TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy rendhagyó módon kezdjem a beszédemet. Az Országgyűlés nyilvánossága előtt is hadd kívánjunk Toller Lászlónak mielőbbi gyógyulást és felépülést. (Szabó Lajos tapsol.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Lényegében 2006 - egyesek reményei szerint a 2006-2010-es országgyűlési ciklus - első érdemi törvényjavaslatainak tárgyalását kezdjük meg.
Mielőtt elkezdjük azonban, azt javaslom, álljunk meg egy pillanatra. Álljunk meg egy pillanatra, és értékeljük azt a közéleti, politikai helyzetet, amelyben ezt a törvényjavaslatot most meg kell tárgyalnunk. Értékelnünk kell, mert véleményem szerint a rendszerváltás óta nem volt még ilyen országgyűlési cikluskezdet, már ami a törvényjavaslatokat illeti, mint ez a három törvényjavaslat, és majd még persze jönnek a többiek is.
Itt van előttünk - mutatom a televíziónézőknek is - három törvényjavaslat: két viszonylag kisebb és egy vastagabb (Felmutatja.), összesen 250 paragrafus körül van a három törvényjavaslat. Véleményem szerint ez világrekord, tudniillik kiszámoltam, hogy ha összeadjuk, hogy mennyi pénzt von el ez a három törvényjavaslat a magyar emberektől, a magyar családoktól, a nyugdíjasoktól, a vállalkozóktól - mindenkitől Magyarországon -, akkor egy paragrafusra 5 milliárd forint elvonás jut. Ezt nem én mondom, ezt a pénzügyminiszter is elmondta az expozéjában. Úgyhogy e tekintetben is mindenképpen rendhagyó a helyzet.
De ha másképp vizsgáljuk meg a törvényjavaslatokat, akkor nagyon érdekes dolgot fedezünk fel. A három törvényjavaslatban két módszer már ismerős a szocialista-szabad demokrata kormánytól, viszont egy módszerrel, hogy hogyan lehet az emberektől pénzt elvonni, még sosem találkoztunk. Az egyik módszer, hogy új adókat vezetünk be. Ezt megismerhettük az elmúlt kormányzati ciklusban: jó néhány adóemelés, illetve új adók bevezetése és adóemelés. A két módszer az új adó bevezetése, illetve a már meglévő adótételek emelése.
Egy harmadik féle elvonási módszerrel is találkozunk most már a szocialista-szabad demokrata koalíció által, ez pedig az, amikor az Országgyűléssel a választások előtt elfogadtatnak egy törvényjavaslatot, és a választások után pedig azt mondják, hogy most vissza fogjuk vonni ezt a törvényjavaslatot. Ezzel a módszerrel még nem sikerült ebben az országban megismerkedni. (Göndör István: A nyugdíjtörvényt bátorkodom megemlíteni!)
Ez pontosan azt jelentette, hogy az elmúlt év őszén elfogadták az ötéves adócsökkentési programjavaslatot, és most, ha hiszik, ha nem, ugyanaz a kormányfő, Gyurcsány Ferenc, ugyanaz a pénzügyminiszter, Veres János és ugyanaz a gazdasági miniszter néhány hónappal a törvényjavaslat elfogadása után az Országgyűlés elé hozza, hogy ugyanazt a törvényjavaslatot most vonjuk vissza. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)
Teszi ezt ráadásul ugyanazokkal a képviselőkkel - teheti ugyanazokkal a képviselőkkel, nagyrészt -, akik ezt teljesen jó szándékból az ország javítása, jobbítása érdekében, a vállalkozók terheinek csökkentése érdekében jó hiszemben megszavazták. Most ugyanazok elé a képviselők elé ugyanazok az emberek odaállnak, és azt mondják, hogy változott a helyzet. Mi változott az országban az elmúlt fél évben gazdasági szempontból, tisztelt miniszter úr? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Kinyílt a csipánk!)
Véleményünk szerint az égvilágon semmi nem változott. Mindent tudni kellett önöknek akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot elfogadtatták a parlamenttel. Mindent tudniuk kellett: tudniuk kellett a költségvetés helyzetét, tudniuk kellett, hogy mennyi az államadósság, tudniuk kellett, hogy Magyarországon egyébként is magasak az adó- és járulékterhek. Nagyon jól érveltek, amikor elfogadtatták ezt a törvényjavaslatot. De akkor mégis mi történt? Az történt, hogy volt egy fontosabb, egy sokkal fontosabb érdekük a szocialistáknak és a szabad demokratáknak, mégpedig az, hogy csapjuk be az országot, mert választást kell nyerni.
