KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy sikernek tartjuk egyrészt azt, hogy Európának van költségvetése, és ezen belül nagy sikernek tartjuk, hogy a számok úgy alakultak Magyarország szempontjából, ahogy azt itt már többen említették, és hadd tegyem hozzá rögtön - bár táviratot nem szándékozom küldeni -, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak ebben igen jelentős szerepe van. (Taps és derültség a kormánypárti padsorokban.)
Fontos az Európai Unió elfogadott költségvetése, tisztelt képviselőtársaim, abból a szempontból is, hogy valóban az európai értékek mentén született meg a kompromisszum, ha ez alatt azt értjük, hogy Európa egysége, az európai felzárkóztatás, az új tagállamok felzárkóztatásának képessége, illetve újabb csatlakozók befogadása lehetségessé válik a következő hétéves költségvetési periódusban, ráadásul oly módon, hogy olyan fontos célok támogatása válik lehetővé valóban kisebb saját erő felhasználásával, ami Magyarország számára és szempontjából kifejezetten fontos, és ami azt eredményezheti hét év elteltével - ha jól sáfárkodunk az összegekkel, és ha megfelelő módon felkészülünk azok lehívására, illetve felhasználására -, hogy érdemi, valódi változtatások történnek majd az országban.
Tulajdonképpen itt be is lehetne fejezni a dolgot, ha nem jutna az eszébe az embernek az, hogy lényegében ez az egész ügy, ami az Európai Unió költségvetését, benne a magyar pozíciót illeti, nem viselné magán mindannak a nyomait, ami lényegében az egész évben, ha tetszik, történt velünk itt a belpolitikában. Nem tud olyan dolog történni ugyanis Magyarországgal kapcsolatban, aminek egyként képesek lennének örülni. Már elmondtam, hogy korábban voltak közös ünnepeink, mostanra már közös mondataink sincsenek, és mutatja mindezt az is, ahogy reagáltak egyesek a megkötött kompromisszumra. Merthogy lehet azt mondani, hogy ez a pénz kevés, miközben nettó több, mint bármelyik korábbi ajánlat volt. Lehet siránkozni azon, hogy még több kellett volna, ugye, ezt ezerszer hallottuk egész évben, innen is többet, onnan is többet, meg amonnan is többet, bármilyen ajánlat elhangzik, az kevés, annál még többet. Az a lényeg, nehogy egyetértsünk valamiben, nehogy valamiben egység legyen.
Ugyanakkor másrészt viszont ezek a típusú viták elviszik a figyelmünket a lényegről, nevezetesen arról, hogy most ebben a kompromisszumban csak érintőlegesen, nyomokban van benne az, hogy az Európai Unió költségvetési, illetve támogatási politikájának meg kell újulnia, mert ha nem teszi, akkor nem lesz versenyképes egység a világgazdasági versenyben, ami azt jelenti, hogy igenis reformokat kell végrehajtani a mezőgazdasági támogatás terén és általában a támogatáspolitikában.
(13.40)
Ha ezt Európa nem lesz képes megtenni a nemzetállami torzsalkodások és szembenállások miatt, akkor Európa egésze fog leértékelődni a világgazdaságban. Ezért mi azt javasoljuk, hogy Magyarország álljon élére a reformoknak, álljon élére Európa modernizációjának, akkor, amikor ezekről a kérdésekről esik szó, Magyarország álljon a valódi Európa és az eredeti európai célok elérése élére.
Másrészt ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, ha így gondolkodunk Európáról, miért ne gondolkodnánk így hazánkról is. Mi, liberálisok régóta mondjuk, hogy azok a költségvetési problémák, amelyekkel szembe kell néznünk, szintén reformokkal, modernizációval, bátor változtatással hajthatóak végre. Ilyen értelemben mi saját döntéseink alapján megtehetjük, vagy megtehetnénk, vagy meg kell hogy tegyük a következő ciklusban mindazokat a változtatásokat, amelyek eredményeként Magyarország többszörösen lehet nyertese az európai uniós csatlakozásnak, mert nyertese lesz akkor, ha Európa versenyképesebb, és nyertesei leszünk akkor, ha mi ezen belül is versenyképesek leszünk.
Az idei évet nem jellemezte az ilyen típusú gondolkodás. Én azzal kívánok mindenkinek boldogabb új évet, hogy vegyük ezt a szempontot figyelembe, és érvényesítsük.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
