GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem túl nagy terjedelmű, de azt hiszem, hogy a társadalom számára egy rendkívül fontos törvényjavaslat fekszik előttünk. Amikor erről a törvényjavaslatról beszélünk, akkor néhány gondolat erejéig óhatatlanul vissza kell hogy térjünk arra, hogy mi lehetett a szándéka a rendszerváltást követően az alapító atyáknak - hadd használjam ezt a kifejezést.
Akkor, az újjáalakuló demokráciánkban rendkívül nagy érdek fűződött ahhoz, hogy a létrejövő pártok működőképességét megteremtsék. A működőképességhez megfelelő anyagi forrásokat kellett hogy rendeljenek. Az akkori körülmények között megpróbálták körülírni, és az én tapasztalatom az, hogy elsősorban jellemzően a bevételi forrásokban határoztak meg limiteket, átláthatóságot, és kevésbé került hangsúly a kiadásokra. A bevételeknél a tagság, a magánadományok, az állami támogatás rendszere nagyon konkrétan meghatározásra került, de a kiadáskorlátozás nem megfelelő súllyal szerepelt az akkori törvényben.
Úgy, ahogy Hajdu Attila képviselőtársam az alkotmányügyi bizottság vezérszónokaként elmondta, egyre nagyobb igény fogalmazódott meg, és fogalmazódik meg ma is a társadalom részéről, hogy a pártok finanszírozása átlátható legyen, és különösen nagy hangsúlyt kap, igaz, hogy négyévente kulminál a dolog, a kampányfinanszírozás, tehát a pártfinanszírozáson belül a kampányfinanszírozás. Ez akkor, a rendszerváltás időszakában úgy jött elő, hogy közérdek fűződik ahhoz, hogy a választó megismerje azoknak a pártoknak a programját, szándékát, akaratát, amelyek a választáson indulnak, jelölteket állítanak és majd bejutnak a parlamentbe. Ennek megfelelően fogalmazódott meg, hogy az állami támogatás létezik direkt és indirekt formában is, teljesen a törvényi keretek között.
Amikor a pártfinanszírozás szóba jön, kell, hogy beszéljünk az Állami Számvevőszéknek az évek óta megjelenő igényéről, vagy hadd fogalmazzak így: panaszáról, problémáiról. A pártfinanszírozásról szóló törvény nevesíti az Állami Számvevőszéket mint ellenőrző szervezetet, de a valóságban egyre több kritika éri a rendszert, hogy mire terjed ki az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre, csak tudomásul veszi a pártok beszámolóit, a pártok nyilatkozatait arról, hogy ki mennyit költött az adott időszakban, vagy a kampányidőszakban kampányköltségekre. Tehát az ellenőrzés minőségének már korlátot szab az, hogy a jogszabályban vannak lyukak - én nem jogászként használom ezt a kifejezést -, vagy mondhatnám azt sokkal szebben, hogy joghézagok, amelyek kifejezetten abból fakadnak, hogy a kezdet kezdetén nem gondoltak az alakuló Országgyűlésben vagy az első országgyűlési választásokat előkészítendően a jogalkotásban arra, hogy itt később milyen problémák állhatnak elő.
(10.20)
Ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrizni tudjon, nagyon konkrétan kell meghatározni azokat az elveket, azokat a normákat, amelyekhez később az ellenőrzés során ragaszkodni tud az ellenőrző szervezet.
Azt hiszem, az, hogy a pártoknak működniük kell, hogy tükröződjön a finanszírozásban a társadalmi beágyazottság, senkiben nem vet fel kételyeket, de ahhoz, hogy gazdasági erőfölénnyel ne élhessen vissza egyetlen választáson induló párt sem, közérdek fűződik, tehát nagyon fontos az, hogy átlátható legyen. Szeretnék arra hivatkozni, amiről a miniszter úr külön hangsúlyosan beszélt az expozéjában: az adatvédelem kérdésére, ami az eddigi kampányok során szinte kivétel nélkül minden egyes alkalommal szóba jött, előkerült, és hosszú vitákat eredményezett.
Ami ennek a mostani törvényjavaslatnak az előnye - és ennél még néhány gondolat erejéig hadd időzzek -, nagyon konkrétan határoz meg bizonyos dolgokat, azt, hogy mi minősül adománynak, ki adományozhat, hogyan kell nyilvánosságra hozni az adományozók körét, és milyen szankciók következnek akkor, ha valaki ezeket a játékszabályokat megsérti. Itt már konkrét, adók módjára behajtható szankciókról esik szó határidőkhöz kötötten, tehát itt tényleg meg kell fontolnia minden pártnak azt, hogy ezeket a szabályokat betartja, vagy ha nem tartja be, akkor hogyan tud megfelelni, hogyan tesz eleget azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a törvényjavaslat meghatároz. Külön szeretném azt hangsúlyozni, hogy még a költségvetési támogatás is csökkentésre kerülhet a törvényjavaslat szerint abban az esetben, ha valaki olyan hozzájárulást fogad el, amelyet egyébként a törvény számára nem tesz lehetővé.
Külön fontosnak érzem azt, hogy szabályozza a törvényjavaslat a kampány szempontjából, hogy minden olyan támogatás, amely valamilyen kedvező feltételekkel jut el az egyes pártokhoz, az adomány vagy a támogatás és az egyébként szokásos piaci érték közti különbözet meghatározása is konkréttá válik, és mint ilyen, szankcionálhatóvá válik, ha emiatt van túllépés.
Szeretnék egy kérdést abban az összefüggésben is szóba hozni, ami az előző napirend volt, amely a kisebb parlamentről és az egyfordulósról szólt. Amikor a vezérszónoki hozzászólásra készültem, akkor még egy kérdőjellel tettem föl, hogy amennyiben elfogadásra kerülne az a törvényjavaslat, amelyet én magam személy szerint támogatok... - és részese voltam annak a hosszú-hosszú vitának, amelyre Fodor Gábor hivatkozott, és szívesen lettem volna előterjesztője annak a módosító javaslatnak, hogy itt azt mondjuk, igen, egyfordulós rendszer van, tehát minden olyan elemet ki kell vennünk ebből a törvényjavaslatból, amely az esetleges második fordulóra vonatkozik. Meglehetősen szkeptikus vagyok az előző vita alapján, de majd egy későbbi vitanapon nagyon részletesen kifejteném az ezzel kapcsolatos véleményemet is.
Ez a törvény végre rendezi a könyvvezetési és a beszámoláskészítési kötelezettségeket. Itt szeretnék egy olyan magánvéleményt megfogalmazni, hogy én még további lépéseket tartanék fontosnak, hogy a pártok esetében is minél jobban közelítsünk a gazdálkodó szervezetek számviteli kötelmeihez. Ez a törvényjavaslat ezen az úton egy lényeges lépést tesz, és én ezt támogatom.
Minden egyes tételre nem térek ki, akár a politikai hirdetésekről vagy bármely más kérdésről lehetne beszélni. Örülök, hogy a kormány és benne a miniszter úr hosszú előkészítő munka után vállalkozott arra, hogy kodifikáljon olyan dolgokat, amelyek eddig egyszerűen akadályai voltak az ellenőrzésnek és a szankcionálásnak.
Kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
