DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nyilván a kérdés pontatlanságot tartalmaz, ezért először azt szeretném kiegészíteni vagy helyesbíteni, hiszen nincs semmifajta olyan jellegű kategóriáról szó, ami a kérdésben megfogalmazódott, nevezetesen tőkejárulék.
Van szó ugyanakkor a 4 százalékos egészségügyi járuléknak az olyan jövedelmekre történő kiterjesztéséről, amely megalapozatlan módon jelen pillanatban alap arra Magyarországon, hogy az ilyen jövedelmekben részesülők ne vállaljanak közös teherviselést az egészségügyi szolgáltatások fedezetének a biztosításában. Képviselő úr sem vitatja azt, hiszen korábban adótanácsadóként dolgozott, és ma is van olyan jellegű vállalkozói háttere, amelyben ezt tapasztalhatja, hogy elég gyakran előfordul Magyarországon olyan, hogy viszonylag alacsony havi bruttó jövedelem után az illetők megfizetik a járulékokat, majd jövedelmüket elég jelentős arányban kiegészítik nem járulékkötelesnek minősített jövedelemfajtákkal. Jó esetben ezek adókötelesek, abszolút nem jó esetben még adót sem fizetnek utána.
Éppen ezért azt gondolom, hogy méltányos egy olyan rendszer bevezetése, amely azt biztosítja, hogy az átlagos egy főre eső járulékbefizetés mértékét figyelembe vevő határig azoknak, akiknek több jogcímen származó jövedelmük van, ez a fajta kiegészítés, a 4 százalékos mértékű kiegészítés az egyéb jogcímen szerzett jövedelmüket terhelhesse. Mit értünk egyéb jogcím alatt? A képviselő úr viszonylag pontosan fölsorolta: az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, a külföldi osztalékból származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet értjük ez alatt, illetve adott esetben bizonyos speciális, bérbeadásból származó jövedelmeket. Ez tehát nem más, mint az arányosabb közteherviselés érdekében bevezetendő egészségügyi járulék. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