A szocialisták és a szabad demokraták tisztában voltak azzal, hogy ha megmondják az igazat, nem fognak választást nyerni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Átverés show!) Nem az ország érdeke számított akkor, mint most, hanem a pártérdekek számítottak, hatalmi érdekek számítottak, és az számított, hogy a kormányzók továbbra is kormányozzanak. Uraim, ez sikerült. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gratulálunk!) De milyen áron?! Milyen áron sikerült?
Úgy gondolom, hogy ez a módszer tudatos félrevezetés, tudatos becsapása az embereknek, és ha a politikában ismeretes és járatos lenne a büntető törvénykönyv, véleményem szerint ez megtévesztésnek minősül, ezért a Btk. szerint - ha nem a politikáról lenne szó - bizony felelni kellene. (Taps a Fidesz padsoraiban. - Kuncze Gábor: Azt ti már nem látnátok!)
Összességében azt lehet mondani, hogy ma Magyarország olyan helyzetben van - talán lehet, hogy a világon egyedülálló helyzetben -, ugyanaz a koalíció, ugyanazok az emberek, ugyanazok a politikai vezetők teljesen az ellenkezőjét mondják, és az ellenkezőjét akarják az Országgyűléssel elfogadtatni, mint amit a választási kampányban mondtak és ígértek.
Uraim, ez a magyar demokrácia totális válsága. Ha a rendszerváltás után 16 évvel ezt Magyarországon meg lehet csinálni, és ehhez mind a mai napig az ország többségének támogatását meg lehet szerezni, akkor ez a demokrácia válságát jelenti. Uraim, az önök győzelme nem más, mint a nagy átverés győzelme. Az önök kormánya nem más, mint a nagy átverés kormánya. És az előttünk levő program nem más, mint a nagy átverés programja, a nagy átverés program első három törvényjavaslata.
Úgy gondolom, a politikát ennél jobban Magyarországon nem lehet lejáratni. Ne csodálkozzunk, ha az emberek hitetlenek, és azt mondják, hogy nem bíznak a politikusokban. Ezért nem bíznak, uraim, a politikusokban! (Babák Mihály: Szégyen!) Ezért, mert mást mondtak két hónappal ezelőtt, és mást mondanak jelenleg. No, ezt még el is fogadná az ember (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Fogadja a franc!), de az, amit az egyik vezető politikus, pártelnök csinált a kampányban, hogy gyermekeket is bevont a kampány során és gyermekeket vett igénybe - Kovács Pistikét - azért, hogy Kovács Pistike megmondja otthon az anyukájának meg az apukájának, hogy ha X pártra szavaznak, akkor majd kevesebb lesz az adó, és több lesz a párt, nos, ez már azért véleményem szerint sok.
(14.00)
Gyermekeket megtéveszteni hazugságokkal, gyermekekkel hazugságot üzenni a szülőknek, hogy ezért lesz jó az a párt, úgy gondolom, alapvetően hibás, elhibázott lépés volt. Véleményem szerint Kuncze Gábor ne csak Kovács Pistikétől, hanem Kovács Pistike szüleitől is kérjen majd bocsánatot ezért a tettéért. (Taps az ellenzéki pártok soraiban. - Babák Mihály: Úgy van! - Kuncze Gábor: Abba lehet hagyni, figyelj ide!)
Összességében mára kiderült, hogy a szocialistáknak és a szabad demokratáknak egyetlen céljuk volt: megnyerni a választást. Hogy mi lesz a választások után, az senkit nem érdekelt. (Göndör István: És a Fidesznek mi volt?) Senkit nem érdekelt, hogy mi lesz az országgal, mi lesz az emberekkel. Teljes felelőtlenség, koncepciótlanság történt, és mára kiderült, hogy azon kívül, hogy a hatalom megszerzése volt a cél és az sikerült, hogy mit lehet tenni az országnak ebben a helyzetében, ma már nem tudják.
Egy picit foglalkozzunk azzal, hogy mit is jelent ez a törvényjavaslat, amelyről mondtam, hogy paragrafusonként 5 milliárdot von el az emberektől, mit jelent a munkáltatóknak, mit jelent a munkavállalóknak, mit jelent a nyugdíjasoknak, mit jelent a családoknak.
