DR. FICZERE LAJOS
DR. FICZERE LAJOS
DR. FICZERE LAJOS, az Országos Választási Bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A választási eljárási törvény 34. § (2) bekezdésének m) pontja értelmében az Országos Választási Bizottság beszámol az Országgyűlésnek az országos népszavazásról. Engedjék meg, hogy az írásban benyújtott jelentéshez, figyelemmel a népszavazás tapasztalataira és tanulságaira is, néhány megjegyzést, illetve kiegészítést tegyek, illetve számot adjak az Országos Választási Bizottság által végzett munkáról.
Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra történő felkészülés szakaszában, valamint a népszavazás során két közleményt bocsátott ki. Az egyik közlemény a kampánycsend minősítésével volt kapcsolatos, a másik közlemény pedig a szavazólapok érvényességének tárgyában született. Az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazáson viszonylag nagy számú, mintegy 117 beadvány érkezett, és az OVB összesen 84 határozatot hozott. Megjegyzem, hogy a testület által hozott határozatokat 23 esetben támadták meg a Legfelsőbb Bíróság előtt kifogással, és a jogorvoslati fórum, a Legfelsőbb Bíróság a testület határozataival kapcsolatos kifogásokat az OVB 2004 decemberi, végeredményt megállapító döntésének kivételével elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság döntésének megfelelően a megismételt eljárásban a szavazatok ellenőrzése, illetve a szavazóköri eredmények újbóli megállapítása az összes kifogásolt 1154 szavazókörben hiánytalanul megtörtént, amely a végeredményen csak kisebb korrekciókat eredményezett. Az Országos Választási Bizottság az országos népszavazás végeredményét mindkét népszavazásra feltett kérdés vonatkozásában 2005. január 4-én állapította meg határozatában, amelyet a Magyar Közlönyben is közzétett. Az OVB végeredményt megállapító határozatában kimondta, hogy a népszavazás eredménytelen volt, mivel az alkotmány 28/C. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az összes választópolgárnak több mint egynegyede nem adott azonos választ a népszavazásra feltett kérdésre, azaz sem az igen szavazatok száma, sem a nem szavazatok száma nem érte el az alkotmány által megállapított eredményességi küszöböt.
Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Bizottság az országos népszavazás során az egyes konkrét ügyek elbírálása folyamatában találkozott, illetve szembetalálta magát olyan kérdésekkel, amelyeket általános OVB-állásfoglalások kiadásával nem tudott eredményesen megoldani. Úgy ítéltük meg, hogy ezek a kérdések jellegükre, természetükre nézve jogalkotási természetűek, jogalkotási eredetűek. Ezek közül a teljesség igénye nélkül három kérdésre utalnék.
Az egyik alapvető kérdés magának a népszavazásnak a természetéből adódik. Közismert, hogy a népszavazás a hatalomgyakorlásnak egy sajátos, önálló, független formája, ugyan kivételes forma, de mind célját, mind pedig eredményét tekintve jelentősen különbözik a képviselő-választástól. Ugyanakkor a választási eljárási törvény néhány kisebb korrekcióval a népszavazási eljárásra is a választási eljárási törvény képviselő-választásra szabott rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Azt gondolom, hogy ezen a területen érdemes elgondolkodni abban a vonatkozásban, hogy a népszavazás sajátosságait differenciált módon kifejező eljárási szabályok a választási eljárási törvényben meghatározásra kerüljenek.
A másik kérdés a kampánytevékenységgel függ össze. Közismert, hogy a jelenlegi választási eljárási törvény nem szabályozza a kampányfinanszírozást az országos népszavazáson, ugyanakkor arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy a népszavazási kampánnyal kapcsolatosan, és ezt a gyakorlatban is tapasztaltuk, talán nem kapott megfelelő teret és megfelelő nagyságrendű hangsúlyt a tárgyszerű, szakszerű közérdekű tájékoztatás. Éppen ezért úgy ítéljük meg, hogy a népszavazás sajátos jellegére tekintettel a népszavazás középpontjába vagy egyik központi elemeként a tárgyszerű közérdekű tájékoztatást célszerű állítani azzal vagy annak érdekében, hogy a választópolgárok szabad akaratukból, legjobb belátásuk és legjobb meggyőződésük szerint hozhassák meg választói döntéseiket.
S végül megemlítem, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntésével kapcsolatban is felszínre kerültek azok a problémák, amelyek a népszavazással kapcsolatosan a fórumrendszert érintik. A jogorvoslati fórumrendszerről van szó. Az a jelenleg hatályos szabályozási helyzet, hogy a 11 ezer szavazókör közül bármelyik eredménye elleni kifogást csak az Országos Választási Bizottság által megállapított végeredmény elleni kifogással együtt lehet a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtani.
(18.00)
Nyilvánvaló, hogy a jövőben ezen a területen vagy ebben a vonatkozásban indokolt a változtatás, és számításba vehető egy olyan gondolkodási irány, hogy esetleg a területi választási bizottságok, illetve megyei, fővárosi bíróságok élhetnek a kifogás elbírálásának a jogosítványával, és ennek következtében nem csúszik föl a legmagasabb szintre a szavazatszámláló bizottságok eredményei elleni kifogás. Megjegyzem, az Országos Választási Bizottsághoz számos ilyen kifogás érkezett, amit kénytelenek voltunk hatáskör hiányában elutasítani.
Tisztelt Országgyűlés! Az országos népszavazás az egész országban, valamint a külképviseleteken is törvényes rendben, a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlott le, és a népszavazás eredményét befolyásoló törvénysértés vagy rendzavarás nem történt.
Én is szeretném megragadni az alkalmat, hogy itt az Országgyűlés plénuma előtt kifejezzem köszönetemet mindenekelőtt a szavazatszámláló bizottság tagjainak, a területi választási bizottság tagjainak, valamint a választási irodákban dolgozó közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek azért a felelősségteljes, önzetlen, megfeszített és lelkiismeretes munkáért, amellyel tulajdonképpen a népszavazás törvényes és zökkenőmentes lebonyolítását biztosították. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Országos Választási Bizottságnak a 2004. december 5-ei országos népszavazásról készült beszámoló jelentését elfogadni szíveskedjék.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
