DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönjük a tanítást - igyekszünk megfogadni (Derültség a Fidesz padsoraiból.), igyekszünk jól viselkedni. És ezentúl ha egy orosz és egy amerikai összevitatkozik Budapest utcáin, akkor hídként feszülve kettőjük közé, a nemzetközi egyetértést és a nemzetközi szolidaritást fogjuk szolgálni.
Igyekszünk majd felnőni a miniszterelnök úr elvárásaihoz a politikai korrektség tekintetében is a diplomácia és a külpolitika területén. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Ez fontos! - Szórványos taps ugyanonnan.) És külön köszönjük a kormánypárti bátorítást.
Néhány dolgot azért szerintem még meg kellene említeni. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ránk fér!) Amit ön a nyitás politikájának nevez, az 1990-ben kezdődött - nem önnel, 1990-ben -, az első magyar demokratikus kormánnyal, Antall Józseffel, az MDF-FKGP-KDNP-koalícióval és Jeszenszky Géza külügyminiszterrel; köszönet nekik ezért, hogy a nyitás politikáját megkezdték. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
Az ezen az oldalon ülő pártok és a Szabad Demokraták Szövetsége már akkor a nyugati világgal való integrációról, együttműködésről beszélt, amikor önök még finlandizációról beszéltek, demokratikus szocializmusról, semlegességről, a Szovjetunióval való kiegyezésről és egy esetleges, az akkori egypártrendszer helyett egy hegemón kommunista többpártrendszerről írtak és beszéltek. Ez az oldal, beleértve a Szabad Demokraták Szövetségét is, amelyiknek tanító szavait intézte, eddig is tudták, hogy mi a dolguk - ezután is fogják tudni, hogy mi a dolguk.
Azonban ha már külpolitikáról beszélünk, miniszterelnök úr, azt érdemes talán hozzátenni, hogy a külpolitika mindig a nemzeti érdek érvényesítése, a külpolitikában is. Szép dolog, ha híddá feszülünk, és összekötjük az Amerikai Egyesült Államokat Oroszországgal, de az sem utolsó dolog, ha nemzeti érdekeinket hatékonyan képviseljük Európában és a világban (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!); elsődlegesen az Európai Unióban, amelynek valóban, közös erőfeszítés gyümölcseként tagjai vagyunk, és amelyről azt mondhatjuk, hogy az európai belpolitikában csak akkor tudunk boldogulni, ha saját magunk számára a nemzeti célokat világossá tesszük.
A hozzánk hasonló kis-, közepes hatalmak az Európai Unióban azt a stratégiát választják, hogy két-három szakpolitikát megcéloznak, kialakítják a nemzeti prioritásaikat; olyan káderpolitikát folytatnak, hogy lehetőleg az uniós intézményekben, az Európai Parlament bizottságaiban a mi embereink, a mi személyes kapcsolataink legyenek; és azon erőfeszítéseket teszik meg, hogy minél több hasznuk legyen az európai uniós tagságból.
Vagyis ha már külpolitikánál tartunk, tisztázni kell a nemzeti prioritást. Szép dolog jóban lenni az amerikaiakkal, jóban lenni az oroszokkal, szép dolog őket összebékíteni, de az sem utolsó dolog, ha a dánok elől forrásokat tudunk szerezni - mit dánok, ha az észtek elől forrásokat tudunk szerezni; ha sikeresebbek leszünk, nem a legsikertelenebb, hanem a legsikeresebb európai uniós tagállam leszünk. Tudom, hogy ön is elégedetlen az eddigi európai politikával, hiszen többször megfogalmazta, hogy meg kellene találni azt a két-három pontot, ahol áttörést tudunk elérni. Szerintem erre kell koncentrálni, ez a történelmi felelősségünk, hogy rímeljek az ön napirend előtti felszólalására.
Amikor hallottam a címet, hogy “történelmi felelősségről”, arra gondoltam, hogy Gyurcsány Ferenc a nemzet megválasztott képviselői előtt, itt a parlamentben, bocsánatot fog kérni, ahogyan tette azt a médiában is. Bocsánatot fog kérni azért, mert úgymond a költségvetést nem tették a kampány központi témájává - értsd: a pénzügyminiszter letiltotta az első negyedévi államháztartási adatok publikálását, azzal úgymond, hogy ne okozzon politikai vihart a kampányban. Ez az ő saját megfogalmazása, bár tudom, óvatosan kell szavakat mondatból kiragadni, mert ez gazemberség, mint erről értesültünk a miniszterelnök úrnak a 168 Órában tett interjújából. Arra gondoltunk, hogy el fog számolni azzal, hogy az elmúlt időszakban milyen hibás gazdaságpolitikai és pénzügy-politikai lépéseket tett meg.
Aztán kiderült, hogy egy külpolitikai kiselőadást hallottunk, és az az igazság, hogy nem tudom eldönteni, miniszterelnök úr, hogy ezzel Göncz Kinga frissen kinevezett külügyminiszter asszony pályáját segíteni kívánja, vagy pedig sürgősen befejezni azt.
Kérem, hogy amikor a Külügyminisztériumról, a külpolitikáról beszél, akkor kellő konkrétsággal tegye; megmaradhat a pátosz, de konkrétságot kérünk, részleteket, és főleg cselekvést, mert ezzel már elég régóta adósak.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból. - Egy hang az MSZP padsoraiból: Jaj!)
