DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tisztelt Ház képviselői mindannyian egyaránt tisztában vannak az Alkotmánybíróság intézményének a demokratikus jogrend kialakításának folyamatában betöltött kiemelkedő szerepével és az alkotmányvédelemben ma betöltött jelentőségével. Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy az intézmény másfél évtizedes tevékenysége során sikereinek elérését, a működés folyamatosságát nem csupán az alkotmánybírák megválasztásával kapcsolatos, sajnos ezekben a hónapokban is ismétlődő késlekedés nehezítette, hanem számos szabályozási következetlenség is. Az 1989. évi alkotmányrevízióhoz kapcsolódóan elfogadott, kisebb módosításokkal ma is hatályban lévő, az Alkotmánybíróságról szóló törvény ugyanis az előkészítése körüli kapkodás következtében sok helyen hézagos és ellentmondásos lett, a szabályozást a részletes eljárási szabályokkal teljessé tevő ügyrendi törvény megalkotására pedig máig nem került sor. E helyzet orvoslására már az előző kormányzati ciklusban is született törvényjavaslat, amely a most tárgyalt javaslatoknak is sok kérdés tekintetében az alapját képezte.
A kormány által benyújtott, az alkotmány módosításáról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatok módosítása az Alkotmánybíróság vonatkozásában három célt tűzött ki maga elé. Először is egységes szempontok alapján kívánja meghatározni az Alkotmánybíróság hatásköreit, ami egyaránt jelent hatásköri szűkítést és tágítást is.
A jövőben az Alkotmánybíróság mentesülne több, nem alkotmánybíráskodás jellegű hatáskör gyakorlásától. Így például a felsőoktatási törvény által korábban biztosított, a felsőoktatási intézmények autonómiáját sértő egyedi döntések felülvizsgálatához hasonló jogkörök külön törvénybe történő, az alapfeladatok ellátását elnehezítő telepítését az új szabályozás ki is zárná.
A jövőben az alaptörvény és az alkotmánybírósági törvény szabályozása zárt hatásköri rendszert állapít majd meg. Így megszűnik az a lehetőség, hogy más, akár egyszerű többséggel elfogadott törvény állapítson meg hatáskört az Alkotmánybíróság számára.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat a klasszikus alkotmányvédő, elsődlegesen a normakontrollban testet öltő hatáskörök elvi felülvizsgálatára nem törekszik, azonban több, az Alkotmánybíróság eljárásában kialakult hatáskört rögzít törvényi szinten. Ezek közül mindenképpen kiemelést érdemel, hogy a javaslat a hatályos jog kímélete érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság a jogi normát ne semmisítse meg, hanem, ha egyébként fennáll az alkotmányos értelmezés lehetősége, megállapítsa az alkalmazásnál irányadó alkotmányos követelményeket. Az Alkotmánybíróság által kialakított gyakorlatra tekintettel nyerne szabályozást az indítványra induló eljárások esetében az alkotmányossági felülvizsgálat kiterjesztésének szűk körű, ám a jogrendszeri koherencia szempontjára tekintettel szükséges megengedése.
Szintén az elmúlt évek töretlen gyakorlata alapján kerülne pontosításra az alkotmányértelmezésre vonatkozó hatáskör megfogalmazása is. Az eddigi szabályozástól eltérően a javaslat külön eljárásként nevesíti a nemzetközi szerződés kihirdetését tartalmazó jogszabály alkotmányosságának utólagos vizsgálatát.
