KIS PÉTER
KIS PÉTER
KIS PÉTER (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Örömmel vehetjük tudomásul, hogy a kormány és a gazdák egy hónap után megállapodtak, de heteken keresztül az érdeklődés középpontjában a gazdatüntetés közérzetrontó hírei álltak. Az ellenzék és a tüntetést támogató szélsőjobboldal a tüntetés körül kibontakozott nagy társadalmi szolidaritásról beszélt. Ennek a fele sem igaz.
Érdemes elemezni a különböző közvélemény-kutatásokat, az interneten véleményt nyilvánítók közléseit. Ezek alapján egyáltalán nem tapasztalható ez a nagy szolidaritás. Mert mit mond az elfogultság nélkül ítélkező állampolgár? Azt, hogy a gazdákon kívül a társadalom jó néhány rétege küzd a társadalmi-gazdasági átalakulás okozta nehézségekkel. Ők is okkal vonulhatnának utcára, közterekre. De a kiskereskedő nem hagyhatja ott a boltját, az ipari kisvállalkozónak a vállalási határidőt teljesíteni kell, mert különben nem jön a következő megrendelés, a pedagógusnak be kell menni az órára, sőt a közhivatalnoktól is elvárják, a gazdák is, hogy ügyeiket színvonalasan intézzék el. A kérdés megítélése tehát sokkal sokszínűbb, mint azt az ellenzék próbálja beállítani.
Az egy hónapig tartó tüntetésnek volt más hatása is: ez pénzbe került az állampolgároknak. Véleményem szerint a közpénzek felhasználásáról kellő információt kell kapniuk az adófizetőknek. Ezért kérdezem államtitkár urat, a tüntetések, az útlezárások rendőri biztosítása mennyibe került, milyen egyéb költségek merültek fel, merülhetnek még fel. Várom válaszát.
