikusok, szociológusok megfogalmazása szerint perverz újraelosztást valósít meg azzal, hogy miközben a családi pótlék része évekig nem emelkedett az előző kormányzati ciklusban, a családi adókedvezmény aránya meglehetősen nagy volt. Tudjuk, hogy az adókedvezmény mindig a magasabb jövedelműekhez tud egyértelműen eljutni, míg az a része, ami a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, tehát a gyermeksegély volt, az pedig relatíve alacsony volt, relatíve kismértékben járult hozzá a legszegényebb családokban a gyermeknevelés költségeihez.
Amikor elkezdtük ezt a munkát, és nekiláttunk a tervezésnek, hogy hogyan is történjen meg az átalakítás, akkor szakemberek, kutatók közös megbeszéléseken alakították ki ennek a koncepcióját. Erről sokféle vita volt sok helyen. Részben a népesedési kormánybizottság leírta a saját véleményét, széles körű szakértői véleményekre támaszkodva, részben az úgynevezett Szolid-programban szakemberek bevonásával sokszor beszéltünk erről a témáról.
Pontosan azért, mert egy ilyen rendszer átalakítása, ennek a végiggondolása és alapos megtervezése hosszú időt igényel, már a ciklus elején szükség volt néhány olyan intézkedésre, amelyek a korábbi igazságtalanságokat legalább rövid távon képesek voltak orvosolni és valamennyire kiegyensúlyozni, ezért a kormány mindjárt a ciklus első évében bevezette a családi pótlék 20 százalékos emelését, a 13. havi családi pótlékot, ami az iskolakezdésben jelentett segítséget a családoknak, és volt néhány olyan egyéb intézkedés is, ami szintén a családok helyzetét volt hivatva javítani, mint például az anyasági támogatás 50 százalékos, illetve ikrek esetében 100 százalékos emelése, a gyermekgondozási segély jogosultságainak, feltételeinek jelentős kiszélesítése. Összesen tíz esetben került sor korrekciós intézkedésre.
Mostanra látszott az idő alkalmasnak arra, hogy egy nagyobb lélegzetű, nagyobb átalakítást igénylő törvénymódosítással jöjjünk az Országgyűlés elé. Azért is nagyon fontos ez a módosítás, mert nagyon nagy összeget érint, az államháztartáson belül is egy nagyon súlyos összeget. 2005-ben közel 322 milliárd forint elosztásáról döntött a kormány abban a struktúrában, ahogy azt említettem. Azt is tudjuk, hogy a családok bevételében a második legnagyobb tétel a családtámogatásokból származó bevétel. Természetesen a munkajövedelem a legnagyobb arányú, és ezt követi mintegy 11 százalékkal a családtámogatási rendszerből származó jövedelem. A tervek szerint a következő évben ehhez a közel 322 milliárd forinthoz 30 milliárd forintnyi emelkedés is társul, tehát a mostanihoz képest nagyobb összeget osztunk el igazságosabban és méltányosabban.
Azt tudjuk, hogy az ország egyik legnagyobb problémája a szegénység. Gyerekeket különösen sújt a szegénység, ezen belül is a mélyszegénység. Tudjuk, hogy a gyermekes családok nagyobb eséllyel kerülnek a szegények közé, az egyszülős családok vagy a háromnál több gyermeket nevelő családok különösen. A szegénységi ráta is a 15 év alattiak körében magasabb, mint a népesség egészének körében. A gyermekes háztartások jövedelme átlagosan elmarad a gyermektelen háztartások jövedelmétől 25-30 százalékkal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a hatalmas pénzösszeg valóban azokat támogassa meg, azoknak a gyermeknevelését segítse, azokhoz a gyermekekhez jusson el, akiknek a legnagyobb szükségük van erre, és ne azoknak segítsen, akik kevésbé szorulnak rá az ilyen segítségre, ne a jómódban élőkhöz, hanem a szegényekhez jusson el, oda csoportosítsuk át.
