FÜLÖP ISTVÁN
FÜLÖP ISTVÁN
FÜLÖP ISTVÁN (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát ide úgy írtam, hogy el ne feledkezzem arról, hogy köszöntsem az államtitkár urat, nagyon fontos lett volna, hogy itt legyen. Sajnálom, hogy a kormány részéről nincs itt senki, hiszen úgy gondolom, elég fontos témakört feszegetnék. A kérdésemet, hozzászólásomat akkor költői kérdésként fogom föltenni.
Gondokkal küszködik a MÁV. Könyvelési manőverekkel akarja elodázni saját - azt gondolom, nem túlzok - összeomlását. Olyan megoldások kerültek előtérbe, amelyek nem kerülnek pénzbe a társaságnak. Ám még így is csak 2006 közepéig tudja ellátni maradéktalanul feladatát. A cél: helyreállítani a hitelképességet. De milyen áron? Az idei évet egy megújult vezetéssel kezdte meg a vasúttársaság. Rájuk hárul a feladat megoldása. A vasútnak az utóbbi években több száz milliárd forint hitelt nyújtó bankok ugyanis a korábban szinte természetesnek számító állami garanciavállalások elmaradása miatt jelenleg nem hajlandók hitelezni a tőkemegfelelési elvárásainak teljesítésére képtelen MÁV-nak. Márpedig hiteleik nélkül a vasút márciustól nem tudja fizetni a számláit, májusra pedig a dízelmozdonyok üzemeltetéséhez szükséges gázolaj is elfogy az üzemanyag-tárolókból. Ez pedig egyet jelenthetne a vonatforgalom leállásával. Ha jól tudom, erre 1945 óta nem volt példa, igaz az is, hogy akkor más okok miatt történt. Gyakorlatilag külső segítségre lenne szükség ahhoz, hogy a MÁV a könyveiben szereplő jegyzett és saját tőke arányát kétharmad fölé tudja tornászni.
Az elmúlt évet 201 milliárd forint jegyzett, illetve 121 milliárd forint saját tőkével záró vasút előzetes számítások szerint az idén 208 milliárd forint jegyzett és 64 milliárd forint saját tőkét szerepeltethet majd könyveiben. Az újabb hitelek folyósítását vagy az egyéb pénzügyi konstrukciók kialakítását célzó tárgyalások napirendre tűzésének feltételéül szabott kétharmados tőkearányhoz hiányzó mintegy 75 milliárd előteremtésére a pénzügyi tárcánál és a MÁV-nál egyaránt számos elképzelés, ötlet született. Itt kérdeztem volna meg az államtitkár úrtól, hogy szerinte mi lett volna a legjobb megoldás.
Szeretnék ismertetni egy-két problémát, konkrét esetet, ahogy azt az utazók élik meg mindennapjaikban az utazás során. A Budapest-Debrecen-Nyíregyháza vagy éppen a Budapest-Debrecen-Mátészalka-Fehérgyarmat vonalon lévő járatok száma és minősége alaposan lecsökkent az elmúlt körülbelül fél évben. Legtöbb esetben nappali és levelező tagozatos egyetemisták, főiskolások is igénybe veszik ezt az útvonalat, mivelhogy Szolnokon, Debrecenben, Nyíregyházán és nem utolsósorban Budapesten vannak felsőoktatási intézmények. Nos, a hallgatók jelentős része nem engedheti meg magának az intercityt, ezért kénytelen a sima gyorsvonatokat igénybe venni. Most nem térek ki arra, hogy gyorsvonat álnéven a járatok gyorsasága még a vártnak is alatta marad. Ám higgye el, költői kérdés, ez is megérne egy misét.
Arra lennék kíváncsi, mi az oka annak, hogy lecsökkentették a sima járatok számát, jelenleg mindössze 18 szerelvény indul Debrecenből a fővárosba. Korábban ez közel kétszer ennyi volt. Ráadásul a meglévő vasúti szerelvények száma is jelentős mértékben csökkent. Ennek viszont természetszerű következménye, hogy a vagonokban rengeteg az utas. Nem tudom, hogy államtitkár úr, a kormány tisztelt képviselői mikor utaztak utoljára ilyen hagyományos járaton. Mindenesetre javasolnám, próbálják meg. Így legalább saját bőrükön tapasztalhatnák az áldatlan állapotokat.
Most azonban rátérek egy hűvös témára, és ezt akár szó szerint is lehet venni. Ugyanis sorozatban fordul elő, hogy nincs fűtés a kocsikban. Télen van ennek igazán nagy jelentősége, hiszen egy három-három és fél órás utat nagykabátban végigülni nem kellemes dolog. Már ha éppen nem késnek a vonatok. Ma már sajnos ez is rendszeres. Mátészalkáról Budapestre az úgynevezett gyorsvonat kereken öt óra alatt teszi meg az utat.
Ugyanakkor szót ejthetnék a járatok indulásának és érkezésének időpontjáról is. Nem tapasztaltam még, hogy ilyen lehetetlen módon állítsanak össze egy vasúti menetrendet. Csak egy konkrét példa, 12.57-kor Mátészalkáról indul egy vonat, ez jelesül intercity. Ha valaki a közeli falvakból, Porcsalmáról, Nagyecsedről indul, nem igazán éri el, és akkor még az ebédről nem is beszéltünk. Ennyi negatív felsorolás után talán joggal kérdezhetném meg összefoglaló gyanánt: nincs ennyi véletlen egybeesés, ugye?
Mi az oka ennek a látványos leromlásnak? Úgy sejtem, nem is áll szándékában ezen változtatni, hiszen a közúti közlekedés nagyobb bevételt jelent az állam számára. Ez világos. Ám ne ilyen úton-módon próbáljanak többletbevételhez jutni! Szeretném felhívni a figyelmet, hogy EU-tagok vagyunk, ami pedig erősen preferálja a környezetbarát vasutat. Nyugat-Európában a vasút reneszánszát éli. Magyarán a fejlesztés korát éljük, ha van képességünk azzal élni, nem pedig visszaélni.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
(21.10)