(15.40)
Bővülne viszont a testület jogköre a normakontroll körén túl az alkotmányossági mérlegelést igénylő, kiemelt jelentőségű egyedi ügyek tekintetében. Ebben a körben a javaslat az alkotmányellenesen működő helyi önkormányzatok feloszlatását az Alkotmánybíróság hatáskörévé tenné. Elvileg sem támasztható alá az a hatályos alkotmány által alkalmazott megoldás, hogy az alkotmányellenesség kérdésében az Országgyűlés döntsön, és ehhez az Alkotmánybíróság mindössze nem kötelező jellegű véleményt fogalmazzon meg. Az alkotmányellenes működés alapvetően alkotmányossági kérdés, amelynek vizsgálata nem jár politikai felelősséggel, vagyis indokolatlan a helyi önkormányzatok feloszlatásában az Országgyűlésnek ügydöntő jogkört biztosítani. A javaslat a köztársasági elnökkel kapcsolatos ténykérdések megállapítását a közjogi felelősség megállapítása alkotmányos szabályainak mintájára minden esetben az Alkotmánybíróság hatáskörévé teszi, így az államfő összeférhetetlenségének kimondására, tartós akadályoztatásának megállapítására is e testület lenne jogosult.
Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás tekintetében a törvényjavaslatok másik jelentős célja az Alkotmánybíróság szervezeti és az alkotmánybírák személyi függetlenségének hatékonyabb biztosítása. Az Alkotmánybíróság zavartalan működésének garantálása a jogállamiságból következő alkotmányos követelmény, ezért a javaslat meghatározza az Országgyűlés kötelezettségei teljesítésének határidejét az alkotmánybírák jelölése és megválasztása kapcsán. Az alkotmánybíró személyi függetlenségének védelme körében fontos kiemelni, hogy az alkotmánymódosító javaslat 9-ről 12 évre hosszabbítja meg az alkotmánybírák megbízatását, ez azonban az őket megválasztó Országgyűléstől való teljesebb függetlenség érdekében egyben az újraválasztás kizárásával járna. A törvényjavaslat emellett pontosabban határozná meg az alkotmánybírák tekintetében az összeférhetetlenség és a mentelmi jog anyagi jogi és eljárási szabályait. Az Alkotmánybíróság szervezeti függetlenségét erősítené a javaslatnak az a rendelkezése, amelynek értelmében az Alkotmánybíróság állítja össze az alkotmánybírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány a költségvetési, illetve zárszámadási javaslat részeként nyújt be az Országgyűléshez. E javaslatokat az Alkotmánybíróság elnöke tájékoztatásul az Országgyűlés elnökének is megküldi.
Végül a javaslat által elérni kívánt harmadik cél az Alkotmánybíróság működésének áttekinthetőbbé tétele. Szükségtelen, egyben az eddigi tapasztalatok alapján működésképtelen az a konstrukció, amely az Alkotmánybíróság működésére vonatkozó jogszabályokat három szinten, az alkotmány és az alkotmánybírósági törvény mellett egy egyszerű többséggel elfogadható ügyrendi törvénnyel kívánja teljessé tenni. Ebből kiindulva a legfőbb alkotmányvédő szerv működését alapvetően meghatározó szabályok az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatba kerültek beépítésre, a részletszabályokat pedig maga az Alkotmánybíróságról szóló javaslat tartalmazza. Az Alkotmánybíróság az eljárás technikai szabályait tartalmazó ügyrendjét saját hatáskörében, teljes ülési határozatként fogalmazhatná meg. A javaslat jelentősen kibővítené az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó rendelkezéseket. Így a jövőben a törvény határozná meg mindazokat a szabályokat, amelyek az indítványozót közvetlenül érintik. Kiegészülne emellett a törvényi szabályozás az ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezésekkel is. Az Alkotmánybíróság a nagy valószínűséggel alkotmányellenes jogszabály alkalmazását a javaslatban meghatározott ideig, legfeljebb 90 napig felfüggeszthetné.
Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy ebből a rövid összefoglalóból is kiderült, az Alkotmánybíróságra vonatkozó javaslatok célja korántsem az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköreinek, szervezetének a hatalommegosztás egész rendszerére kiható reformja, hanem egyértelműen a hatályos, sok tekintetben elavult normatartalmú rendelkezések tovább már nem halasztható felülvizsgálata. Ezt a célt maga az alkotmányvédő testület is hosszú ideje fontosnak tartja. Emlékeztetem a tisztelt Házat arra, hogy e törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor az Alkotmánybíróság elnöke felszólalásában a törvényjavaslat-csomagot fontosnak, elveit pedig támogatandónak minősítette.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
