DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök a képviselő úr felvetésének, mert sajnos sokan nem ismerik ezt a rendszert, és ebből nagyon sok a félreértés. Szeretném leszögezni, hogy lekicsinylésről szó nincsen, hisz egy teljesen új szisztémáról van szó, amelyet az első évben mindenkinek meg kell tanulni ahhoz, hogy pontosan alkalmazni tudjuk, és semmilyen formában nem érinti a közhiteles ingatlan-nyilvántartást, hisz az teljesen más célból jött létre.
(15.20)
Az európai uniós területalapú támogatások kifizetéséhez egyrészt létre kellett hozni a kifizető ügynökséget, másrészt pedig ki kellett építeni egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy az egy-egy gazdálkodóhoz kapcsolódó gazdálkodási tárgyak beazonosíthatók legyenek nagyságuk, jogosultságuk és más szempontok alapján. S természetesen szükség volt arra, hogy kialakítsunk egy olyan mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert - amelyet MEPAR-nak hívunk -, amely lehetővé teszi azt, hogy meghatározzuk a mezőgazdasági parcellák helyét és azok tényleges nagyságát. Hangsúlyozni szeretném tehát, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartás a tulajdonhoz, az európai uniós területalapú támogatás pedig a tényleges terület használatához kapcsolódik. Ez a kettő nagyon jelentős mértékben eltér egymástól, hisz le kell vonni mindazokat a műtárgyakat, erdősávokat és egyéb ligetes területeket, amelyek nem képezik a mezőgazdasági művelés tárgyát.
A MEPAR úgynevezett területazonosítási egységeket használ, amiket mi fizikai blokkoknak nevezünk. Ezek 50-100 hektáros nagyságrendűek, és ezekben több gazdálkodó végzi a tevékenységét, ezért a gazdálkodóknak szám szerint ki kellett választani egy összevont blokktérképről azokat a területazonosítási blokkokat, amelyekben ők földet használnak, és ezeken a blokkokon belül növényféleségenként be kellett rajzolni azt a parcellát, amit használnak, és természetesen meg kellett jelölni azok nagyságát.
A problémák egyrészt abból fakadnak, hogy nem egyforma a térlátásunk, nem mindenki találta meg pontosan, hogy hol művel földet, melyik fizikai blokkban; másrészt pedig valóban - amit képviselő úr is feltételezett - sokan a kárpótlási jegyzőkönyv alapján, a tulajdoni lapon lévő területnagyságot jelölték be, és nem vették figyelembe azokat a körülményeket, amelyek mérsékelték volna a tényleges területhasználatukat. Ennek következtében egy adott fizikai blokkban, ahol mondjuk, 71 hektár van, bizony az is előfordult, hogy 171 hektár lett, vagy hogy egy tizedesvesszőt elírtak, de az is előfordult, hogy csak néhány tizeddel lépték túl a kerekítési hibák miatt. Sajnos az Európai Unió az első ellenőrzési körben úgynevezett zéró toleranciát alkalmaz, és nem teszi lehetővé, hogy a hivatal javítsa ezeket a problémákat, ezért kellett 55 ezer gazdálkodónak kiküldeni hibajavításra. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az első hibajavításnál nincs büntetés, mindenki korrigálhatja a tévedését, de ha másodszor is hibásan adja be, akkor a hivatal 3 százalékig kijavíthatja, de 3 és 30 százalék között sajnos a tévedés dupláját le kell vonni a támogatásból, 30 százalék fölött pedig ki kell zárni az illetőt a támogatásból.
Ez természetesen bonyolult rendszert jelent, de ez egyúttal magában rejti annak a lehetőségét, hogy az Európai Unió ellenőrizze a támogatásokat. A csatlakozás előtti években úgy történt ugyanis a támogatás kifizetése, hogy először kifizettük a támogatást, és utána ellenőriztük. Most pedig úgy történik, hogy először le kell ellenőrizni meghatározott mintákban és adminisztratív úton, és csak utána történhet a kifizetés. A csúszások tehát ebből adódnak.
Köszönöm szépen a kérdését. (Taps az MSZP soraiban.)