(13.00)
Túl azon, hogy pénzbeli ellátásokat jelent egy másfajta elosztásban a családtámogatási rendszer átalakítása, az alanyi jogon biztosított családtámogatásnak egyéb fontos üzenetei is vannak a társadalom számára. A családi pótlék az, amit egyébként a népesség nagyon nagy része nagyon nagyra értékel, ismerik, tudják, hogy garantáltan eljut minden gyermekes családhoz. A családi pótlék az, amit egyértelműen úgy tekintenek az emberek, mint ami a közpénzből történő hozzájárulás a gyermeknevelés költségeihez. Nagyon sok család számára szinte az egyetlen olyan lehetőség, amely az életminőségi sztenderdektől való megfosztottság felszámolásához, a depriváció csökkentéséhez hozzájárul, és a gyermekneveléshez kapcsolódó társadalmi hasznosságot és megbecsülést egyértelműen kifejezi.
A gyerekvállalás anyagi és erkölcsi értelemben vett megerősítésétől pedig - szintén egybehangzóan - a termékenységi mutatók kedvezőbb alakulását is várjuk és reméljük. Ezen a területen már vannak különbségek az álláspontok között. A kormány is elismeri a pénzbeli támogatások mértéke és a születésszám emelkedése közötti szoros összefüggést, azonban azt nem tekinti egy kizárólagos feltételnek. A mi véleményünk szerint a tartós hatásra csak növekvő gazdasági mutatók, növekvő foglalkoztatás mellett lehet számítani. Általános tapasztalat az, hogy a kiszámítható, stabil, értékőrző gyerektámogatások csak azokban az országokban tudnak megfelelni az előzőekben felsorolt követelményeknek, annak tehát, hogy valóban javítsák a demográfiai mutatókat is, ahol viszonylag magas a foglalkoztatottak aránya, relatíve magas a bérek színvonala, fejlettek a gyerekjóléti szolgáltatások, ahol egyszerre van jelen a munkahely biztonsága és azok az elérhető szolgáltatások, amelyek segítik a szülők, a nők munkavállalását, a család és munkahely összeegyeztethetőségét. Ezt elsősorban a skandináv országokban látjuk. A folyamatban lévő törvénymódosításban mi is arra törekedtünk, hogy ebbe az irányba tudjunk továbblépni, segítsük a foglalkoztatás és a gyerekeket ellátó intézményrendszer bővítését, illetőleg a gyerekekre vonatkozó szolgáltatások megvásárolhatóságát.
A törvényjavaslat szerinti konkrét intézkedések meghatározásakor azt kellett vizsgálnunk, hogy a jelenleg működő háromelemű támogatási rendszerben hogyan valósul meg a támogatásokhoz való hozzájutás, és azt látjuk, hogy a három elem szempontjából ez nagyon különböző. A családi pótlék viszonylag egyszerűen minden jogosult számára elérhető, a családok tudják is, hogy elér hozzájuk különösebb adminisztráció nélkül; a családi adókedvezmény is relatíve könnyen elérhető, nem jár az igénybevétel különösebb adminisztrációs problémákkal. A feszültség abban a tekintetben jelentkezik azonban, hogy ez már nem minden család számára elérhető, és lévén, hogy Magyarországon a minimálbérek gyakorlatilag adómentesek, és a minimálbérnél nem sokkal magasabb jövedelmeknek is nagyon pici az adótartalma, a családoknak egy tisztességesen nagy része nem tudja igénybe venni az adókedvezményeket az alacsony keresete miatt.
Látunk egy aránytalanságot is a rendszereken belül: miközben, ahogy említettem, a családi adókedvezmény relatíve magas, a rászorultsági alapon járó rendszeres gyerekvédelmi támogatás relatíve alacsony mértékben, kis összeggel járul hozzá a családok megélhetéséhez, a gyerektámogatáshoz, azon kívül bonyolult is a hozzájutás: ehhez szükség van vagyontesztre, környezettanulmányra, jövedelemvizsgálatra. Ferge Zsuzsáék tanulmányai azt mutatják, hogy pontosan a legalacsonyabb jövedelmi körülmények között élők esetében nagyon sokan nem jutnak ehhez hozzá, egyszerűen amiatt, mert nem tudják, hogyan kell hozzájutni, nem jut el hozzájuk az az információ, hogy erre ők jogosultak lehetnek. A jelenlegi családtámogatási rendszernek nagyon nagy problémája az, hogy munka ellen ösztönző, pontosan abban a jövedelmi kategóriában, ahol ez egy nagyon fontos tényező a család anyagi helyzete szempontjából, nevezetesen azok a családok esnek el a rendszeres gyerekvédelmi támogatástól, ahol minimálbér környékén keres az egyik vagy esetleg mind a két szülő. Ők azok, akik már éppen kiesnek a segélyezettek köréből, viszont a minimálbér vagy ahhoz közel álló jövedelmük miatt nem tudják az adókedvezményt igénybe venni. Lévén, hogy a rendszeres gyerekvédelmi támogatáshoz többfajta természetbeni juttatás is hozzákötődött, előállítjuk jelenleg a szegénységi csapdát, azt tehát, hogy ha valaki elmegy dolgozni, és a minimálbér környékén keres, akkor nemcsak a rendszeres gyerekvédelmi támogatástól esik el, hanem azoktól a társuló kedvezményektől is, amelyek így már nagyon nagy összeget tehetnek ki egy alacsony keresetű, alacsony jövedelmű család jövedelmén belül.
