DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Ha körbenézünk a világban, most az utóbbi napokban mindenfelé tüntetéseket, erőszakos jeleneteket látunk az úgynevezett Mohamed-karikatúrák miatt.
Beleszólhat-e az állam abba, hogy mit közöl le a sajtó? Nos, ezzel a kérdéssel nekünk, magyaroknak is szembe kell nézni.
(14.30)
Szeretném leszögezni elöljáróban, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége mindig is az a párt volt, és mindig is az a párt lesz, amely a leghatározottabban kiállt a vallási és lelkiismereti szabadság mellett, vagyis amellett, hogy ebben az országban mindenki szabadon gyakorolhassa a vallását, szabadon vallhassa meg hitét, és szabadon beszélhessen arról is, hogyha éppenséggel nincs hite, és úgy gondolja, hogy nem tartozik egyetlenegy valláshoz sem.
Ez a szabadság természetesen kell, hogy vonatkozzon a muzulmánokra is Magyarországon, és nekünk büszkéknek kell arra lennünk, hogy Magyarország a vallási türelem országa. Sok minden büszkeségre ad okot ebben az országban a rendszerváltás óta - ez az egyik ilyen pont.
Magyarországon vallási türelem van, és még hogyha vannak is olyan hullámok, és voltak is az elmúlt években, amikor a vallási és lelkiismereti szabadságot korlátozni akarták, mi a leghatározottabban ellenálltunk ennek; ezután is ellenállni fogunk, és mindenkit meg fogunk védeni azért, hogy szabadon gyakorolhassa hitét, meggyőződését. Azt gondolom, hogy sokan így gondolkodunk erről.
Másfelől azonban látnunk kell, hogy sokszor ezzel a meggyőződéssel a sajtószabadság bizony szembekerül, hiszen emlékezzünk arra, hogy itt, e Ház falai között állt fel Torgyán József annak idején, és követelte az Új Hölgyfutár nevű lap betiltását, mondván, hogy a magyar állam ereklyéire, szimbólumaira, a magyar koronára vonatkozóan olyan ábrázolást tartalmaz, amely illetlen.
Ugyancsak ebben a Házban komoly vita volt annak idején Hermann Nitsch kiállításáról, ahol sok keresztény ember sérelmezte, hogy az a szimbólumrendszer, amit a művész használt, sérti őket. Bizony, tisztelt képviselőtársaim, látnunk kell azt, hogy sokszor a szabad véleménynyilvánítás és véleményünk szabad kifejezése másokat sért, és ez így van a demokráciákban.
Van, amikor ezt nem lehet elkerülni, és van, amikor el lehet kerülni. El kell kerülni akkor, hogyha nem tudjuk kikerülni a véleményközlést - ilyen az utca terepe, ilyen az iskolai tankönyvek esete, ilyen a közszolgálati médiumok ügye. De azt, hogy egy sajtótermék, egy magánkézben lévő újság, egy rádió, egy televízió mit közöl le, abba senki nem szólhat bele. És meg kell hogy mondjam, hogy demokráciánk és szabadságunk fundamentuma az, hogy ha valaki nem szólhat bele, akkor különösen nem az állam, a politika és a pártok. Ugyanis a liberális demokráciák szerte a világon, Európában és Észak-Amerikában, ha valamire büszkék kell hogy legyenek, akkor ez az. Senki nem szólhat bele, és senki nem hozhatja vissza a cenzúrát.
Azzal is szembe kell néznünk, hogy bizony a világnak van olyan része, ahol emberek másként gondolkodnak erről, hiszen nekik a liberális demokrácia távoli terület. Ezekben az országokban nincsenek szabad választások, ismeretlen a más gondolkodás és életvitel iránti tolerancia. Megjegyzem, sajnos Magyarországon is ismerünk olyan politikusokat, akik számára ismeretlen a más életvitel és gondolkodás iránti tolerancia. De az országunkra nem ez a jellemző, és meg kell tartanunk ezt a meggyőződést, tisztelt képviselőtársaim, hiszen látjuk, hogy mi folyik jelen pillanatban is a világban. Számolnunk kell mások érzékenységével, a muzulmánok érzékenységével, de elfogadnunk nem szabad semmilyen körülmények között azt, hogy a sajtószabadságot bármikor is korlátozzuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy visszaállítani a Központi Bizottság agitprop osztályának sajtóellenőrzését nem lehet. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Most ment ki…) Magyarországon sem lehet, semmilyen körülmények között, és nem állhatunk ki amellett, hogy bárhol a világon ezt megtegyék. Nekünk, akik számára fontos a demokrácia, fontos a demokratikus meggyőződés, látnunk kell azt, hogy az amerikai demokraták hite, meggyőződése és hazafisága a példaadó. Azon amerikai demokratáké, akik a leghatározottabban kiállnak a csillagos-sávos zászló mellett, számukra ez szent elköteleződést jelent (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), de kiállnak a polgárok azon joga mellett is, hogy ezt a zászlót elégessék, ha így kívánnak tiltakozni az állam valamilyen fellépése ellen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a dolgunk: szabadságunk megvédése és a mások iránti türelem és tolerancia gyakorlása.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
