NÉMETH ERIKA
NÉMETH ERIKA
NÉMETH ERIKA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Urak! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága mint első helyen kijelölt bizottság 2005. május 10-ei, az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel kibővített ülésén a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámolót megvitatta, és azt a szóbeli kiegészítésekkel együtt egyhangúlag, 21 igen szavazattal elfogadta, és feltétlenül ajánlja az Országgyűlésnek elfogadásra az ehhez tartozó országgyűlési határozattal együtt.
(14.30)
A bizottság megállapította, hogy a beszámoló megfelel az alkotmányban és az országgyűlési biztosokról szóló törvény megfelelő bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek.
A bizottság örömmel nyugtázta, hogy a kisebbségi biztos beszámolója ez évben is határidőre elkészült, a dokumentum a korábbi évekhez hasonlóan színvonalasan számol be a biztos tevékenységéről, kihasználva azt a jogfolytonosságból származó előnyt, hogy kezdettől fogva, vagyis tíz éve ugyanaz a személy tölti be ezt a felelősségteljes és nélkülözhetetlen tisztséget.
A 2004. évről szóló beszámoló a korábbi évekhez képest egy kicsit terjedelmesebb, hasonlóan nagyon jól szerkesztett és nagyon jó fejezeti tagolású. A kisebbségi ügyek szinte teljes problémahalmazát tartalmazza, mintegy tükörként képet adva az évről évre ismétlődő problémákról és természetesen az újonnan felmerültekről is. Stílusában teljesen különbözik a másik két jelentéstől. Külön előnye, hogy tematikusan összegzi az egyes kisebbségi ügycsoportokra vonatkozó mondanivalót. A 10. fejezetben szereplő statisztika a színes táblázatokkal és grafikonokkal nagyon szemléletes. A kisebbségi biztos hazai és nemzetközi szerepléseit, társadalmi kapcsolatait bemutató eseménytárral, amely az idén is önálló fejezetben jelenik meg, teljes képet kaphatunk a kisebbségi biztos sokrétű tevékenységéről.
A kötet függelékében szereplő mellékletek teljes szöveggel tartalmazzák a kisebbségi biztos egyes jelentéseit, illetve ajánlásait. Ezek közül az egyik legfontosabb a bizottság által már külön is megtárgyalt, “A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése a médiában” című országgyűlési biztosi vizsgálat megállapításairól szóló, amelynek utóéletét az emberi jogi bizottság 2005 május végén, júniusában tervezi megtárgyalni.
Sok szó esett a vitában a telepeken, telepszerű környezetben élő romák helyzetéről az Ózd-Hétestelepen történt vizsgálat kapcsán. Az oktatási szegregáció ügye csak érintőlegesen került szóba, mivel a bizottságnak az oktatási bizottsággal közösen felállított szegregációs albizottsága ezt a témát már külön is megtárgyalta.
Az Országgyűlés szempontjából különösen fontosak a kisebbségi biztosnak a különböző törvényjavaslatokkal kapcsolatos jogi szakvéleményei, illetve az úgynevezett országos nyilvánosságot kapott nagy ügyekkel kapcsolatos ajánlásai, amelyek szintén teljes terjedelemben olvashatóak. A függelék 5. számú melléklete jogi eligazítást is ad a kisebbségekre vonatkozó legfontosabb jogszabályokról.
A 2004. évben az írásos beszámolót a kisebbségi ombudsman a kisebbségi jogok általános helyzetéről immár az Európai Unió tagjaként szóló gondolataival vezeti be. A kisebbségi biztos az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága tevékenységére is kitér itt, és az európai úton való haladás tekintetében a bevezető zárásaként optimizmusát fejezi ki.
A korábbi évekhez képest ismét emelkedést mutat a beérkező panaszok száma, bár nem számottevően. Ebből a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint új következtetéseket nem lehet levonni, csak a tavalyihoz hasonlóakat. 2004-ben az egyéni beadványok száma 381 volt, 65 érkezett a kisebbségi önkormányzatoktól, 31 a civil szervezetektől. Viszonylag magas volt a központi állami szervek beadványainak száma, 8 a települési önkormányzatoktól érkezőké. 2004-ben 21 hivatalból indított vizsgálat volt. A panaszok összetétele is nagyjából hasonlóan alakult, mint az előző évben, 712 ügyből 373 érkezett a roma kisebbségtől. Érdekes következtetéseket lehet levonni az ügyek területi megoszlását mutató ábrákból is.
Az országgyűlési biztos idén is, különösen a kisebbségi önkormányzati rendszer működésével kapcsolatos problémákra, a kisebbségek nyelvi, kulturális autonómiájára, nyelvhasználatára, a médiában történő megjelenésük erősítésére és az úgynevezett gyűlöletbeszéd megfelelő szankcionálására vonatkozó elvárásokra, valamint a roma közösség irányában tapasztalható létező hátrányos megkülönböztetésekre hívta fel a figyelmet.
