IVANICS FERENC
IVANICS FERENC
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten kezdődött vitában általánosságban beszéltem a világörökségről, és olyan problémákat próbáltam megfogalmazni, amelyek jól jellemzik annak a térségnek az életét. Tíz olyan településről van szó, amely része a Fertő-táj világörökségnek, és bizony ez a világörökség jól mutathatja a magyar világörökségek helyzetének állatorvosi lóbeli helyzetét, ha ezt a mondatot még magyarosnak fogadjuk el.
Fertőrákos, a Sopronhoz tartozó Balf, Fertőboz, Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Saród és Fertőd a része ennek a világörökségnek. Ezt azért fontos megemlíteni, mert Nagycenk és Fertőd esetében két olyan kastély is itt található, amely inkább a műemléki kategóriába sorolható, semmint a világörökségibe.
Tudjuk, a fertődi kastéllyal mi a helyzet, erről a múltkor beszéltünk. Elindult egy olyan beruházás, amelyről tudjuk, hogy az előkészítése 10-15 éve zajlik, és valószínűleg még 10-15 év múlva is zajlani fog. Amikor Hiller miniszter úr ott járt, és a felújított épületrészt átadta, kiemelte a fontosságát annak, hogy 2009-ben Haydn-évfordulós év lesz. Jó lenne, ha az Esterházy-kastély addigra a régi pompájában ragyogna, vagy ha nem is a régi pompájában, de megközelítené azt, és méltó otthont tudna adni ennek a fesztiválnak. A határon túl árgus szemekkel figyelik azt, hogy mi is történik a fertődi Esterházy-kastélyban, mert ha valakinek azt mondják, hogy Esterháza, akkor pontosan tudja, az nem Kismartont jelent. Az a kulturális érték, ami nálunk megvan, tehát fontos.
Nagyon nagy gondunk van folyamatosan, hiszen a települések megpróbálnak ötről a hatra jutni, de nem nagyon megy. Nézzük a polgármesterek véleményét, mit gondolnak ezekről a dolgokról; kimondottan szó szerinti idézetek lesznek.
“A törvényben szabályozni kell, hogy a korlátozott használatért és a szerzett jogok megvonásáért kit terhel az anyagi felelősség, azaz milyen financiális hátteret lehet a világörökség mögé rakni. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága nincs képviselve a világörökségi területeket érintő fontos eseményeken, például a rendezési terves egyeztetéseken, ugyanakkor a hivatalok és más szakhatóságok mintha az emberek ellen képviselnék az államot, úgy hiszem, hogy ez nem szerencsés. A sokszor irreális elképzeléseiket hangoztatják, amely akadályozza, hogy a védett területeken is élhető körülményeket teremtsünk” - mondja az egyik polgármester.
(19.40)
“Sokszor olyan személyek vannak döntési helyzetben, akiknél felmerül a kétely, hogy tisztában vannak-e a helyszínekkel, amelyekről a döntés születik.” Ez többszörösen visszaköszön az észrevételekben.
Egy másik észrevétel: “Az indoklás ellenére szerencsésebb lenne önálló kategóriává minősíteni a világörökségi helyszíneket. Ez könnyebb kezelhetőséget jelent, egyben méltóbb elismerése hazai törvényi szinten is a nemzetközi, tehát magasabb szintű eszmei elismertségnek.” Tudjuk, hogy a törvényjavaslat azt mondja, hogy a világörökségi védettség már előtte keletkezik, hiszen azzal, hogy műemlék lett, védetté nyilvánítottuk. Igen ám, de ez, mondjuk, egy kultúrtáj esetében, mint a miénk, hogy lehetséges? Hiszen itt most úgymond egész falvakat nyelt be ez a világörökségi kisgömböc.
A miniszter rendeletben lesz köteles szabályozni a világörökségi helyszínek kezelési tervét. Feltétlenül része kell hogy legyen ennek a hozzárendelt állami pénzek mértéke, felhasználása, mert eleddig ebből sajnos nagyon keveset láttunk.
