GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita egy korábbi szakaszában már kifejtettük a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját, és akkor felhívtuk arra a figyelmet - egyébként nem egyedül, mert Gémesi György képviselőtársam, Gödöllő polgármestere is egyetértett velünk e tekintetben -, hogy itt egy olyan szabályozásról van szó, amire égető szüksége van a fővárosnak, égető szüksége van az agglomerációnak, az agglomerációs településeknek és mindenekelőtt az ott élő embereknek.
Ez a szabályozás 1996 óta késik. 1996-ban megteremtődtek a törvény feltételei, sőt akkor kimondta az a jogszabály, hogy szükség van erre a törvényre, és tulajdonképpen az azóta eltelt időben nem sok minden történt, egészen mostanáig. Az előző kormány késlekedett ennek a szabályozásnak az elkészítésével, benyújtásával, nem vállalta föl azt a politikai felelősséget, hogy egyfelől a településfejlesztési szakmával, másrészt a települési önkormányzatok képviselőivel egyeztetve elkészítsen egy olyan szabályozást, ami vállalható. Miközben tudta az előző kormány is, és ez a kormány pedig nemcsak tudta, hanem fel is vállalta, hogy készüljön egy ilyen jogszabály, készüljön egy ilyen előterjesztés, mert tudjuk, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy milyen korlátokat építünk be a településeknek, hanem egy sokkal összetettebb problémáról beszélünk.
A fejlesztések, a gazdasági, lakóterületi fejlesztések nem zsákmányolhatják ki korlátlanul és felelőtlenül és persze következmények nélkül a bennünket még körülvevő természetes környezetet, éppen ezért kell bizonyos korlátokat és fékeket beépíteni a jogszabályba. Fontos az, hogy ez a jogszabály biztosítsa a fenntartható fejlődés elvének megfelelő területhasználatot. Ez azt jelenti, hogy egyrészt lehetőséget nyújtunk a településeknek a térbeli fejlődésre, ez az előterjesztés ezt a lehetőséget biztosítja, ugyanakkor ökológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból védi a bennünket körülvevő környezetet, ezzel összhangban az életminőségünket.
Egy másik fontos szerepe az elfogadásra váró szabályozásnak az, hogy a szükséges, különösen az országos és regionális jelentőséggel bíró infrastruktúra-fejlesztések térbeli összehangolásának megteremti a törvényi alapjait, illetve azt, hogy ennek eredményeképpen egyfajta garanciát nyújt a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-létesítmények, a közlekedéshálózat nemzeti fejlesztési törekvésekkel összhangban lévő, számunkra optimális helyen történő meghatározásával.
Megnyílik a lehetőség, hogy ezek a beruházások felgyorsuljanak, és - szemben azzal, amit ebben a vitában hallhattunk - például a M0-s autópálya északnyugati szektora tekintetében is elég konkrét ez az előterjesztés, ez az előterjesztés tartalmazza azt, hogy az északi körgyűrű bezárul. Az északi körgyűrű tekintetében bizonyos dolgokat nem tud ez a törvény, ez a jogszabály megvalósítani vagy előírni, éppen azért, mert folyamatosan a települési érdekekkel, a települést megjelenítő érdekekkel találkozik akár a jogalkotó, akár pedig a kormányzat. Tudni kell azt, hogy ezeknek a beruházásoknak a befejezéséhez vagy egy nyomvonal kijelöléséhez konkrét ütközésekre kerül sor, de ezek a konkrét ütközések, amelyek többnyire települési érdekekre hivatkozással jelennek meg, adott esetben sokszor csak egy képviselő-testületnek az akaratát, egy képviselő-testületnek az érdekeit vagy a rövid távú érdek felismerését tükrözi, ugyanúgy egyébként, ahogy a belterületbe vonások is.
Miről van szó? Az elmúlt 10-15 évben jelentős számban, jelentős mennyiségben vontak be belterületbe földeket az önkormányzatok, az éppen aktuális képviselő-testületek, polgármesterek, mert azt gondolták, hogy így, hogyha nagyobb lesz a terület, nagyobb lesz a lakónépesség, akkor több lesz a forrás, vagy adott esetben egy terület értékesítésével jutottak egy egyszeri, nagyobb bevételhez a település számára, és azt gondolták, hogy ezzel az egyszeri bevétellel valami nagyon jó dolgot csináltak az adott település életében.
Nem vették ugyanakkor figyelembe, hogy hosszú távon ezzel nemcsak az adott települést, környezetet körbevevő táji, természeti képbe nyúltak bele, és vettek vissza valamit abból az őket körülvevő zöldfelületből, ami az életminőséghez fontos, hanem arról is szó van, hogy ezekkel a döntésekkel a települések, miközben növelték a lakosságszámukat, nem vették észre, hogy ennek lesz egy olyan következménye is, hogy iskolát, óvodát, infrastruktúrát is kell fejleszteni.
