DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egy nagyon rövid, rendkívül egyszerű - mondhatnám, szinte csak technikai jellegű -, de roppant fontos módosító javaslat fekszik önök előtt. Ennek a javaslatnak előzménye is van, az idei, 1031. számú kormányhatározat, amely április 4-én született. Mi volt a kormányhatározat megszületésének az oka? Az a tény, hogy világszerte, és sajnos főképpen a fejlett országokban felerősödtek a szegénységről szóló híradások, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a szegénység problémája mennyire szerteágazó, és hogy ez mennyire nem kíméli a gyermekeket sem.
Sajnos, pátriánkban is élnek olyan iskolás vagy még kisebb gyermekek, akiknek a szülei nem tudják biztosítani a napi többszöri étkezést, és már reggel üres gyomorral indítják őket.
(13.50)
Pedig fejlődésükhöz és nemcsak jelen, de akár a jövő, felnőttkori egészségükhöz is elengedhetetlen a rendszeres és a megfelelő táplálkozás.
Éppen a múlt hét végén tartottak neves hazai és külföldi szakemberek e témában konferenciát, ahol egybehangzóan megállapították: valamennyi szegénységellenes intézkedés közül a legfontosabb a gyermekek étkeztetése, mert minimális az az elvárás, hogy közülük egy se éhezzen.
Tanúi lehettünk, hogy ebben a ciklusban milyen lépések történtek már a gyermekétkeztetés színterén azontúl, hogy a nagycsaládosok gyermekei és a fogyatékossággal élő gyermekek csak 50 százalékát térítik az étkezési költségeknek. A rászorultaknak, akiket rendszeres gyermekvédelmi támogatás is megillet, a bölcsődében és az óvodában már egyáltalán nem kell fizetniük az étkezésért, és az ilyen körülmények között élő diákoknak, tanulóknak pedig az általános iskola mind a nyolc évfolyamán csak a fele összeget kell hogy térítsék a szülei a gyermekétkeztetés igénybevételekor.
A kormány ezzel a közelmúltban hozott határozatával arról döntött, hogy a rászoruló gyermekek érdekében lehetővé teszi az étkeztetés térítési díjának további mérséklését, akár teljes elengedését is, egyelőre az általános iskola alsó négy osztályosai számára. Ennek a célnak a megvalósulása érdekében a kormány már az idén többletforrást, 1,8 milliárd forintot biztosít a települési önkormányzatok számára, amelyet elsősorban, de nem kizárólagosan a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekekre lehet fordítani.
“Nem kizárólagosan” - erre a kifejezésre hívnám fel a figyelmet, mert ez jelenti a lényegét az egész előterjesztésnek. Ha mi, országgyűlési képviselők szeretnénk meghatározni és eldönteni, hogy melyik gyermek és milyen feltételek mellett kapjon támogatást, megtehetjük, van erre nem kevés példa, úgy hívják, hogy normatív ellátás. De most nem ezt akarjuk. Azt akarjuk, hogy helyben dőljön el, a helyi önkormányzat dönthesse el, hogy melyik az a gyermek, aki jobban vagy aki valóban rászorul erre a segítségre. Lehet, hogy olyan is lesz közülük, aki nem kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást, és talán éppen ezért kell róla más módon gondoskodni.
(A jegyzői széket Béki Gabriella helyett dr. Füle István foglalja el.)
Ahhoz, hogy az önkormányzatok megalkothassák az erre vonatkozó szabályaikat, miniszteri rendeletben kell meghatározni ennek a támogatásnak az igénylése, folyósítása és elszámolásának részletes szabályait. Az előttünk fekvő javaslat az e miniszteri rendelet megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezéssel egészíti ki a gyermekvédelmi törvényt.
Végezetül: örömmel hallottam, hogy a bizottsági tárgyalások során a tisztelt képviselőtársak ismételten felülemelkedtek a napi vitákon, és mindannyian egyhangúlag fontosnak tartják, hogy ezt a módosítást mihamarabb elvégezzük. Kérem ebben továbbra is az önök támogatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
