MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az otthonteremtés területén milyen főbb ígéretek fogalmazódtak meg 2002-ben? Egyrészt azt mondták a szocialisták, hogy bővítik és kiterjesztik a polgári otthonteremtési rendszert. Ezenkívül ígértek még 25 ezer állami támogatású bérlakást.
Ezzel szemben mi történt? Ma drágábban lehet lakáshoz jutni, mint akár 2003-ban, két és fél évvel ezelőtt.
(9.40)
A törlesztőrészletek drámai növekedése azt jelenti, hogy egy 10 millió forintos hitelnél, hiába az emelt szocpol, 26-27 ezerrel többet kell fizetni egy 15 éves hitelfelvétel esetén a Fészekrakó-program keretében, mint 2003-ban kellett egy egyszerű családnak ezt megtennie. Egy nagyobb hitelnél, egy 15 millió forintos hitelnél ez a különbség már 40 ezer. Elsősorban azért, mert megnőttek a törlesztőrészletek, és elvonták, megszüntették, drasztikusan csökkentették az adókedvezményt.
Az új és használt lakások tekintetében is visszaesés tapasztalható. Ma 70 százalékkal csökkent a támogatott lakáshitelek száma - láthatjuk ezen a diagramon (Grafikont ábrázoló lapot mutat fel.) - két és fél év alatt. A devizás hitelek szaporodtak meg, amelyeknek kockázatait az egyszerű családok számára nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen, mivel nincsenek devizás bevételeik, a forint esetleges gyengülése drámai emelkedést eredményezhet a havi törlesztőrészletek tekintetében, amit sok család nem tud kivédeni és megoldani. Családi tragédiákhoz vezethet ez a felelőtlen kormányzati politika.
Követeljük a használtlakás-hitelek 5 millió forintos hitelmaximumának megemelését, hiszen ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az afölötti részt mindenképp devizában vegyék föl, és a családok ilyen értelemben nagyobb kockázatnak vannak ma kitéve.
Mi történt panelügyben? 2001-ben elindítottunk a polgári kormány idején egy panelrekonstrukciós pályázati lehetőséget, amelynek keretében 2002-ben - amelyik közös év volt - 15 ezer lakás felújítása valósult meg, szemben, mondjuk, 2004-gyel, amikor kevesebb mint 6 ezer lakás felújítása valósult csak meg. Azt szeretnénk, és kezdeményeztük a nemzeti garanciatörvényben, hogy a költségvetés mindig biztosítson egy minimális, elfogadható felújítási szintet, hogy ne csak a kampány évében, hanem folyamatosan a rászoruló, panelházakban lakó családok százezrei tudjanak ebből a pályázati lehetőségből részesülni, és tudjanak tervezni. A kormány sajnos, bár négy éve ígérte, mindmáig adós egy hosszú távú otthonteremtési politika megalkotásával, így ma a sodródás és a bizonytalanság jellemző ezen a területen.
Kezdeményeztük azt is - és ilyen szempontból talán ez egy közös siker lehet, hiszen a kormányoldal is elfogadta érvelésünket -, hogy 5 százalékos áfa terhelje a felújításokat, ami családok százezreinek, millióinak lakhatási lehetőségeit javítaná lényegesen, illetve a szociális lakásépítés vonatkozásában, ami a legrosszabb helyzetben lévő, ma bizony rendkívül nehéz körülmények között élő családok százezreinek adna lehetőséget.
Bérlakásügyben sajnos szintén visszalépések történtek: a 25 ezer állami bérlakás helyett ennek a tizede sem valósult meg. Ötletelt a kormány az elmúlt négy év alatt: először a bérlakásépítést, majd a vállalkozói bérlakásépítést, majd a lakbértámogatást kezdeményezte. A Fészekrakó-program keretében a lakbértámogatás vonatkozásában, jelentem, a 40 ezres tavalyi tervszám helyett mindössze 1109 darab lakásról született lakbér-támogatási döntés. 40 ezer helyett 1109, százalékos értékben 3 százaléka a tervezettnek. Így az ígéretek helyett ma azzal kell szembesülnünk, hogy a családok számára a lakáshoz jutás, az otthonteremtés lehetőségei megnehezedtek. Ez mind a törlesztőrészletek tekintetében, mind a bérlakásokra, mind más területekre is érvényes, hiszen nem beszéltem számos olyan intézkedésről, ami megszorítást mutatott mind a hitel maximumának csökkentése, mind az adókedvezmény, mind az áfa-visszatérítés megszüntetése, mind más esetek tekintetében. A bérlakásépítés ma leállt, a támogatott lakáshiteleket, mint jeleztem, ma már kevesebb, mint egyharmada veszi csak fel arányaiban a korábbiakhoz képest.
A csökkenő számú építési engedélyek tekintetében különösen aggasztó, hogy a szegényebb térségekben történik ez nagyobb mértékben. Egyedül Budapest tudja ezt kompenzálni valamilyen szinten, de így is a csökkenés országos szinten jellemző, egyes régiókban pedig egyenesen drámai a csökkenés. A zsugorodó lakások, a csökkenő lakásméretek nem nyújtanak a családoknak perspektívát. Tehát összességében azt kell hogy mondjam, hogy változásra van szükség 2006-tól, új szemléletre, hosszú távú gondolkodásra, kiszámítható polgári otthonteremtésre.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon és a függetlenek padsoraiban.)
