PAPP JÓZSEF
PAPP JÓZSEF
PAPP JÓZSEF, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság ugyan e csomaggal együtt, pontosabban, a többi törvénnyel együtt tárgyalta meg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és gyakorlatilag ugyanúgy történt ez a bizottsági ülésen, ahogy itt a parlament plenáris ülésén is, hogy bizony át-átcsúsztak egyes gondolatok a törvényekből.
A bizottsági ülésen megállapítottuk, hogy ez az első lépés a felé a cél felé, amit szóban mindenki, minden politikai oldal megfogalmaz, hogy a helyi képviselő-testületek létszáma is kisebb kellene hogy legyen. Itt a válasz a már az előző napirend keretében tárgyalt alkotmánymódosítás során felvetett kérdésre is, hogy úgymond minek ez a nagy sietség. Egy októberben lezajló választások esetében egész egyszerűen szorító időkorlátok vannak, hogy hatályosulni tudjon az őszi önkormányzati választásokra ez a törvény. Tehát ezt ennél lassabban nem lehetett volna megcsinálni.
Kimondtuk azt a célt, hogy csökkenjenek az önkormányzati képviselő-testületekben a létszámok, de mivel a 10 ezer fő feletti testületekben ez az egyéni választókerületek átalakításával járna, ha az egyéni választókerületek számához hozzányúlnánk, ezért ezt a jegyzők már jogszabály szerint előírt időn belül nem tudnák megcsinálni, ezért ez a lehetőség elveszett. Ha pedig a 10 ezer fő feletti települések önkormányzati képviselő-testületeinek létszámához nem nyúlunk hozzá, akkor azt gondolom, hogy nehezen lett volna magyarázható az, hogy a 10 ezer fő alatti települések esetében, ahol kislista van, és az egyéni választókerületek kialakítása ezt a problémát nem veti fel, ott ezt megtettük volna.
Tulajdonképpen két olyan testületi formát érint a létszámcsökkentés, ami egy az egyben pártlistás választás alapján kerül megválasztásra. Ez a budapesti közgyűlés, illetve a megyei önkormányzatok. A budapesti közgyűlésben 55 főre javasolja csökkenteni a törvényjavaslat. A Fővárosi Közgyűlés és a megyei közgyűlések létszámának átlagosan 20 százalékkal történő csökkentését írja elő ez a javaslat, de nem egyfajta fűnyíróelven, hiszen időközben, amióta ez a választójogi törvény érvényben van, például újabb megyei jogú városi címeket kaptak települések, és így átalakult egyes megyékben a megyei jogú városban, illetve a megyei jogú városon kívül élők létszáma.
Miniszter úr is említette az expozéban azt a Zala megyei példát, ami már eleve értelmetlenné tenné a csökkentett létszám mellett természetesen a 10 ezer fő feletti listák további érvényben tartását.
Ezért és egyébként sok más érv miatt is célszerű lépést, változást javasol a törvényjavaslat abban a tekintetben, hogy a megyei közgyűlések, megyei önkormányzati testületek megválasztása a megyében a megyei jogú városokon kívül egy választókerületben történjen meg.
Ezzel kapcsolatban kibontakozott egy vita - bár nem is vitának nevezném, inkább közös gondolkodásnak, és itt kormánypárti és ellenzéki oldal közötti közös gondolkodásnak említhetném -, felmerült az, hogy a megyei jogú városok lakói is szavazhassanak esetleg a jövőben a megyei önkormányzati választásokon, hiszen a saját területemről vett példával: akár a közoktatás, a tudomány, a gazdaság területén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Győr-Moson-Sopron megye Győr és Sopron nélkül nem felfogható.
Mindezekkel együtt az önkormányzati bizottság a kormánypárti többség támogatásával általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényt.
Köszönöm szépen.
(14.50)
