KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a kormány száz lépés programjának keretében egy igazságosabb családtámogatási rendszer kialakításával kapcsolatos törvényjavaslatot tárgyalt. A többségi álláspont szerint követendő a kettős méltányosság elve, ami a családtámogatásban meg kell hogy mutatkozzék. Természetesen ez hosszú távú koncepció, első lépésként, első méltányosságként az a cél, hogy legalább minden gyermek egyenlővé váljon, és ezzel a jövőben lehetőség mutatkozik majd arra, hogy a későbbi fázisban, egy következő lépés keretében majd éppen azok a gyermekek részesüljenek nagyobb támogatásban az állam részéről, a köz pénzéből, akik erre rászorulnak, és nem azok, akiknek bizonyos lehetőségeik megmutatkoznak. Ellentétben a jelenlegi formával, amikor különösen az adókedvezmények terén a magasabb jövedelműek ezeket maximálisan igénybe tudják venni, míg az átlag körüli vagy az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők nem vagy nem egészében tudják az adókedvezményt igénybe venni.
Itt hívom fel a figyelmet arra a számítási problémára, amit több képviselőtársam is mint a bevezetett rendszer rosszaságát próbált bemutatni. Itt egy olyan számítási hiba történt az önök részéről, hogy egyszerűen összeadták a gyermekvédelmi támogatást, a családi pótlékot és az adókedvezmény összegét, holott ezek a feltételrendszerük miatt egyszerre egy családnál nem is jelentkezhetnek; kizárt, hogy aki a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, az adókedvezményt vegyen igénybe, és fordítva. Tehát a mechanikus összeadás és átlagolás nem vezethet helyes eredményre, ebben áll az önök tévedése.
A jelenlegi rendszer tehát ezt a három összeget, ezt a három támogatási formát, a családi pótlékot, ami mintegy 190 milliárdot meghaladó összegű jelen pillanatban, a családi adókedvezményt, ami 60 milliárdot meghaladó összegű jelenleg, és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ami mintegy 50 milliárdos összeggel bír, összevonja. Ez a 308 milliárd összegű érték további 30 milliárd nagyságrendű összeggel emelkedik, és ez kerül csak családi pótlék keretében lényegében visszaosztásra. Ez azt eredményezi, hogy a családi pótlék esetében elméletben 84 százalékos emelkedést látunk, de ez valójában 13 százalékos többlet minden ehhez kiosztott pénzből átlagosan egy családra. Természetesen a családok differenciáltan érintettek ebben.
Bizonyos hibák azért vannak: ha csak a családi pótlékon támogatnánk a családokat, mivel nem lineáris a rendszer, nem tud minden réteget, minden sávhatárt átugorni ez a támogatási forma. Ezért átmenetileg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás bizonyos átmeneti időszakra megmarad, három hónapra, illetve a tanulók esetében a tanév végéig, de megmarad a háromnál több gyermekkel rendelkezők és egy adott, hatmillió forint feletti jövedelemmel rendelkezők esetében gyermekenként havonta a négyezer forintos adókedvezmény is.
Összességében tehát azt látjuk, hogy egyénileg és átlagosan, mint említettem, 13 százalékos, a költségvetés szempontjából pedig majd mintegy 10 százalékos forrásbővülés van ezen a területen. Tehát nem csak a lépés, az adminisztráció egyszerűsítése és a mindenkihez alanyi jogon eljutó, tehát biztos támogatás az, ami indokolja ennek a rendszernek az átalakítását, hanem a forrásbővülés maga is indoka ennek, hiszen több jut erre a szektorra, több jut a szegénység, a családok támogatására; most már minden gyerek egyenlő lesz legalább, ez az igazságos, ez a családok számára a biztonságos megoldás.
A költségvetési bizottság ezen elvek és tények alapján többségi álláspontjával általános vitára alkalmasnak találta a törvénytervezetet.
Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
(13.40)
