DR. DEUTSCH TAMÁS
DR. DEUTSCH TAMÁS
DR. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Sok évvel ezelőtt, jogi egyetemi tanulmányaink során azt tanították nekünk - ez egyébként azóta sincsen másképpen -, hogy a parlament alapvető feladata, hogy ne szimbolikus jelentőségű, szimbólumokat norma formájába foglaló döntéseket hozzon, hanem az emberek mindennapi életét érintő problémák megoldását segítő előterjesztéseket tárgyaljon meg és fogadjon el. Azaz a parlamenti döntések, a törvények lehetőleg olyan normák, olyan magatartási szabályok legyenek, amelyek segítik az eligazodást az emberek számára a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti döntésben.
Ugyanakkor nem lényegtelen, hogy amikor arra érdemes szimbólum kerül az asztalunkra, az arra érdemes szimbólumokkal kapcsolatban a parlamentek törvények formájában hozzanak döntést. Ma, a mostani tanácskozásunkat megelőzően tartottunk emlékülést: 1990. május 2-ára, a sok évtized után először szabadon választott magyar parlament, a harmadik köztársaság Országgyűlésének alakuló ülésére emlékeztünk. Emlékezhettünk arra is, hogy ennek a parlamentnek az első törvénye az 1956-os forradalom emlékét megörökítő törvény volt. Ilyen értelemben tehát üdvözölhető minden olyan szándék, amikor a nemzetet alkotó jóakaratú polgárok számára fontos, szimbolikus jelentőségű kérdéseket kíván törvénybe iktatni a Magyar Országgyűlés.
Meggyőződésem szerint egy évvel ezelőtt is, egy évtizeddel ezelőtt is támogatta, a jóakaratú magyar emberek döntő többsége ma is támogatja azt, hogy Magyarország, a Magyar Köztársaság tagja az Európai Uniónak. Ilyen értelemben tehát a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja támogatja azt az elhatározást, hogy május 9-ére Magyarországon is Európa-napként és erre az Európa-napra törvénybe foglalt módon emlékezzünk. Nyilvánvalóan ezért is, sok más nagyon fontos tartalmi eleme mellett ezért is támogattuk az európai alkotmányról szóló előterjesztést itt, a Magyar Országgyűlésben.
Ugyanakkor a szimbolikus jelentőségű kérdések törvénybe foglalásánál az is fontos, hogy lehetőleg ne az egyik vagy a másik oldal, ne a féloldalas érvek, ne a szimbólum egyik vagy másik oldala legyen az, amelyik jobban hangsúlyoztassék, hanem lehetőleg a parlamentben képviselettel rendelkező frakciók, a parlamenti képviselők döntő többsége - lehetőség szerint valamennyi parlamenti képviselő - teljes egyetértésével tudja támogatni ezeket az előterjesztéseket.
Mi azért nyújtottunk be egy módosító javaslatot, mert megítélésünk szerint a helyes célt, hogy május 9-éről, az Európa-napról egy törvény rendelkezzen, meglehetősen féloldalasra sikerült bevezető szöveg, törvényi preambulum vezeti föl. Ahogy ezt Göndör képviselő úr mint a törvényjavaslat egyik előterjesztője a mostani expozéjában is elmondta, valóban, Európa újraegyesítésének nagyon fontos feltétele, előfeltétele volt a fasizmus fölött 60 esztendővel ezelőtt aratott győzelem, a fasizmus fölött aratott végső győzelem.
De Európa újraegyesítésének más, ugyanilyen fontos feltétele, előfeltétele is van: ez pedig nem más, mint hogy az I. és II. világháborúhoz vezető európai megosztottságokon és a II. világháborút lezáró igazságtalan békeszerződések okozta új európai megosztottságokon is felül tudjunk emelkedni. Mert a II. világháborút lezáró európai békemegállapodások új európai megosztottságot hoztak létre, és csak ezen új európai megosztottságokat megszüntetve beszélhetünk egységes, egységesülő, teljes Európáról.
Éppen ezért tehát, hogy a mindenki által fontosnak tartott célt valamennyien teljes szívvel támogatni tudjuk, ezért gondoltuk úgy, hogy ennek a törvénynek a felvezető szövege - a fasizmus fölött aratott végső győzelem mint az európai egység egyik fontos előfeltétele mellett - Európa II. világháború utáni megosztottságának megszűntéről is szóljon, annak érdekében, hogy valóban közös szándékkal tudjuk támogatni ezt az előterjesztést.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