“Fölösleges és érthetetlen fogalom a fenntartható használat - mondja az egyik polgármester -, el kell hagyni, vagy pótolni más értelmes kifejezéssel. Például a művészettörténet ismeri a szerves fejlődés fogalmát, amely egy tájra jobban értelmezhető, kultúrtájra pedig, ahol az ember és a táj szerves egysége a legfőbb kincs, jobban szolgál. Nem célunk a jelenlegi állapot konzerválása, a fenntartható skanzenizálás.” Tehát a települések azt az utat keresik, amiben fejlődhetnek, és ugyanakkor megtartják az értékeiket.
És megint az anyagiak: “Kezelési tervünk módosításakor feltétlenül kerüljön a tervbe - és most jön egy reményteljes mondat -, hogy a végrehajtáshoz a módosított kulturális örökségvédelmi törvényben, a miniszteri rendeletben előírt módon az állami költségvetés vonatkozó részét tekintjük elsődleges pénzügyi forrásnak.” Még reménykednek a polgármesterek abban, hogy a világörökséggé nyilvánítás nemcsak terhet, hanem bizony előnyt is jelenthet a települések számára. “Ennek elmaradása esetén csak részleges megvalósulása várható a tervnek. Egyébként vagyunk mi olyan elkötelezett tópartiak, hogy kultúrtáj értékünket állami korlátozás nélkül is megőrizzük, legfeljebb nem a világörökség részeként.” Bizony erősödik az ott élőkben az, hogy miért is kellett nekünk ez a világörökség.
Vagy egy másik polgármester, akinek települése nem teljes területével tartozik a világörökségbe, örülne, ha végre tudhatná, hogy konkrétan melyik helyrajzi számok vonatkoznak, mely területek képezik a világörökséget. Ő is a kötelezettségeket említi fel, különösen a rendezési terveket. “A kötelezettség milyen hatással van a világörökségi védelemmel már nem érintett, de azok közvetlen közelében lévő területekre?” A törvény szerint is a világörökség fenntartása állami feladat, ugyanakkor az anyagi tehervállalásnál ezt kevésbé látni.
Építészek mondják: A műemlékek tekintetében is meglehetősen nagy a zavar, mert a hatályos műemléklista és a megküldött törvénytervezet is tartalmazza “Az Esterházy-kastély teljes műemlék-együttese” címet a felsorolásban, az ezt követő helyrajzi számok listája azonban messze nem teljes, sokkal kisebb területet fed le, mint a kastély tényleges területe. Én még nem tudtam ezt személyesen leellenőrizni, arra kérem az államtitkár urat, hogy még a törvény tárgyalása során nézzenek utána, nehogy az legyen, hogy a kastély területéből kimarad.
“A másik jellemző probléma a végrehajtás során jelentkezik, nevezetesen a rendezési és építési engedélyezési tervek tervtanácsi véleményezéseinek során. Az FVM-rendelet szerint az összes, a világörökség területét érintő tervet a Központi Tervtanácshoz kell megküldeni véleményezésre. A jogszabály szerint nincs lehetőség mérlegelésre, tehát függetlenül attól, hogy teljes településrendezési tervről vagy a település egy adott övezetének egyetlen beépítési jellemzőjének módosításáról van-e szó, az egyeztetési eljárás két-három hónappal hosszabb a szokásosnál. Ugyanez igaz például egy kerítéstervre a világörökség területén, ahol az építési engedélyezési eljárás ideje növekedik hasonlóan, holott a megfelelő kvalitású területi főépítész véleménye álláspontunk szerint biztosíthatná a megkívánt építészi minőség garantálását.” Sajnos, a legtöbb település forráshiány miatt nem alkalmaz főépítészt, és így az eljárás aránytalanul drága lesz.
(A jegyzői székben Podolák Györgyöt dr. Füle István váltja fel.)
A világörökséggel kapcsolatosan folyamatosan előkerül a kezelési terv kérdése. Erről már az imént is szóltam néhány szót. A törvényjavaslat, hála istennek megemlíti a kezelési tervet, ugyan egy egész szerencsétlen olvasatban, ami azt mondja, hogy a világörökséghez kezelési tervet kell készíteni. Hát persze, hogy kell, mert csak úgy lehet világörökség, ha van hozzá kezelési terv. De a törvény módosítása során kérdések merülnek fel. Mikorra kell elkészíteni a kezelési tervekre vonatkozó részletes szabályokat? A szabályok elkészítéséig hogyan kell eljárni egy-egy településrendezési terv készítése, módosítása során?
