DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Immáron három hét alatt másodszor van alkotmánymódosítás előttünk, ami azért szokatlan teljesítmény az Országgyűléstől. Mondom úgy is, mint aki 16 éve minden alkotmánymódosításban részt vett ebben az Országgyűlésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kormánypártok terjesztették elő immáron másodszor az alkotmánymódosítást, amelyeknek évekig az volt a szlogenjük, hogy nem kell alkotmánymódosítás, várjuk be az új alkotmányt. Emlékeznek önök a NATO-csatlakozás kapcsán előállt alkotmányos helyzetre, amikor igen nagy szükségünk volt arra, hogy ha már csatlakoztunk a NATO-hoz, akkor legyen olyan alkotmányunk és az alkotmánynak megfelelő törvényi szabályozás, ami a jogaink gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges, ám önök, MSZP, SZDSZ ezt megakadályozták?
Én arra is emlékszem, hogy 1998-ban volt egy törvénytervezet, az ügyészség kormány alá helyezése, amelynek az előzménye az volt, hogy maga Horn Gyula volt miniszterelnök úr kérte a kormányt és az Igazságügyi Minisztériumot, hogy soron kívül készítsék el az ügyészség kormány alá rendelésének tervezetét szakmai alapon, aztán, miután erre önöknek már nem volt idejük, mi azt csak kiegészítettük még néhány garanciális elemmel, behoztuk az Országgyűlés elé, és önök erre azt válaszolták, hogy nem szükséges most az alkotmányt módosítani ebben a kérdésben, de partnerek lesznek ahhoz, hogy ha lesz egy új alkotmány, akkor ezeket a kérdéseket ott meg tudjuk beszélni.
Aztán emlékszem azokra a négypárti-ötpárti tárgyalásokra 2000-ben, hogy itt a millenniumi év, és talán ez az év is alkalmat adhatna nekünk arra, hogy egy kicsit érzelmi alapon közelítsük meg az alkotmányunkat; azt az alkotmányt, amelyik a ’49. évi XX. törvény címet viseli; azt az alkotmányt, amelyik már rég rászorult arra, hogy legyen egy tisztességes preambuluma, hogy legyen egy egységes szerkezete. A válasz az volt, hogy a törekvés nagyon szép a kormánypártok részéről, de várjuk meg az új alkotmány időpontját, mert ez már annyira elérhető távolságra került, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy a közeljövőben legyen új alkotmányunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Három héttel ezelőtt komoly fenntartásokat fogalmazott meg Boross Péter képviselő úr, volt miniszterelnök úr a Magyar Demokrata Fórum alkotmánymódosító igenje mellé. Ugyanis egyik oldalról szerettük volna tiszteletben tartani a kormánynak azt a törekvését, hogy egy másikfajta konstrukcióban gondolkodik, a másik oldalról pedig nagyon nehezen viseltük azt, hogy egy 16 éve működő rendszerben, ahol a szakmai és a politikai feladatok szétválasztására kerítettünk sort, ezt pusztán gyakorlati, pragmatikus okokra hivatkozással akarja a kormánytöbbség megváltoztatni.
Nem értettünk ezzel a javaslattal egyet, hiszen ha a gyakorlat rossz volt az elmúlt 16 évben, akkor kéretik a politikusokat, hogy a gyakorlatukat szabják az alkotmányhoz, ne pedig fordítva, hogy egy kormányváltás azt jelentse, hogy egy politikai államtitkártól az őrző-védő kft.-ig és a portaszolgálatig cserélnek le mindenkit ebben az országban egy kormányváltás esetén.