Az óvodák, iskolák építése vagy az óvodai férőhelyek bővítése, iskolai férőhelyek bővítése azonban később egy olyan helyzetet állított elő, amikor szembesültek a települések azzal, hogy már képtelenek fenntartani ezeket az intézményeket, mert a rendelkezésükre álló forrásokból vagy éppen pont abból az egyszeri bevételből, amit a terület eladásából beszereztek, nem képesek fenntartani ezt az intézményhálózatot.
Ennek ellenére folyt és sajnos még sok tekintetben folyik ez a kizsákmányoló, önkizsákmányoló gyakorlat. E tekintetben is nagyon fontos, hogy végre ez a jogszabály elkészüljön, mert sokszor azt látom és azt láttuk az elmúlt évek során, hogy az adott települési önkormányzat képviselői csak azt tartották szem előtt, mondjuk, egy ciklus közepén, hogy nekik még legyen egy olyan egyszeri bevételük, amiből valamit meg tudnak csinálni, néhány utcát itt, néhány fejlesztést ott, miközben a következményekkel nem számoltak, a hosszú távú következményekkel nem számoltak.
Az a folyamat, ami az elmúlt 10-15 évben, különösen a rendszerváltás idején még elég látványos volt, hogy egyre többen költöztek ki Budapestről az agglomerációba, ez lelassult, sőt most annak következményeként, hogy a fővárosban egy jelentős tömbrehabilitációs program indult el, több kerület nagyon komolyan veszi azt, hogy rendezze a régi belvárosi bérlakásoknak a helyzetét, felújítsa a kerületét, és olyan helyzetet, életminőséget biztosítson a fővároson belül, ami ismét vonzóvá teszi a kerületet, ezzel párhuzamosan vagy ennek következményeként lelassult ez a növekedés.
Ezzel együtt az agglomeráció szerintem túltelt, tehát az az életminőség, amiért sokszor kiköltözik a fővárosból vagy adott esetben egy másik megyéből átköltözik oda egy ember, az vár egy életminőséget, vár egy feltételrendszert, és amikor ott van, akkor jön rá, hogy nem ér be egy óra alatt a munkahelyére a fővárosba, nem kapja meg azt az óvodai, iskolai, egészségügyi szolgáltatást, amit elvárt, amit megszokott, mert korábban egy olyan kerületben vagy egy olyan térségben lakott, ahol inkább húszas tanulólétszámmal működtek az iskolák, itt pedig harminc fölött, és nincsenek meg a megfelelő feltételek, akkor szembesül azzal, hogy az az életminőség, amit elvárt, az már valójában nem létezik, és olyan elvárásokat támaszt a településekkel szemben, hogy fejlesszenek, óvodát, iskolát kell bővíteni. És erre mi a települések válasza? Jó, akkor még belterületbe vonok egy kis területet, vagy eladok és értékesítek területeket, és tovább folyik ez a folyamat, tovább gerjeszti önmagát ez a negatív folyamat.
Még egy dologra szeretném az általános vitában fölhívni a figyelmet, ez egy konkrét kérdéskör: a Szentendrei-szigetnek a kérdése. Az agglomerációs tervben megjelenik az, hogy két híd is megépül az M0-s északi híd mellett a Szentendrei-szigeten, az egyik Vác és a sziget között teremt egy útkapcsolatot, a másik pedig Szigetmonostor és Szentendre között teremt útkapcsolatot.
Ennek a két hídnak a megvalósulása, amely mellett komoly érvek sorakoztathatók fel, Vácnak ez egy régi vágya, hogy egy ilyen híd megépüljön, Szigetmonostor is nagyon szeretné régóta, az ott élő emberek szeretnék, hogy gyorsabban juthassanak be a fővárosba, de ennek a két hídnak az együttes megvalósulásának a következményeit érdemes számba venni. Érdemes figyelembe venni akkor, hogyha egyrészt a sziget északi-északkeleti oldalán megépül egy híd, majd a déli-délnyugati oldalán megépül egy másik híd, hogy mit jelent ez a későbbiekben, milyen forgalmat fog ez generálni, milyen következménye lesz ennek az ott élő emberek számára.
(13.40)
Ugyanis tudható, hogy ezen a településen is lezajlott az a folyamat, amelyre az előbb utaltam: jelentős területeket vontak belterületbe, parcelláztak, és készülnek arra, hogy ezen a nyomvonalon menjenek tovább. Növekedne, növekszik a lakosság létszáma, amely akkor fog igazán ugrásszerűen növekedni, hogyha ezek a hidak megvalósulnak. Ennek következményeként megugrik - egyes számítások szerint három-négyszeresére is növekszik rövid, középtávon - ennek a területnek a lakónépessége, és megnő a környezeti terhelés, megnő az átmenő forgalom, a gépjárműforgalom ezen a területen.
Éppen ezért nyújtottam be - hogy ennek a következményeivel időben szembesülhessünk és időben szembesülhessenek az ott élő emberek - egy olyan módosító javaslatot, amely előírja azt, hogy a váci és a szentendrei Duna-híd, tehát a szigetmonostori kishíd esetében a nyomvonal-kijelöléshez, a külön jogszabályban meghatározott területi, környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatot kelljen készíteni.
Kérem majd módosító javaslatom támogatását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
