DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános vita első részében szó esett arról, hogy az élet milyen sok területén találkozhatunk a mindennapjainkban a személy- és vagyonőrökkel, vagy ahogy közkeletű, pontos megfogalmazással illetik az emberek ezeket a személyeket: biztonsági őrökkel, hiszen akár bevásárlóközpontokban, akár sportrendezvényen, akár közhivatalokban, akár honvédségi objektumoknál találkozhatunk személy- és vagyonvédelmet folytató tevékenységet végzőkkel.
Az imént felsorolt tevékenységek nagyban különböznek egymástól, folytatásuk esetén különböző szakmai szabályok, más kockázatok merülnek fel, azonban ezt a javaslat egyáltalán nem veszi figyelembe. A javaslat nem differenciál a különböző feladatkörök ellátásához szükséges jogosítványok között sem. Könnyen belátható, hogy míg egy veszélyes üzemet vagy bankfiókot akár fegyverrel is őrizni kell, addig például egy közértben nehezen indokolható a fegyveres biztonsági őr alkalmazása.
A javaslat egészén végigvonul a különbségtétel hiánya, így a vagyonőrök egyes intézkedései, adatkezelése során az adott élethelyzetek sajátosságaira tekintet nélkül teszi lehetővé az emberek magánszférájának korlátozását. Ugyan a javaslat 74. § 6. pontja megkülönbözteti a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelő rendszereket, de ezen megkülönböztetés a javaslat más szakaszaiban nem található meg, bár szükség lenne rá, hiszen a tisztán megfigyelésre használt rendszer és a rögzítést is lehetővé tevő változat eltérő adatvédelmi kérdéseket vet fel, és eltérő logikájú szabályozást igényel.
A javaslat szintén nem különbözteti meg a vagyonvédelmet és a testi épség védelmét biztosító megfigyelést, a 30. § egyedül a vagyonőrzési feladatokat ellátó elektronikus megfigyelő rendszert szabályozza, míg a rendezvénybiztosítás körében elsőrangú szempont a személyek biztonsága, de erre külön szabályt nem ad a javaslat.
Sajnos, a készülő jogszabály, a készülő törvény nem tartalmaz a magánnyomozói tevékenységre vonatkozó meghatározást, ennek pótlására megítélésem szerint feltétlenül szükség van.
Szó esett már több hozzászólásban is az adatkezelés szabályairól. Ezt a 22. § tartalmazza a javaslat szerint. A 22. § (1) bekezdést más foglalkozások titoktartási szabályaihoz hasonlóan szükséges lenne úgy kiegészíteni, hogy a vagyonőr titoktartási kötelezettsége legyen független a szerződéses jogviszony fennállásától, és a személy- és vagyonőri működés megszűnése után is maradjon fenn.
A 23. § (1) bekezdését úgy szükséges pontosítani, hogy a szerződés szerinti felhasználási cél csak törvényben védett érdek, például a tulajdon védelme vagy a testi épség védelme lehet, és a szerződés személyes adatok kezelését csak e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékben és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozását írhatja elő. Ellenkező esetben pusztán a megbízó és a vagyonőr között fennálló, akár - urambocsá! - jogsértő szerződés alapul szolgálhat a polgár jogainak indokolatlan korlátozására.
A 28. §-ról: a “jogsértő cselekmény” megjelölés, amelyet a javaslat több helyen is használ, megítélésem szerint bizonytalan fogalom, helyette a “bűncselekmény” vagy a “szabálysértés” meghatározást javasoljuk alkalmazni. A javaslat egyértelműen lopás bűncselekmény és szabálysértés elkövetésére utal, “ha jogsértő cselekményekből származó olyan dolgot tart magánál, melynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége”, szerepel a 28. § (1) bekezdés a) pontjában. Itt csak értelmezési zavarhoz vezet, ha az általános “jogsértő cselekmény” fogalom kerül a normaszövegbe.
A 28. § (2) bekezdés d) pontja helyes, hogy felsorolja a tájékoztatás elemeit, de a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírását nem veszi át teljes egészében. Az adatvédelmi törvény 6. § (2) bekezdése a javaslatban felsoroltakon kívül előírja, hogy az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés jogalapjáról és arról is, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A javaslatot ezek szerint fontosnak tartjuk ezekkel kiegészíteni.
A törvényjavaslat nem tartalmazza kifejezetten, hogy a vagyonőr egyáltalán nem működtethet rejtett kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt készítő eszközöket. Az adatvédelmi biztos 2000. december 20-ai, a megfigyelés, adatgyűjtés céljából üzemeltetett képfelvevő, -rögzítő berendezésekkel kapcsolatos ajánlásában leszögezte, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelenti, ha törvényi felhatalmazás nélkül rejtetten működtetnek ilyen berendezéseket. Megítélésünk szerint, mivel a rendőrség is csak úgy működtethet megfigyelő rendszereket, hogy annak jelenléte az állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhető legyen, így nem indokolt a vagyonőröknek ennél szélesebb jogosítványokat adni.
Álláspontunk szerint a közbiztonság, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés területén a vagyonőröket nem illetheti meg több jogosultság, mint a közhatalmat gyakorló rendőrséget. A rendőrségi törvény szerint a rendőrség által készített kép- és hangfelvételek, illetőleg az abban szereplő személyes adatok csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során, valamint körözött személy azonosítása céljából használhatók fel, ezek szerint a vagyonőrök is csak abban az esetben rögzíthetnek kép- és hangfelvételt, ha arra a védett magánterületen elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során, valamint körözött személy azonosítása céljából van szükség.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita első részében és a mai napon is szó esett arról, hogy a hivatásos állományúak milyen körben, illetőleg milyen feltételekkel végezhetnek ilyen tevékenységet szabadidejükben, illetve elhangzottak ezzel kapcsolatos aggályok. Ezzel kapcsolatban módosító indítványt nyújtottunk be, amit most nem akarok indokolni, hiszen arra majd a részletes vita keretében lesz lehetőség. De mindenképpen fontosnak tartanám, hogy egy olyan törvény szülessen, amely tiszta viszonyokat teremt ebben a bizalmi jó viszonyban, hiszen úgy, ahogy az általános vita első részében Gál Zoltán elnök úr elmondta, itt a megrendelő - aki akár magánszemély, akár vállalat, cég vagy önkormányzat, gazdasági társulás lehet - a legszemélyesebb viszonyaiba engedi be ezeket a vállalkozásokat.
(12.40)
Ennek a bizalmi jó viszonynak a fenntartását segítse elő a törvény, segítse elő a közérdek érvényesítését, és segítse elő azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyek a törvényjavaslat preambulumában szerepelnek. Ezekhez azonban tiszta viszonyokat kell teremteni. Például a hatóságok ma nem tudják pontosan megmondani, hogy hány ember végez ilyen tevékenységet akár igazolványosként, akár munkaviszonyban, akár egyéb jogviszonyban. Fontos lenne, hogy e tekintetben is tiszta viszonyokat teremtsen a törvény a hatálybalépése után, mert a jelenlegi helyzetben ez a törvény ezekkel a szabályokkal megítélésem szerint nem támogatható.
Köszönöm a figyelmüket.