Ezt szentesíti az a szabály, amire felhatalmazást kaptak három héttel ezelőtt, ez pedig hosszú távon az egész demokráciánknak nem tesz jót, ez az A turnus, B turnus Magyarországa. Ha még szentesítjük is ezt, akkor ez egy olyan következménnyel fog járni az elkövetkező években, ami senkinek nem lesz kívánatos és hasznos. De leginkább, amit látunk ebből, az egész szakmai közigazgatási szervezet látja ennek kárát, mert egy dolog fontos, tisztelt képviselőtársaim: a politikai lojalitás, a politikai igényeknek való megfelelőség, nem pedig az a szakmai kihívás, amely szakmai kihívás nélkül nem lesz nemzeti felemelkedés egyébként ebben az országban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi nemcsak a szocialistáknak ezt a javaslatát kifogásoltuk meg, kifogással éltünk a Fidesznek az ellen a javaslata ellen is, amit tervezett csak egyébként, hogy majd a miniszterek alatt főigazgatók és igazgatók lesznek a kormányzásuk idején, mert az ugyanúgy sértette volna azt a fajta alkotmányos berendezkedést, ami 16 évvel ezelőtt ebben az országban kialakult, és aminek egyetlen célja volt: a szakmai és a politikai területeket kellő módon szétválasztani. Nos, ettől konzervatív párt a Magyar Demokrata Fórum, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ilyen kísérletezésnek és az ilyen, akár részvénytársasági formáknak, akár pedig az újfajta megoldásoknak mindaddig nem partnere, amíg meg nem győzik őt arról, hogy ez egy jobb és hatékonyabb működést eredményezhetne.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem szeretnék olyan gyorsan eltávolodni attól a gondolattól, hogy a magyar alkotmány a mai napig a ’49. évi XX. számot viseli. Tisztelt képviselőtársaim, különösképpen MSZP-s, SZDSZ-es képviselőtársaim! Nem érzik egy kicsit szúrós, viszkető érzésnek, ha a kezükbe veszik a magyar alkotmányt, hogy a legsötétebb Rákosi-korszak évszámát idézi a mai napig is ez az alkotmány? Nem éreznek késztetést arra, hogy ezen változtatni kellene a XXI. századi modern Magyarországnak? - a mai napig is az alapokmánya a ’49. évre utal, amelyik az államosítások éve volt, a téeszesítés, az egylistás választás időszaka.
Szóval, akinek minimális történelmi ismerete van erről az időszakról, az szemlesütve gondol arra, hogy egy olyan alkotmányunk van, ami ennek az időszaknak az évszámát viseli. Talán egy kicsit aktívabbnak kellene lenniük ebben a kérdésben, hogy ez megváltozzék az elkövetkező időszakban. Kérem, ne vigasztalják magukat azzal, hogy nem baj ez az évszám, mert a tartalma alapján már annyiszor változott, hogy ez egy demokratikus alkotmány. Ez akkor is szégyen minden magyar számára, hogy az újkori társadalmunkban 16 évvel a rendszerváltozás után ilyen évszámú alkotmánnyal rendelkezik Magyarország.
De ha már az új alkotmánynál tartunk, azért szeretném megkérdezni a miniszter urat is, hogy miért került le a napirendről az új alkotmány kidolgozása, hiszen a kormány programja valahol az 54-55. oldalon azt mondja: a 16 éves alkotmány teljesíteni tudja alapvető feladatait, biztosítani tudja a polgárok alapvető jogait, a közhatalom gyakorlásának ellenőrzését, és én úgy véltem, hogy a köztársaság nem attól lesz erős, ha új alkotmánya lesz, hanem attól, ha politikai szereplői a hatályos alkotmányt tisztelik.