Általában a törvényekben, például a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényben előírt tanulmánytervek, övezethatár-pontosítások nem készültek el. A 2000-ben megszületett törvény alkalmazása ezért rendkívül nehézkes. Az Alkotmánybíróság ugyan megállapította a mulasztásos törvénysértést, de ennek végeredményben nincsen és nem is várható semmilyen kézzelfogható eredménye. Tehát akkor mit várhatunk a világörökségi kezelési tervvel kapcsolatban? Ki az, aki jóváhagyja a kezelési tervet? Ettől függ ugyanis egy terv alkalmazhatósága, betarthatósága, érvényesíthetősége. A településrendezési tervek készítése során milyen lesz egy település szerkezeti, szabályozási tervének a kezelési tervhez való viszonya, például egy-egy határpontosítást bizonyos százalékig megtehet-e a település?
“A helyi lakosság ellenállásának ténye elől nem dughatjuk a fejünket a homokba. Miután csak a településrendezési tervek egyeztetési eljárásában kötelező széles társadalmi egyeztetés, a lakosság észrevételeinek visszajelzésére, ésszerű javaslatok kezelési tervbe való átirányítására, esetleg átvezetésére hogyan lehet módot találni, hogyan lehet ezt megoldani?”
Egy szintén balatoni példa: “A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén számtalan példa van arra, hogy egy település szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát évek óta nem tudják jóváhagyni. Mindez a társadalmi konszenzus hiányából fakad.”
Még sorolhatnám az észrevételeket, de úgy hiszem, nagyjából látható, hogy mi került a célkeresztbe, mi az, ami valójában foglalkoztatja az ott élőket.
Módosító indítványomban azt szeretném javasolni, hogy igazából ne a kezelési tervet, ami úgyis az UNESCO előírása, hanem a kezelő szervet nevezzük meg, azaz bizonyos normákhoz illesztve találjunk egy olyan szervezetet, amelyik gondozza a világörökséget. Nem jelent ez problémát, gondolom én, mondjuk, az Aggteleki-cseppkőbarlangban, de problémát jelent ott, ahol tíz település tartozik oda, és bizonyos koordinációkat végre kell hajtani. A múlt héten elmondtam a példát, hogy az Aggteleki-cseppkőbarlangban kevesebb az építési engedély, mint, mondjuk, Fertőd városában.
Azt szeretnénk, ha azok a települések, amelyek bevállalták a világörökséget, tényleg értéknek érezzék; de ha nincs mögöttük az állam, ha nincs ott valamilyen módon segítve őket, akkor ez el fog veszni, és nem értjük, hogy mi történik. Ez főleg nálunk erősebben jelentkezik, hiszen a határ túlsó felén húsz település tartozik Ausztriában a világörökséghez. Nem kell említenem, hogy micsoda óriási különbség van a két terület fejlődése között, a két területen lakók életében.
A világörökség sok kérdést érint. Mi úgy szeretnénk javaslatokat tenni, hogy azok a települések, amelyek teljes egészében a világörökség területéhez tartoznak, valamiféle külön támogatásban, valamilyen kvótaszerű támogatásban részesülhessenek. Hiszen van olyan település, amelyik nemzeti park része, a világörökség része; kérdem én, hogy ezen a településen mennyire tartják egyszerűnek egy ház megterveztetését vagy felépítését. Azok az anyagi lehetőségek, amelyek ott rendelkezésre állnának, sajnos nincsenek meg, azok nem ott hasznosulnak, és így tulajdonképpen a Fertő-part fejlődése jó lenne, ha más módon indulhatna el.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bólogatásaiból úgy vettem észre, hogy érti a mi problémánkat. Bízom abban, hogy akár a törvény módosítása kapcsán is már most konkrétan megfogalmazódik, de még nagyobb reménnyel nézek az ősz elébe, amikor is majd a költségvetési törvény módosítása kapcsán tudunk olyan megoldást találni, ami a településeknek is jó, azokat a hátrányokat, amelyeket a kötöttségek jelentenek, előnyökké tudjuk formálni. Nem sok emberről, nem sok pénzről, hanem egy támogatandó elvről van szó.
Köszönöm szépen. (Taps.)
(19.50)