Mit jelent a munkáltatóknak? A munkáltatóknak új adónemeket jelent. Az első ilyen adónem ez a bizonyos különadó a törvényjavaslat szerint, amit más néven szolidaritási adónak mondanak, ez a bizonyos plusz 4 százalék. Azt szeretném először is elmondani, hogy ennek semmi köze nincs a szolidaritáshoz, semmi köze nincs a különadóhoz. Egyszerűen arról van szó, hogy Magyarországon a társasági adót 16 százalékról a jelenlegi kormányzat felemeli 20 százalékra, vagy akinek 10 százalék, annak felemelik 14 százalékra. Ez 4 százalékos adóemelést jelent. Semmi köze nincs a szolidaritáshoz, egyszerűen azt jelenti, hogy 6 millió 300 ezer forint jövedelem fölött legyen egy harmadik adókulcs, és ez a harmadik adókulcs ez a bizonyos 40 százalékos adó. Adóemelésről van szó, semmi másról.
De mit is jelent valójában a következő, már valóban új adónem, az úgynevezett elvárt adó? Véleményem szerint hatalmas tévedése a jelenlegi koalíciónak, ha ezt be akarja vezetni. Nem azt a célt fogja vele elérni, amit kitűzött.
(A jegyzői székben Szűcs Lajost Pettkó András, dr. Kis Zoltánt Nyakó István váltja fel.)
Uraim! Ezzel ki van mondva, hogy Magyarországon mennyi az a minimális adószint, amit egy vállalkozótól elvár a kormányzat. Ezzel az a probléma, hogy lehet, hogy attól a 250 ezer vállalkozótól majd be fog tudni szedni ilyen alapon a kormány iksz milliárd forintot, de azok, akik eddig tisztességesen fizettek, és azt mondták, hogy ők nem elvárt adó szintjén akarnak adózni, valószínűleg nem fognak ennyi adót fizetni. Ki van nekik tűzve a minimum, és azt fogják mondani, hogy akkor a minimum közelében fogok majd adót fizetni, és akkor békén fognak engem hagyni. Véleményem szerint elhibázott lépés az úgynevezett elvárt adó bevezetése a kormányzat részéről. Mindenképpen szükséges lenne a törvényjavaslatból ennek kivétele, mert fordítva fog elsülni.
Mint ahogy fordítva sült el ez a bizonyos eva-törvényjavaslat is, amely látszólag és nemcsak látszólag, nagyon kedvező volt 110 ezer vállalkozónak. És most mit mond rá a kormány? Belátom, hibáztam, ez a féle adóztatási mód a költségvetés szempontjából nem előnyös, ezért felemeli olyan mértékre, hogy már ne érje meg ezt választani. Megint nem a tisztességes és egyenes módszert választja a kormányzat, amivel azt mondaná, hogy megszüntetem az evát, mert ez lenne a tisztességes. Ezzel lényegében megszűnik az eva mint adóztatási forma; megszüntetem az evát, és helyette, tisztelt vállalkozók, adózzatok normális, általános szabályok szerint.
A következő, ami bevezetésre kerül, egyszerűen nem is tudom, szakmailag abszolút elhibázott törvényjavaslat. Nem tudom, hány perc alatt készült. Összességében négy paragrafusról van szó, amelyből kettő az érdemi paragrafus. Egy mondat a lényeg benne, hogy év végén az iksz mennyiségű házipénztárkészlet után 20 százalék adót kell fizetni. Nem véletlen egyébként, hogy az Országgyűlés honlapján először ez nem volt megtalálható, mert szerintem hamarabb volt a bejelentése ennek, mint ahogy elkészült a törvényjavaslat - hát, ez úgy is sikerült. Ez képtelenség! Ezt egy az egyben vissza kell vonni! Ebből egészen bizonyos, hogy nagyon-nagyon minimális módon, nagyon hozzá nem értő és nem gondolkodó vállalkozók fognak majd valamikor csak 2007-ben ez után befizetni az államkasszába. Eleve nem rendezi azt, hogy mi van az adózás utáni összeggel, ez hogyan függ össze az osztalékadóval. Higgyék el, egy mondatban 10 milliárdos tételt nem lehet elintézni! Vissza kellene vonni, átdolgozni, hogyha ez a célja. Egyébként ezzel is az ellenkezőjét fogja majd sajnos elérni a kormányzat. Abszolút kidolgozatlan, szakmailag teljesen vállalhatatlan.