Mindezen okok miatt döntöttünk úgy, hogy átrendezzük a családtámogatási rendszert, és a családi pótlék összegét emeljük meg nagymértékben. Ez tehát az a támogatás, amely minden családhoz garantáltan eljut: átlagosan 184 százalékra növekszik a családi pótlék összege, ebbe beleépül a rendszeres gyerekvédelmi támogatás és a családi adókedvezmény nagy része is. Azok, akik tehát korábban ezekben részesültek, az adókedvezményben az egy- és kétgyerekesek, illetve a rendszeres gyerekvédelmi támogatásban részesülők, családi pótlék formájában fogják megkapni a családi támogatások nagy részét.
(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Amikor előkészítettük a törvényjavaslatot, akkor jövedelem szerinti családtípusonként is vizsgáltuk azt, hogy milyen fajta átrendezésre van szükség. A veszteséget esetlegesen elszenvedő családok számát szerettük volna minimálisra csökkenteni, emiatt kiigazító intézkedésekre volt szükség. Megőriztük az adókedvezményt a három- és többgyerekesek esetében havi 4 ezer forintig terjedő összegben. Ez az az összeg, amit a családok nagy része még igénybe tud venni, és ez 6 millió forintos jövedelemhatárig teljes összegben, utána pedig csökkenő összegben jut el a családokhoz. A korábban rendszeres gyerekvédelmi támogatásra jogosultak esetében pedig egy évi egyszeri, 5 ezer forintos összegű támogatást őriztünk meg, amiatt, hogy ne legyenek vesztesei, vagy minimumra csökkentsük a vesztesek számát.
A rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény fogalmát vezetjük be a rendszeres gyerekvédelmi támogatás helyett, tehát ahogy mondtam, ennek pénzbeni ellátási része beépül a családi pótlékba, a rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény pedig többelemű lesz. A jogosultsági feltételei ugyanazok lesznek, mint most a rendszeres gyerekvédelmi támogatásnak, tehát a családon belül az egy főre eső jövedelemnek a nyugdíjminimum alá kell esnie. A kedvezmény formái ugyanazok, amelyek eddig is megvoltak, tehát az ingyenestankönyv-támogatás, a normatív étkeztetési kedvezmény, annyi bővítéssel, hogy ettől a tanévtől kezdve, szeptember 1-jétől az általános iskolák 1-4. osztályába járó gyerekek szintén ingyenes étkeztetésben részesülhetnek, ahogy az már megtörtént az óvodában és a bölcsődében a gyerekeknek ebben a körében. Egy különbség lesz az eddigiekhez képest: a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörében volt a rendkívüli gyerekvédelmi támogatás megállapítása, ami most átkerül a rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény esetében a települési önkormányzat jegyzőjéhez, és ő folyósítja az egyszeri támogatást is. A jövőben is lehetőség lesz a települési önkormányzat számára arra, hogy a rendkívüli gyerekvédelmi támogatást célzottá tegye, és ha szükség van arra, akkor természetben nyújtsa, ahogy ez eddig is a rendszeres gyerekvédelmi támogatás egy relatíve kicsi arányában, de előfordult.
Még egyetlen módosulás talán, hogy az egy főre jutó vagyon értékének meghatározása némiképp módosul az eddigiekhez képest, tehát a rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény esetében a rendszeres gyerekvédelmi támogatáshoz képest: a jelenleginél 5 százalékkal alacsonyabban határozzuk meg, viszont bizonyos vagyonszámításnál nem kell figyelembe venni néhány olyan dolgot, amelyet korábban kellett, például az özvegyi jogot, amely az ingatlanon áll fenn, ha a szülő, a törvényes képviselő abban lakik.
