DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Ön megpróbálta összefoglalni a magyar gazdaság néhány olyan adatát, amelyet ön ismerni vél, de a következtetései alapvetően tévesek. Nézzük meg, hogy mik a valós adatok!
Valóban tegnap közzétette az Ecostat, az egyik nagy gazdaságelemző intézet az első negyedéves nemzeti teljesítményre vonatkozó adatokat, a bruttó hazai termék adatait. Eszerint várhatóan a GDP az első negyedévben 3 százalékkal nőtt az előző év azonos negyedévéhez képest. Ez egy plusz-mínusz 0,2 százalékos hibahatáron lévő becslés, tehát azt lehet mondani, hogy várhatóan 3 százalékos GDP-növekedést értünk el az első negyedévben. Ezt alacsonynak minősíteni több mint szakmai hiba, tisztelt frakcióvezető-helyettes úr. Ugyanis az előző évben az első negyedévben 4,2 százalékkal nőtt a GDP, tehát igen jelentős növekedést értünk el.
Levonni a 4,2 százalékból a 3 százalékot, ezt engedelmével szakmai hozzá nem értésnek vagyok kénytelen minősíteni. (Tállai András: Éves szinten 3,8-at terveztetek! Viszonyítsd ahhoz!) A 3 százalékos növekedés egy jelentős növekedésnek minősül, és azt gondolom, hogy ez minősíti, mégpedig pozitívan a magyar gazdaság teljesítményét.
Természetesen vizsgálni kell azt is, hogy milyen világgazdasági környezetben értük el ezt az eredményt. Olyan körülmények között, amikor az eurozóna teljesítménye ennél lényegesen szerényebb módon nőtt.
(9.20)
Tehát ilyen értelemben azt gondolom, hogy ez a 3 százalékos növekedés mindenképpen dicséretes, és ez azt jelenti, hogy a prognózisunkban szereplő 3,5-4 százalék közötti éves GDP-növekedéssel számolhatunk tovább is, és ez még akkor is igaz, ha lehet, hogy ez közelebb lesz a 3,5 százalékhoz.
Ami az egyéb adatokat illeti a foglalkoztatottság és a munkanélküliség tekintetében, a foglalkoztatottság az elmúlt négy évben nőtt, ma több a foglalkoztatott, mint négy évvel ezelőtt volt. Ez egy nagyon lényeges adat. Nem a munkanélküliség nőtt, hanem a munkanélküliségi ráta, ami azért fontos, mert azt jelenti, hogy többen jelentkeznek a munkaerőpiacon, mint ahányan korábban, és persze, különösen a képzetlen emberek nehezebben találnak munkát. De ez bármilyen furcsa, ellentmondásnak tűnik, ha valaki nem akar belegondolni, de ez pozitív, hogy azok, akik korábban egyáltalán nem jelentek meg a munkaerőpiacon, ma meg tudnak jelenni, többek között azért, mert a kormány olyan intézkedéseket hozott az elmúlt három évben, ami ösztönzi a munkavállalást.
A következő ilyen kérdés, hogy hogyan áll az állami költségvetés, illetve általában milyen az államháztartás pozíciója. Az államháztartás kétségtelenül küzd bizonyos problémákkal, különös tekintettel arra, hogy az államháztartási hiány ma magasabb a kívánatosnál. De egyébként a megfelelő mederben történik az államháztartási kezelése. A tavalyi évben az államháztartás hiánya 4,5 százalék volt, ami azt jelenti, hogy egy igen jelentős hiánycsökkentést hajtottunk végre, a környező országok közül messze a legnagyobb hiánycsökkentést. Az idei tervezett hiány 3,6 százalék GDP-arányosan, ez azt jelenti, hogy további jelentős hiánycsökkentést valósítunk meg.
Az, hogy a költségvetésen belül az államháztartás hiánya elérte áprilisra a 70 százalékot, ez valóban így van. Ez annyira példátlan, hogy 1999-ben három hónap alatt érte el az éves hiány mértéke a 70 százalékot, márciusra, most csak áprilisra érte el. Ez az éven belüli folyamatokon is múlik, természetesen itt van egy jelentős eltérés.
Egyébként pedig az, hogy naponta és hetente számolni a hiányt, az megint szakmai dilettantizmusnak minősíthető. Ezt azért szeretném megjegyezni.
Szeretném azt is hozzátenni, hogy az áfa-visszaigénylésekkel kapcsolatosan nem 300-500 milliárdról, hanem csupán 127 milliárdról, és az 500 ezer cégből 4 ezer cégről volt szó.
Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