A következő nagy csoda a hitelintézetek új adója, helyesebben itt egy új szó kerül be a köztudatba, ez a bizonyos járadék fogalma. Én ezt nem tudom… Hát komolyan, szakmai alapon hová lehet ezt helyezni? Hová lehet helyezni azt, hogy azt mondja a kormány, hogy a jövőben, ha az embereknek adok kamattámogatást a lakáshitelükhöz például, akkor minden ötödik forintját a banknak magára kell vállalnia? Azt mondja az állam, hogy rád bízom ennek a feladatnak az ellátását, de jutalékként - legyen a neve egyébként jutalék, és ne járadék - az államnak add vissza a 20 százalékát. Hát, ez egyszerűen elképesztő! Ennek valójában mi a célja, most azon kívül persze, hogy többletbevételt lehet belőle szerezni? Vagy adóztatok valakit, de akkor meg kell határozni annak az adóalapját. Akkor azt lehetne mondani, hogy az állam által az embereknek adott juttatás adóját fizesse meg a hitelintézet, ami egyszerűen elképesztő. Nem is tudom, hogy ezt majd a pénzintézetek és a hitelintézetek hogyan fogják tudni elfogadni; persze be fogják fizetni, mert attól fegyelmezettebbek, de az állami juttatásnak, állami támogatásnak ilyenféle átterhelése a bankokra szerintem egyszerűen elképzelhetetlen, és ezt még ráadásul járadéknak nevezni!
Aztán persze vannak itt más egyéb meglepetések, és még mindig a munkáltatóknál és a vállalkozóknál tartunk. Jön a cégtelefon 20 százalékának az adóztatása, és egyébként köszönöm szépen, a törvényjavaslatban most már benne van a saját magam által ez év februárjában kezdeményezett, a telefonáfa levonásának, levonhatóságának 50 százalékról 70 százalékra való emelése. Akkor az Országgyűlés nem fogadta el, mert egy ellenzéki képviselő javasolta. Örülök neki, hogy most a törvényjavaslatba bekerült. Köszönöm szépen, pénzügyminiszter úr. Igaz, az eljárást egy kicsit álságosnak tartom, de hát az a lényeg, hogy majd meg lesz szavazva. Jobban örülnék neki, ha a cégtelefon 20 százaléka viszont nem kerülne adóztatás alá.
Szó esett már a gépjárműadóról. Hiába beszélünk itt igazságosságról, uraim! Ebből több mint 9 milliárd forint többletbevételt remélnek. Ennek a bevezetése, a gépjárműadó-tételek átalakítása semmi másról nem szól, mint arról, hogy újra azok, akik tehergépjárművel, személygépjárművel rendelkeznek, különösen akik vállalkozásban használják, mert nyilván nekik van több és nagyobb értékű, azok megint fizessenek többet. Na de akkor nézzük csak - és akkor még nem is beszéltem arról az újféle módszerről, hogy az, ami be van írva, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnik, az 1950 forint novembertől nem szűnik meg, ugyanúgy fizetni kell, és ami 2007. január 1-jétől tb-járulékcsökkentés be van ígérve, hogy 29 százalékról 26 százalékra csökken, az is el fog szépen maradni -, nos, ha összeadjuk, hogy egy vállalkozónak mi mindent kell fizetnie, tehát A-esetben különadót 4 százalékkal, B-esetben elvárt adót, házipénztáradót, a hitelintézeteknek újra különadót, a természetbeni juttatások adója 10 százalékkal emelkedik, cégtelefonadót, gépjárműadót, és nem csökken a járulék, hanem marad ugyanannyi, vagyis relatíve emelkedik. Tessenek mondani, minek tetszenek nézni a magyar vállalkozásokat? Mennyi nekik a teherbíró képességük? A magyar kis- és középvállalkozások egyébként is alig tudnak már létezni, megélni a magas terhek miatt.
