DR. NAGY SÁNDOR
DR. NAGY SÁNDOR
DR. NAGY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő úr interpellációjában nagyon sokakat érintő és fontos kérdéseket vet fel, és önmagában a kérdés megfogalmazása is aláhúzza a kormány szándékának helyességét, amely szerint egy átfogó vidékpolitikai program keretében éppen a kistelepüléseken élők vagy a nagyobb települések külterületein élők napi gondjainak orvoslását kívánja szolgálni. Megjegyzem csupán, hogy a komáromi, tatabányai, dorogi kistérségben külterületi lakott helyen élők száma 1157 fő, tehát tulajdonképpen egy településnyi lakosságról van szó.
Ha megengedi, képviselő úr, nem pusztán a száz lépés programra, hanem egy kicsit tágasabban értelmezve a kormány vidékpolitikai programjára és támogatáspolitikai gyakorlatára is tekintettel válaszolok. Egyfelől a száz lépés program célul tűzi a gyermekek érdekében az oktatási rendszer korszerűsítését, amely természetesen kiterjed a kistelepüléseken élőkre is. Ennek keretében a kormány legfőbb célja: esélyteremtő, korszerű és a kistérségi együttműködést támogató oktatás megvalósítása, amelynek keretében az alacsonyabb lélekszámú településen élő diákok számára is megfelelő színvonalú oktatást lehet biztosítani.
Ennek egyik eszköze, hogy 2006. január 1-jétől a kistérségi társulások támogatása normatívvá vált. Csak emlékeztetem a jelenlévőket, ez 15,4 milliárd forintot jelent, amely biztosítja, hogy a társulások biztonságosan tudják intézményfenntartó tevékenységüket ellátni. Ennek keretében ösztönözzük, hogy a kistérségi társulás keretében, minden kistelepülést érintően megvalósuljon az óvodai feladatok ellátása, a kistelepüléseken működő kisiskolák a térségi társulás által fenntartott iskolák részeként folytathassák tevékenységüket. Ösztönözzük, hogy a közoktatási intézmények közösen alkalmazzanak bizonyos szakembereket, és azt is, hogy az alsó tagozatos gyerekek valóban helyben maradhassanak, de a felső tagozatosok, ha kell, a megfelelő oktatási színvonalat nyújtó iskolához juthassanak el, vagy éppen a pedagógus mozogjon, hogy így mondjuk, a térségen belül, azaz iskolabuszt vagy éppen a pedagógusok mobilitását szolgáló konstrukciókat is támogatunk.
A száz lépés program célul tűzte ki a vidék szellemi és tárgyi kultúrájának megőrzését, értékeinek megbecsülését. Csak felsorolásszerűen említem: az úgynevezett Közkincs-program olyan átfogó fejlesztési, a térségek gazdasági, szellemi potenciáljának növelésére, népességmegtartó képességének javítására induló programot takar, amely 2005-ben és 2006-ban száz-száz kistelepülés esetében teszi lehetővé a könyvtár, a művelődési ház, a múzeum, az emlékház, a tájház, a népművészeti alkotóház, irodalmi emlékhely, és így tovább, és egyáltalán a kisközösségek számára fontos kulturális intézmények felújítását. Kedvezményes kamat- és tőketámogatással, húszéves futamidejű programról van szó.
Megemlítem azt is, hogy az egészségügy keretében a sürgősségi ellátás javítása érdekében éppen a kormány határozta meg azokat a településeket, ahol új mentőállomások épültek, szám szerint 11; folyamatban van 16 ilyen mentőállomás építése, azért, hogy mindenhol elérhető legyen, a riasztás után 15 percen belül a mentő megérkezhessen. A kormány tervei között szerepel, hogy további 30 településen kerül felállításra új mentőállomás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Végül megemlítem képviselő úrnak, hogy a kormány azért fordult programjával a tanyák gondjai felé is, tanyavillamosítás, közműellátás, mert régi adósságát szeretné ezzel a társadalomnak is, ha úgy tetszik, a kormánynak is törleszteni…
