DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az emberek számára a legfontosabb a munkahely. A költségvetés, az államháztartás válsága, a kormány megbízhatatlan, késlekedő fizetési gyakorlata elérte a reálgazdaságot, a munkahelyet adó vállalkozásokat. A sodródó gazdaságpolitika következményeit az emberek fizetik meg a tömegesen bizonytalanná vált munkahelyeiken. Tehát megállapíthatjuk, hogy a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb gondjává vált a vállalati körbetartozás és a lánctartozás, amely munkahelyek tízezreit szüntette meg vagy veszélyezteti. A jelenség nem új a magyar üzleti életben, de mértéke mára riasztóvá vált, és a gazdaság jelentős részének működését lehetetleníti el.
Mint ahogyan ismert, a köztestületi kamarák és az érdek-képviseleti szervezetek felmérései szerint a körbetartozás és a lánctartozás 2005 végén 150-200 milliárd forintot tesz ki. A nemfizetés jelensége terjed, a kiegyenlítetlen számlák állománya folyamatosan nő. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a csőd és a felszámolások száma, 2005-re rekordszintet ért el az elmúlt tíz év során. Ezek mögött a nemfizetés jelensége, a körbetartozás és különösen a lánctartozás húzódik meg.
A körbetartozás mai mértéke azért különösen riasztó, hiszen a hazai nemzeti jövedelem mintegy 1 százalékát éri el, mert egybeesik az Európai Unió 25-ök közötti legmagasabb pénzügyi ikerdeficittel, tehát a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyidejű, kritikusan magas hiányával, valamint az államadósság folyamatos növekedésével. A pénzügyi egyensúlyok erőteljes megbomlása és a reálgazdasági egyensúly felborulása, a növekvő munkanélküliség, a relatíve alacsony nemzeti jövedelem növekedési üteme és a körbetartozások folyamatosan növekvő állománya jelzi, együtt növelik a magyar gazdaság kiszámíthatatlanságát, és az üzleti szereplők számára bizonytalan közgazdasági környezetet eredményeznek.
A körbetartozások hirtelen megugrása már 2002 második felében megkezdődött, amikor az új kormány nem vagy késedelmesen fizette ki a Széchenyi-tervben és más állami pályázatokon nyertes pályázók részére a megítélt és törvényesen járó beruházási támogatásokat. Ez a gyakorlat az elmúlt három és fél évben végig jellemző volt, és a pályázati források területén érvényesülő kormányzati magatartás továbbgyűrűzik az egész gazdaságban olyan családok felé is, akik kiszolgáltatottak, elvégzik a munkát, mégsem számíthatnak a számukra jogosan elvégzett munka ellenértékére.
A vétleneknek, a munkájukat végző embereknek, a családoknak a védelem jár, nem a büntetés, és a mi dolgunk, hogy megvédjük őket, az ő munkahelyeiket. A körbetartozás megszüntetését tehát az államnak kell kezdeményeznie, mert ő is indította el a káros folyamatokat.
Ez a törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy a mintegy százezer munkahely, amely ma közvetlen veszélynek van kitéve, hogy megszűnik, illetve ezen családok sorsa forog kockán… - ennek érdekében született meg az a javaslat, amelyet az előterjesztők, a fideszes képviselők szeretnének a csőd- és elbocsátási hullám megakadályozása érdekében elfogadtatni, egy új munkahelygarancia-törvényt. E törvény reményében az a javaslatunk, hogy egy olyan megoldást válasszon a kormányzat, amely maga indítja el ennek a problémának a megoldását, hiszen a körbetartozás akár az európai uniós támogatások, akár az áfa-visszautalások visszatartásával, akár a mezőgazdasági támogatások késleltetett fizetésével arra mutat, hogy a kormányzat közvetlenül mint megrendelő, mint pályázatot kifizető az első eleme a tartozás elindításának. Legalább ennyire az állami beruházások finanszírozása esetében is megállapítható, hogy az állam, a fővállalkozás és az alvállalkozók között kialakult viszony teszi ezt a helyzetet kritikussá.
Ezért javasoljuk, hogy a helyzet megoldása érdekében azonnali cselekvés történjen. Fontolják meg a javaslatunkat, és alkossuk meg a munkahelygarancia-törvényt. Fogadják el a Fidesz munkahelygarancia-törvényjavaslatát, ezért kérem a tárgysorozatba-vételét.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
