KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy jogászok vitájába bekapcsolódom, picit hosszabban szeretném kifejteni az álláspontomat.
Nagyon sokan mondják azt, hogy megkésett ez a törvénymódosító javaslat, hiszen volt itt, az Országgyűlésben is éppen elég szó arról, hogy hogyan, miképpen kerültek fantomizálásra cégek. Éppen ezért nagyon jó lett volna, ha ezt már előbb lehetőségünk van beterjeszteni, de miután most került erre sor, azt mondom, hogy ez egy szükséges és elengedhetetlen törvénymódosító javaslat, még ha bizonyos aggályok meg is fogalmazhatók ezzel kapcsolatban.
Azzal szeretném kezdeni, hogy sok szempontból újragondoljuk azt, hogyan lehetne a gazdasági feltételeket javítani. Egyik oldalról a versenyképesség javítása van napirenden, ezért van szó arról, hogy megnézzük, átnézzük azt, hogyan lehet az adórendszeren, a járulékrendszeren, a társadalombiztosítási rendszeren változtatni. Ez a versenyképesség javítását szolgálja. Nyilvánvaló, hogy van egy másik csoportja a változtatási elgondolásoknak, hogy tisztább cégviszonyokat kell teremteni. Ezt a hozzászólók egyike sem vitatta.
Meglátásom szerint a jelenlegi szabályozásnak az a nagy hibája, hogy a cégek törlésénél nincs tekintettel a felhalmozott adósságra és a vagyonra. Tehát aki ügyesen el tudja tüntetni még a törlés előtt, és itt nem felszámolásról beszélünk és nem végelszámolásról, hanem törlésről beszélünk, az gyakorlatilag tiszta lappal jelen lehet továbbra is a piacon. Az az érzésem, hogy azok, akik nem törvényesen, nem jóhiszeműen válnak meg tulajdonuktól, és tovább vannak ezen a versenypiacon, nem szolgálják a piacgazdaság fejlődését.
Ha itt nem változtatunk - Répássy képviselő úrnak szeretném mondani - a cégnyilvántartáson, a törlési rendszeren, akkor az a nagy gond, hogy észre sem veszik azok, akik szeretnék észrevenni azt, hogy valakik rosszul cseréltek tulajdont, hogy itt a Btk.-ba ütköző cselekedetet követtek el, mert egyszerűen, ha nem teremtjük meg a nagyobb nyilvánosságot a törléseknél, akkor nem fogják észrevenni a hitelezők, azok, akiknek vannak követeléseik a céggel szemben, mert ma nem veszik észre. Tehát arra helyezném a hangsúlyt, hogy most egy nagyobb nyilvánosság fog megvalósulni a törvény módosítása által.
Úgy hiszem, olvasva a törvényjavaslatot, hogy egy picit a törlési mechanizmus, a törlési folyamat nyilván bonyolultabbá fog válni, mint eddig. Eddig viszonylag könnyen el lehetett jutni a törlési állapotba, ugyanakkor megítélésem szerint sokkal igazságosabb feltételeket teremt a törvény. És egy nagyobb felelősségvállalást követel meg mindenkitől. Itt szóba kerültek a szereplők, mindenkinek nagyobb felelősséget kell vállalni, a hitelezőnek, a tulajdonosnak, a kisebbségi tulajdonosnak is nagyobb felelősséget kell felmutatni.
A tisztább közélet megköveteli azt, hogy a meghatározó tulajdonnal bíró tag, aki gyakorlatilag semmibe veszi adott esetben a cégbíróság észrevételeit, megkereséseit, az bizony az eddigi korlátolt felelősség helyett korlátlan felelősséget viseljen. Nagyobb felelősséget vár el értelemszerűen a törvényjavaslat, a szabályozás a törlésre váró cégek partnereitől is. Másképp kell viszonyulni a cégtársakhoz. Tehát közzétételre kerülnek a törlések, és mielőtt még a visszavonhatatlan törlés bekövetkezne, az előtt nyilván nagyobb figyelmet kell a cégtársakra fordítani. Figyelni kell a cégközlönyöket, és reagálni kell a cégbíróság felhívásaira.
Szerintem csak akkor lehetünk sikeresek a fantomizált cégekkel szemben, ha a gazdaság szereplői partnerei lesznek a cégbíróságoknak. Helyesnek és jó elemnek tartom a pénzbírság kiszabását, azt, hogy többszörös tulajdonosváltásnál valamennyi tagnak fennáll a felelőssége. Ez a törvénymódosítás hatékonyabb fellépést tesz lehetővé, amelynek révén az adóhatóság szinte azonnal tudomást szerez a cégadatok változásáról. Ez a mai világban, az informatika világában, azt gondolom, teljesen természetes dolog. Kár, hogy ez eddig nem volt ennyire természetes. Persze, ehhez meg kell teremteni nyilvánvalóan a törvényi feltételeit az adatok kezelésének.
Lényegesnek tartom, persze más megközelítésben, mint ahogy Répássy képviselő úr utalt erre, a jogbiztonság szempontjából azokat a garanciális elemeket, amelyek lehetővé teszik, hogy csak valóban indokolt esetben kerüljön sor a törlésre. Én ezt másképp közelítem meg, mint ahogy Répássy képviselő úr, szerintem a törvénynek ez egy pozitív eleme. Nyilvánvaló, hogy azokat a dilemmákat, amelyekre Élő Norbert is utalt, a vitában szerintem fel lehet oldani. Mindamellett az én olvasatomban a törvénymódosítás 50 százalék plusz nagyobb tulajdoni hányadokra helyezi a felelősséget. Tehát akárhogy olvastam most a törvényt és az indokolását, azt, amit Répássy képviselő úr mondott, szerintem nem lehet belőle kiolvasni. Itt az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag esetén lép be az, amit képviselő úr mondott. Nyilvánvaló, hogy a 25 százalékosnak lépéskényszere van, amikor értesül arról, hogy itt baj van a céggel, vagy adott esetben a törlés irányába elmozdul a cégbíróság, de nincs akkora felelőssége, mint az 50 plusz egyes tulajdoni hányadnak.
Szóval én minden körülmények között a törvény elfogadását javaslom és támogatom, különös tekintettel arra, hogy tisztább piacgazdasági viszonyokat, tisztább közéletet szükséges teremteni. És ez a törvény lehetőséget kínál arra, hogy ezt megtegyük. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