(10.50)
Nos, miután az elmúlt évek arról szóltak, kezdve Medgyessy Péter miniszterelnök úrtól, folytatva Szili Katalin házelnök asszonnyal, aki többször tett hitet az új alkotmány mellett, Petrétei miniszter úr jelzi az egyetértését, ugyanakkor ez nincs benne a kormányprogramban, ez nincs benne az ön tárcáját érintő elkövetkező időszak cselekvési programjában sem, miközben - szeretném elmondani - ön 2004 őszén is megerősítette, az aláírás… (Dr. Petrétei József: Készen van.) Én azt tudom, mert részt vettem néhány egyeztetésen az aláírásgyűjtés kapcsán is, hogy miért elengedhetetlenül szükséges az új alkotmány. Az sovány vigasz, hogy valamilyen tervezet elkészült. A politikai döntés megszületett-e arról, hogy ez bekerül az Országgyűlés elé, hogy elküldik azoknak a csoportoknak társadalmi vitára, akikre ez a kérdés tartozik, vagy pedig nem született meg a politikai döntés? Itt az egyetlen autentikus forrásra szeretnék hivatkozni, a kormányprogramra, ami nélkülözi ezt a politikai döntést. Nyilván tart a kormány attól, egy új alkotmányozásba annak ellenére sem akar belemenni, hogy miniszterelnök úrtól a pénzügyminiszterig, a házelnök asszonytól a képviselőtársakig mindenki egyetértett az új alkotmány megalkotásában.
Mi támogatnánk az új alkotmány megalkotását, miniszter úr, annál is inkább, mert nemrégiben egy olyan előterjesztéssel éltünk, hogy a kétharmados törvények miként bénítják mindannyiunk életét; az önökét, kormánypártokét, akik hiába nyernek meg - idézőjelben - egy választást, a kétharmados törvények kapcsán kötözött majom táncát járják évek óta, az ellenzéknek pedig örök problémát jelent az a kihívás, hogy alkotó módon kétharmados törvényekhez olyan felelősséget vállal a nyakába, amelyik egyébként a polgári demokráciákban nem szokás. Mi ezért javasoltuk is, hogy a kétharmados törvényeket tekintsük át, vegyük ki a kétharmados törvényekből a kardinális kérdéseket, azt az alkotmány megfelelő fejezetében helyezzük el, és egyébként pedig az összes többi feles szabályozással a mindenkori választást nyerő mindenkori kormányoknak legyen a politikai és a szakmai-jogi felelőssége, hogy ezeknek a törvényeknek a módosítását mi módon teszik meg.
Mi nyitottak vagyunk, és szeretném még egyszer megerősíteni a Hock Zoltán képviselőtársam által tett javaslatot, hogy induljon el ötpárti tárgyalás abban, hogy korrekt megoldást a kétharmados törvényekkel csak a felelősség áthárításával lehet megoldani, nem pedig azzal a megoldással, hogy folyamatosan, mint az arab piacon alku tárgyát jelenti az ellenzék és a kormánypártok között, hogy egy-egy apró módosítást hogyan, miként lehetne a kétharmados törvényekben elérni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórumnak van egy aktuális javaslata a Ház előtt, amelyik egyébként pontosan azt a célt szolgálta volna, amit ma már látunk, hogy mennyire időszerű, hogy a kormány úgy tudjon kormányprogramot az Országgyűlés asztalára letenni, hogy az alkotmány garantálja azt, hogy melyek azok a legfontosabb elemek, amelyeket egy kormányprogramnak tartalmaznia kell, hogy még egyszer ne kerülhessen sor arra, hogy ilyen üres kormányprogram kerüljön az Országgyűlés elé, ami egy biankót jelentett azoknak, akik megszavazták, majd egy nappal a kormányprogram megszavazása után derült ki az országos egyeztető tanácsban azoknak a konkrét lépéseknek a sokasága, amelyeket a miniszterelnök úr nem itt a parlamentben, nem a kormányprogram kapcsán, hanem az országos egyeztető tanácsnál mondott el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Rátérve a konkrétumokra ebből az előterjesztésből, a Magyar Demokrata Fórumnál nem új keletű a felismerés, hiszen nem az befolyásolja a megyékhez való viszonyulásunkat, hogy ki van kormányon és ki van ellenzékben, a Magyar Demokrata Fórum 16 éve a kialakult, közel ezeréves megyerendszer mellett állt, és áll ma is. Ebben az elmúlt időszakban a Magyar Demokrata Fórumnak nem voltak kitérői, nem volt a véleményében 180 fokos változtatás, a Magyar Demokrata Fórum álláspontja egyébként szakmai álláspont ebben a kérdésben. Szakmai abban az értelemben is, hogy mi nem vagyunk ellenfelei és ellenségei a régiórendszer kialakításának, ugyanakkor a régiórendszer kialakításánál nyitott annak a lehetősége, hogy statisztikai, fejlesztési régiók jöjjenek létre, nyitott annak a lehetősége, hogy a megyerendszer ésszerűsítése mellett, egyébként megtartva a megyerendszert, alakuljon egyfajta fejlesztési vagy statisztikai, vagy statisztikai és fejlesztési régió is Magyarországon, ami egyébként azoknak az ágazati pénzeknek a biztosításához szükségeltetik, amit az európai uniós pénzügyi alapokból Magyarország igényelhet.
