KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Az adótörvények közül az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabálytervezetet a költségvetési bizottság többségi, alapvetően természetesen kormánypárti támogatással általános vitára alkalmasnak találta. A jogszabály szinte valamennyi csatlakozó, kapcsolódó törvény módosításával foglalkozik, mintegy harminc jogszabályt érint.
Itt azért megjegyzendő, hogy reméljük, remélhetjük talán, hogy a régi hagyomány megszakad, és valamelyest egyszerűsödik a parlamenti tárgyalás abban a tekintetben, hogy a különféle nagyobb adójogszabályok, járulékszabályok tárgyalását majd külön-külön lehet megejteni, így kezelhetőbbé válik előbb-utóbb ez a tárgyalás. De most tulajdonképpen egy előrehozott adó- és járuléktörvény tárgyalásán van túl a költségvetési bizottság, már csak azért is, mert ebből ered az, hogy ősszel nem kell majd ilyennel foglalkoznia.
(21.00)
A tájékoztatót, ami kötelező az adótörvények és a költségvetési törvény tárgyalásakor, természetesen a bizottság megkapta, amelyik a különféle jövedelemtulajdonosok tíz clusterba sorolt, gyermekes és gyermektelen családokra felbontott helyzetét elemzi a javasolt változtatások függvényében.
Azt gondolom, hogy a nemrégen közel hét órában lezajlott vitához elég nehéz bármit is hozzátenni, azt azonban mindenképpen el kell mondani, hogy az Új Egyensúly program keretében mintegy 350 milliárdos pozíciójavítást kell a költségvetésen végrehajtani. Ennek kisebbik, de közel felét kitevő összeg a kiadások mérséklésével, csökkentésével, takarékossággal, kiigazítással - ki hogy szereti a fogalmakat használni - lehetséges, és itt a másik fele, amire a kormányprogram ugyanúgy utal, hogy érdemi bevételnövekedést kell elérni annak érdekében, hogy ez az egyensúlyteremtés, a stabilizáció a ciklus közepére megvalósítható legyen.
Úgy gondolom, hogy néhány elemét azért mégis érdemes megnevezni ennek a jogszabályjavaslatnak, hiszen ahogy abban a vitában el is hangzott, nemcsak a bevételek növekedése, bár nyilván ez a cél, hanem egy hosszú távú, az adóreformra kifutó iránynak az elemeit kellene felfedeznünk ezekben a módosításokban.
Megtaláljuk ezeket az elemeket, látjuk, hogy egységesülni látszik az adórendszer abban a tekintetben, hogy ott, ahol kívánatos, ahol átláthatóvá, egyszerűvé tehető az adóztatás, ott haladunk egy egykulcsos adó felé. Ahol ez nem elsőrendű szempont, ahol a szolidaritás, a méltányosság a fő szempont, ott viszont megtartjuk azokat az elemeket, amelyek a differenciált adóztatás tekintetében a kisebb adóerő-képességgel rendelkezőket kevésbé, a jelentősebb adóerő-képességgel rendelkezőket jobban adóztatja. Ilyen például a személyi jövedelemadó, ahol az ötéves adó- és járulékcsökkentési programnak egyébként ezt az elemét meg is tartottuk, ami a sávhatár emelésével járt együtt, 1 millió 550 ezer forintról 1 millió 700 ezer forintra emelkedik a két adókulcsot elválasztó sáv mértéke, ami biztosítja továbbra is, hogy nem csúsznak bele az átlagjövedelemmel, az adózás szempontjából összevonás alá eső jövedelemmel rendelkezők a magasabb adósávba.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
De más koncepcionális elemek is megjelennek, és ez garancia arra, hogy a stabilizációt, az egyensúly megteremtését követően a kormány tovább tud lépni, és a parlament számára olyan törvényjavaslatokat tud benyújtani, amelyek lehetővé teszik, hogy visszatérjünk az adó- és járulékcsökkentési reformhoz, illetve egy valódi adó- és járulékcsökkentési reformot hajthassunk végre még ebben a ciklusban. Ezért támogatta a költségvetési és számvevőszéki bizottság többsége a benyújtott törvényjavaslatot, találta általános vitára alkalmasnak.
Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiból.)