A rendszeres gyerekvédelmi kedvezményre való jogosultság, ahogy az a rendszeres gyerekvédelmi támogatás esetében volt, a jogosult nagykorúvá válását követően is megállapítható, így részben a nappali oktatásban részt vevő fiatal felnőttek esetében 23 éves korig, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók esetében 25 éves korig.
A rendszeres gyerekvédelmi kedvezményben részesülők évi egyszeri, 5 ezer forintos kiegészítést kapnak, ami május hónapban kerül majd folyósításra.
A száz lépés programnak egy másik fontos intézkedése, ami szintén a családtámogatásokhoz tartozik: a gyerekgondozási segély folyósításának megváltozása. Eddig a gyerek egyéves kora után csak részállásban dolgozhatott az a szülő, aki a gyest igénybe vette. Mostantól kezdve, illetve a törvény elfogadása után a következő évtől kezdve a gyerek hároméves koráig megkaphatják a gyest a szülők akkor is, ha teljes munkaidőben vállalnak munkát. Ez fogyatékos gyerekeket nevelő anyák esetében a gyerek tízéves koráig igaz. Tudjuk, hogy ott eddig is addig lehetett meghosszabbítani a gyest; ez most a munkavállalás mellett is igaz lehet.
(13.10)
Ehhez további költségvetési források kellenek, de úgy látjuk, hogy a várható adó- és járulékbevételek ezt teljes összegben ki is egyenlíthetik. Ennek az intézkedésnek a jelentősége az, ahogy említettem az elején, hogy a foglalkoztatást központi kérdésnek tekintjük. Azt látjuk, hogy a szegénységből kivezető utak elsődlegesen a foglalkoztatáson keresztül vezetnek.
Meghagyjuk azt a lehetőséget a nők számára vagy a szülők számára, hogy ha szeretnének otthon maradni a gyerek hároméves koráig, maradhassanak otthon, kapják meg változatlan formában a gyest, mint ahogy ez eddig is történt. Ha azonban a munkahelyük megtartása szempontjából vagy a család anyagi helyzetének a biztosítása szempontjából fontos az, hogy el tudjanak menni dolgozni, akkor hagyjuk náluk a gyest, ne vegyük ezt el, ne kelljen elveszíteniük, és ezzel lehessen további szolgáltatásokat vásárolni, a napközbeni kisgyerekellátást megoldani.
A napközbeni kisgyerekellátás fejlesztése területén egyéb fejlesztéseket is tervezünk. Az európai uniós elvárás az, hogy a 0-3 év közötti korosztály 30 százalékának legyen lehetősége az ellátás igénybevételére. A családi napközik fejlesztését tekintjük talán a legfontosabbnak ezen a területen, hisz ezek azok, amelyek a kistelepülésen - főként ott, ahol nagyon nehéz a foglalkoztatási helyzet - lehetőséget adnak arra, hogy a szülők, elsődlegesen az anyák gyereket tudjanak vállalni. A családi napközik fejlesztését szolgálja az, hogy ott a gyereknevelést segítő egyéb szolgáltatásokra is lehetőség lesz, például speciális tanácsadásra, időszakos gyerekfelügyeletre.
2005. augusztus 1-jén lépett Magyarországon is hatályba a hágai egyezmény, a gyerekek nemzetközi örökbefogadására vonatkozó egyezmény. Szeretném megemlíteni itt, noha ez egy kisebb része a családtámogatási rendszer változásának, de talán nagyon fontos sokunk számára, hogy a nemzetközi örökbefogadások esetében lehetőség nyílik utánkövetésre, arra tehát, hogy a külföldi állampolgár által örökbefogadott gyermek helyzetét nyomon tudjuk követni. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium mint központi hatóság megkeresésére a területi gyerekvédelmi szakszolgálat látná el ezt a feladatot, hasonlóan a többi részes állam gyakorlatához.
Körülbelül ezek a legnagyobb összetevői ennek a törvényjavaslatnak. Kérem, hogy a Ház támogassa ezt. Mi nagyon nagy jelentőségűnek érezzük, azt gondoljuk, hogy egy igazságosabb, méltányosabb családtámogatási rendszert teremt meg, amelyet természetesen tovább lehet fejleszteni akkor, ha további forrásokra nyílik lehetőség. De szerettünk volna egy olyan rendszert kialakítani, amely koherensen, összefüggően, egyértelmű értékválasztások alapján támogatja a családokat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