(14.10)
Ha ezt a kormány komolyan gondolja, és be fogja vezetni, ennek egészen biztos, hogy nem az lesz a következménye, amit önök remélnek, hogy a költségvetés bevétele majd szó nélkül növekedni fog. Ki kell mondanunk egyértelműen: a legnagyobb vesztesei a jelenlegi kormánykoalíció létrejöttének a magyar kis- és középvállalkozások. Olyan, mintha a magyar kis- és középvállalkozások büntetésben lennének, azért, mert ne adj’ isten, nem olyan arányban szavaztak a jelenlegi koalícióra.
De nem járnak jobban szegény munkavállalók sem. A munkavállalóktól való pénzelvonás, pénzbehajtás módszere kétféle. Az egyik, amikor a jövedelemhez hozzájut, már ott levonják a jövedelméből a többletadót, a másik pedig, hogy amikor elfogyasztja ezt a jövedelmet, akkor vonják el tőle. Tehát a 4 százalékos szja-emelésről beszéltünk, az adókedvezmények további korlátozásáról, a szellemi tevékenységnél a teljes egészében való megszüntetéséről. És ami a legfájóbb, és minden magyar jövedelemhez jutó állampolgárt fog majd érinteni, az egészségbiztosítási járulék megemelése, szeptembertől csak 1 százalékkal, aztán január elsejétől még további összesen mintegy 3 százalékkal, a munkavállalói járulék emelkedésével 3,5 százalékkal fog csökkenni nominálisan a munkavállalók jövedelme. Figyelem! Mindenki, mindenki, aki jövedelemhez jut, a szocialista-szabad demokrata kormány megalakulását követően 3,5 százalékkal kevesebbet fog keresni. És akkor nem beszéltünk még a kamatadó bevezetéséről, a tőzsdei árfolyam adóztatásáról, amikor az első forinttól már 20 százalék adót kell majd fizetni. S itt kell megemlíteni a munkavállalót mint vesztest, hiszen az áfakulcs 15 százalékról 20 százalékra történő emelése mindenképpen hátrányba fogja hozni ezeket az embereket. Ha összességében összeadjuk, hogy a jövedelemcsökkenéssel és azzal, hogy ugyanazért a termékért és szolgáltatásért lényegesen többet fog kifizetni az áfaemeléssel, jelentős pozícióvesztésben van, a reálbére csökkenni fog, és lényegében az életszínvonala is csökkenni fog.
Nagyon érdekes, amilyen módszert választott a jelenlegi kormányzat a nyugdíjasokkal kapcsolatosan. Ugye, hallhattuk, a 13. havi nyugdíj megmarad, hála istennek, ez így van rendjén. De most nézzük meg, hogy kik fogják majd megfizetni a 13. havi nyugdíjat: hát ha hiszik, ha nem, a nyugdíjasok. Azok a nyugdíjasok fogják megfizetni, akik a nyugdíjuk mellett vagy vállalkoznak, vagy más egyéb jövedelemmel rendelkeznek. Többek között azért, mert meg fog szűnni az a kedvezmény, hogy ha nyugdíj mellett valaki jövedelemhez jut, az nulla forint volt, tehát a 18 százalékos kulccsal adózik, a jövőben a nyugdíj hozzáadásával fog adózni. Ez jelentős adótétel-növekményt fog jelenteni, adott esetben 18 százalék többletterhet is jelenthet. Ez Magyarországon 3-400 ezer nyugdíjast jelent. Nem a 3 milliót, ez igaz, csak 10-12 százalékukat, de a 3 millió nyugdíjas 10-12 százaléka fogja kitermelni és megfizetni most a 13. havi nyugdíjnak egy részét.
Ugyanez a helyzet a nyugdíjas-foglalkoztatással. Ez egyébként 32 milliárdos tételt jelent. Az, aki nyugdíjast fog foglalkoztatni, a jövőben 4 százalék plusz egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie. Rosszul járnak a nyugdíjas-vállalkozások is, náluk is megszűnik a kedvezmény, az 5 százalék baleseti járadék helyett 10, majd később 16 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot kell majd fizetniük, ez további 10-11 milliárd forint. Tehát megvan már, hogy ki van megcélozva: kedves nyugdíjasok, fizessétek meg a másik nyugdíjas 13. havi nyugdíját! Ezzel a módszerrel semmiképpen nem értünk egyet. (Kuncze Gábor: És a 160 milliárd?)
