KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban több ízben nyilatkozta az agrárvezetés, hogy a gazdáknak járó kifizetések elmaradásának egyik fő oka, hogy a gazdálkodók az általuk műveltnél nagyobb földterületet jelentettek be. Sajnálatos, hogy a nyilatkozók hozzáállása és vérmérséklete szerint a nyilatkozatok szövegkörnyezetéből nagyon sokszor kiérzett a lenézés vagy annak a sejtetése, mintha egyfajta kulákos paraszti kapzsiság rejtezne a dolgok mögött.
A magyar gazdálkodók számára 2004-ig egyetlen közhiteles nyilvántartás létezett: a földhivatali. E nyilvántartás alapján vásárolt, szerzett tulajdont a gazda, és a tulajdoni lapon rögzített méretek alapján köteles fizetni az illetékhivatal részére a sokszor igen borsos szerzési illetéket. E nyilvántartás alapján és az itt rögzített paraméterek szerint kötöttek és kötnek ma is jogilag megalapozott bérleti szerződéseket, ez a szervezet és adatai szolgáltatják a pályázatok, beruházások alapját, igazolják a tulajdont s annak fizikai mérőszámait. Az itt nyilvántartott adatok alapján történik a földterületekre vonatkozó örökösödési eljárás és a kapcsolódó illetékek kifizetése. A földhivatali közhiteles nyilvántartás alapján és csakis ez alapján történik például a VPOP felé a gázolaj-támogatás igénylése, s ha a területi adatokban valami tévedés van, a gazdát keményen büntetik.
Az agrárvezetés korábban említett nyilatkozataiban valahogy háttérbe szorult, hogy a magyar közhiteles nyilvántartás azonban nem felel meg az uniós kifizetések alapjául. Előállt az a helyzet, hogy ha a gazda vásárol tíz hektár földet, ezután kell fizetnie illetéket s minden más fizetnivalót, ám támogatást kisebb terület után igényelhet, mert a blokktérképeken kisebb érték van rögzítve. Ráadásul, ha az eltérés nagyobb a tűréshatárnál, s ez gyakori, büntetik, leginkább azzal, hogy elmarad a részére jogosan járó kifizetés a kérdés rendezéséig, ami csak egyféle lehet: igazodni kell a légi fotón mért értékhez.
Miniszter Úr! Éppen ezért kérdezem öntől: meddig köteles a magyar gazdálkodótársadalom az általa kezelt földterületről különböző tartalmú hivatalos nyilvántartást vezetni a tévedésből fakadó összes hátrányok elviselése mellett? Másodszor: mit takar, milyen hivatkozási alapot jelent a közhiteles földnyilvántartás? Harmadszor: tesz-e valamit a magyar kormányzat e kettősség feloldása érdekében, vagy továbbra is megköveteli az illogikus kettős nyilvántartás vezetését?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