Mi, a Magyar Demokrata Fórum nemcsak a magyar közigazgatási és a magyar igazságszolgáltatási szervezet tradícióira és felépítésére szeretnénk hivatkozni, hanem hivatkozunk egyébként lokális kötődésekre is, ami itt a közel ezer évben kialakult Magyarországon. Számos olyan megoldás képzelhető el, akár a megyerendszer által, akár a külön régiók létrehozása, fejlesztési régiók létrehozása által, amelyik egyébként sokkal biztosabb megoldást jelentene, mint amit önök javasolnak, amputálni 2009-től végérvényesen a megyét, miközben nem tudtak letenni egy olyan megoldást, ami kiválthatná aggálytalanul azokat a gondokat, amelyekről itt korábban képviselőtársaim már többször is szót emeltek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórumnak van néhány kifogása az alkotmánymódosítás más szakaszaival szemben is. Az alkotmány jelenleg azt írja elő, hogy a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény állapítja meg, ezzel szemben az új szöveg egyszerűen csak annyit ír le, hogy az önkormányzat részére kötelező feladatot csak törvény állapíthat meg; azaz a jogok megállapításának törvényi kitétele elmaradt. Hogy ez mennyire tudatos, mennyire véletlen, nem tudom, mert bármennyire elolvastuk az indokolásrészt is, egymondatos utalást nem találtunk erre.
A módosítás minden magyarázat nélkül törli az alkotmányból azt az elvet, hogy az önkormányzat jogszerű hatáskörgyakorlása bírósági védelemben részesül, továbbá törli a szövegből, hogy az önkormányzatok jogaik védelmét az Alkotmánybíróságtól kérik. Nem szorulna ez, miniszter úr, egy kissé magyarázatra? Ugyanakkor az sem fogadható el részünkről, hogy szakít ez az alkotmánymódosítás az önkormányzati társulások önkéntességének alapelvével, ez az a bizonyos kötelező társulás, ami eredendően is fából vaskarika helyzet, hogyha kötelezően kell létrehozni. Itt sokkal inkább javasolnánk miniszter úrnak azt, hogy tegye érdekeltté, és tegye vonzóvá az önkormányzatok számára a társulás lehetőségét.
Végezetül az adókivetés kapcsán magam is szeretném megfogalmazni a kifogásomat, szintén nem kapunk választ arra az alkotmánymódosításból, hogy miért módosítják úgy, hogy immáron nem a törvény keretei között állapítja meg a helyi adók fajtáját és mértékét, hanem egyszerűen megállapítja a helyi adókat, ami nyilván az önkormányzat mérlegelési jogkörét fogja csorbítani.
Befejezésül szeretném elmondani, azonban azt jó szívvel tudjuk támogatni, hogy a körjegyzőségek erősödjenek, hogy a szakigazgatási feladatok egyébként sokkal igényesebb szinten kerüljenek ellátásra, támogatjuk egyébként annak lehetőségét is, és minden ésszerű megoldásban partnerek vagyunk, ami az önkormányzati és az országgyűlési képviselő-választásnak az illő és kellő szétválasztását szorgalmazza.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