És beszélnünk kell még a családokról, gázáremelésről, a jövedékiadótétel-emelésről, a cigi, az ital, a villamos áram, a gyógyszer újabb emelkedéséről, amik persze nincsenek benne a törvényben, de ki tudja még, hogy mit fog hozni a jövő?
Na és mit jelent a magyar gazdaságnak ez a három törvényjavaslat, ami előttünk van? Például jelentette azt, hogy a forint árfolyama folyamatosan gyengül. Jelenti azt a vélemények szerint, hogy az euró bevezetése nem fog semmiképpen megvalósulni 2010-ben. Jelentette azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatot emelt. Jelenti azt a pénzügyminiszter úr szerint, hogy a gazdasági növekedés mértéke 2 százalék körüli lesz, a jövő évben lényegében 2 százalékkal csökkenni fog a gazdasági növekedés mértéke. Jelenti azt, hogy ma Magyarországon vita van arról, hogy 5 vagy 6 százalékos inflációt fog eredményezni valójában ez az Új Egyensúly program, ahogy a kormánypártiak mondják ezt. Jelenti azt, hogy nő az adóteher, jelenti azt, hogy a versenyhátrányunk - egyébként az Európai Unióban így is már 25.-ek vagyunk, az utolsók, kieső helyen vagyunk! - egyáltalán nem fog csökkenni. Nemhogy csökkenne, hanem sajnos növekedni fog. Nem fogják tudni ezeket a terheket fizetni a magyar munkáltatók, a magyar vállalkozások.
Jelenti ez azt, hogy nem új munkahelyek jönnek létre, mert semmiféle ösztönző nincs ebben a csomagban az új munkahelyek létrehozására, hanem lényegében - ezt vállalkozók mondták, kamarák képviselői - munkahelyek fognak megszűnni azáltal, hogy nem fogják bírni a terheket. És ha hiszik, ha nem, tisztelt pénzügyminiszter úr, azt fogja jelenteni, hogy nőni fog a feketegazdaság. Egyszerűen csak azért, mert meg fogják szüntetni a vállalkozásokat, nem fogják bírni ezeket a terheket, és kimennek a szürke-, illetve láthatatlan gazdaságba, amiből aztán a költségvetésnek még annyi bevétele sem lesz, mint ami jelenleg van. És jelenteni fogja azt, amit Gyurcsány Ferenc már kinyilvánított, hogy mit szeretne azokkal a vállalkozókkal, akik nem értenek vele egyet, hogy hagyják el az országot.
Uraim! Nem Gyurcsány Ferenc szavai miatt fogják elhagyni a magyar vállalkozók az országot, hanem e miatt a törvényjavaslat miatt. Amiatt, ha önök ezeket a törvényeket így el fogják fogadni. Ha a jelenlegi kormány ezt elfogadtatja az Országgyűléssel, soha nem látott módon rátelepszik a gazdaságra, soha nem látott módon akarja kiszipolyozni a magyar vállalkozásokat, amelyek ezt képtelenek lesznek elviselni. Le fog állni a gazdaság, le fog ülni, még annyira sem fog növekedni a gazdaság, mint ahogy most a pénzügyminiszter úr azt jósolja. Tovább fog nőni az államadósság az előbb elmondottak szerint, és vélhetően az ország egy komoly pénzügyi válság elé fog nézni.
Azt kell mondjam, hogy se koncepció, se kiadáscsökkentési elképzelés, a gazdaság dinamizálására semmiféle javaslat nincs a jelenlegi törvényjavaslatokban. Ahogy mondtam, tovább növekszik a versenyhátrány, és tovább növekszik a lemaradás.
Persze új fogalmakkal ismerkedünk meg, ilyen fogalmakkal, hogy a kormányzati ciklus második felére majd ez meg ez meg amaz lesz. Mintha már ismerős lenne! A szocializmusban mit is hallottunk? Emberek, már csak kis ideig kell megszorítani, aztán majd jobb lesz. A Horn-kormány idején mit hallottunk? Csak ki kell bírnunk a Bokros-csomagot, és akkor majd jobb lesz. A Gyurcsány-kormány idején mit hallottunk? Hogy már jó, már rendben van, már minden igaz.
Ehelyett mi történt? Tisztelt Kormánypártiak! Dübörgés helyett hőbörgés, osztogatás helyett fosztogatás és az új Magyarország helyett régi ígéretek. Ezt nem fogja támogatni a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója. (Nagy taps az ellenzéki oldalon.)