Szóbeli kiegészítésében mondanivalóját a kisebbségi biztos az alábbi főbb témakörök köré csoportosította: a kisebbségi önkormányzati rendszer változtatásának szükségessége, önkormányzatiság, vagyoni jogok, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése, oktatással és oktatási szegregációval kapcsolatos ügyek, hazai kisebbségi médiaügyek, az esélyegyenlőséggel és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyek és problémák, egyes szociális jogok, lakhatás kérdése.
Szóbeli beszámolójában a kisebbségi biztos ismét felhívta a bizottság figyelmét a kisebbségi törvény módosításának fontosságára, illetve a kisebbségi önkormányzati képviselők választására vonatkozó joganyag módosításának alkotmányos kényszerére.
A bizottsági vitában több érdekes észrevétel, kérdés és javaslat hangzott el a bizottsági tagok részéről. Kérdés hangzott el arra vonatkozóan, mi a kisebbségi biztos véleménye arról, hogy egyre csökken a kisebbségi oktatásban részesülő tanulók létszáma, egyre több az iskolabezárás, és megítélése szerint ez hogyan viszonyul a kisebbségi törvényben garantált jogokhoz.
Konkrét javaslatként hangzott el, hogy a kisebbségi biztos és munkatársai tekintsék át az 5/2005. számú kormányrendeletet a többcélú kisebbségi társulásról, mivel egyes vélemények szerint ez sérti a törvényben biztosított önkormányzati alapjogokat. Ismét elhangzott a bizottsági tagok részéről, hogy sajnálatos az, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény hatálya az esélyegyenlőségi tervek vonatkozásában nem terjed ki a versenyszférára. Kérdés hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a kisebbségi biztos milyen konkrét lépéseket tett a kisebbségi nyelvhasználat ügyében, illetve kezdeményezte-e törvényjavaslat benyújtását.
Azt is megkérdezték a bizottság tagjai, hogy mi a véleménye a kisebbségi biztosnak a jogalkotásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról, amely újra a plenáris ülés elé került, illetve általánosságban arra vonatkozólag is, hogy mennyire kérik ki a véleményét előzetesen az egyes törvénytervezetekről, illetve benyújtott törvényjavaslatokról.
Az adatvédelmi biztoshoz hasonlóan a bizottság kikérte a kisebbségi biztos véleményét a jelenleg benyújtott, a hatályos kisebbségi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról, illetve az abban szereplő névjegyzékről. Kérdésként hangzott el, hogy mi a véleménye az ezzel kapcsolatos egyéb elképzelésekről, illetve az ellenzék által javasolt új megoldásokról.
Nagyon érdekes kérdések hangzottak el továbbá a kisebbségi és etnikai adatok kezelésére vonatkozóan is.
A kisebbségi biztos részletes válaszában azt emelte ki, hogy a kisebbségi, etnikai adatok kezelése, az egyenlő bánásmód és a névjegyzék kérdése összefüggenek. Megítélése szerint a jelenlegi szemérmes kezelés nem célszerű. Arra kérte a bizottságot, annak ellenére, hogy Magyarországon nagy a történelmi teher és ellenállás, abban segítsen, hogy a kisebbségeket arra ösztönözze, és arról próbálja meggyőzni, hogy az adatgyűjtés az ő érdekükben történik. Szerinte kölcsönösen elő kellene segíteni a bizalom növekedését.
A kisebbségi biztos a vita végén ígéretet tett a jelzett kormányrendelet megvizsgálására, és javasolta, hogy a bizottság tűzze napirendjére ennek megtárgyalását.
Tisztelt Országgyűlés! A bizottság nagyon fontosnak tartja, hogy a parlamenti bizottságok a kisebbségi ombudsman ajánlásait is megtárgyalják, illetve megismerhessék az egyes témákban megfogalmazott szakvéleményeit, jelentéseit. Ugyanilyen súllyal tartja fontosnak a bizottság, hogy a minisztériumok fokozattan vegyék figyelembe törvény-előkészítő tevékenységük során a kisebbségi ombudsmannak a jogalkotásra vonatkozó észrevételeit.
A parlamentnek benyújtott beszámoló és a bizottsági ülésen elhangzott szóbeli kiegészítés, valamint a bizottsági vitában elhangzott kérdésekre adott válaszok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kisebbségi biztos ismét kiválóan tett eleget feladatának, és a bizottság megítélése szerint minden bizottsághoz külön is képes szólni egy-egy speciális szakterületre vonatkozóan. Ebben az évben a kisebbségi biztos beszámolóját a parlament hat bizottsága hallgatta meg, és ajánlotta egyhangúlag elfogadásra.
Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a benyújtott beszámolót, valamint az ehhez tartozó országgyűlési határozatot egyhangúlag támogatja, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
