HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egy rendkívül fontos törvényjavaslat fekszik most előttünk, és nem most kezdődött ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése. A törvénymódosítás legfontosabb oka és indoka tulajdonképpen az, hogy 1989-ben, amikor elfogadta az akkori parlament a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvényt, még nem létezett a számviteli törvénynek az a korszerű formája, ami ma a gazdasági élet minden szereplőjére érvényes. Ez alól egyedül a pártok kivételek, a pártok az elmúlt tizenhat esztendőben elfelejtettek arról gondoskodni, hogy saját maguk számára is kötelezővé tegyék azt, ami egyébként az élet minden szereplője számára kötelező, és a be nem tartás konzekvenciákkal jár.
A Magyar Demokrata Fórum, amikor az igazságügyi tárcát két ciklussal ezelőtt dr. Dávid Ibolya vezette, egy korrupcióellenes törvénymódosító csomagot nyújtott be a kormány elé. Ennek jelentős részét aztán a parlament el is fogadta, de voltak kétharmados részei ennek a csomagnak, amelyek sajnos politikai konszenzus hiányában az előterjesztés állapotában maradtak, és nem fogadták el. Ide tartozott a párttörvény is, hiszen már akkor is világos volt, hogy a korrupció egyik melegágya a pártok finanszírozásának kérdése és a kampányügyek rendezetlensége. Az akkori igazságügyi miniszter azt tűzte ki célul ebben a programban, hogy kerüljenek nyilvánosságra a pártok működéséhez nyújtott, egyelőre bizonytalan eredetű támogatások, ezek legyenek átláthatóak, hatékonyabban lehessen ellenőrizni a pártok vagyonának és anyagi támogatásának forrásait, meg lehessen teremteni a hatékonyabb ellenőrzés törvényi feltételeit, meg kell szüntetni a pártok gazdálkodásának az általánostól eltérő rendjét, meg kell vizsgálni az olyan megoldás lehetőségét, amelyek eredményeként a pártok érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok közbeszerzési eljárásokban nem vehetnének részt, és összhangba kell hozni a számviteli szabályokat a pártok gazdálkodására vonatkozó rendelkezésekkel.
Aztán volt egy másik előtörténete ennek a törvénymódosító javaslatnak. Az európai parlamenti választások során négypárti egyezségre volt szükség, hiszen alkotmányt, illetve kétharmados törvényt kellett módosítani, és akkor a mi részünkről a módosítás feltétele az volt, hogy még a 2006-os választásokat megelőzően ezt a kérdést rendezzük. Be is terjesztettünk jó néhány módosító javaslatot, amelyeket azonban az akkori ígéretek ellenére a kormánytöbbség nem fogadott el, sőt, ha jól emlékszem, még tárgysorozatba se vette, tehát itt az ideje, hogy ezt a meglehetősen bonyolult és komplikált kérdést rendezzük. Ez a törvény, úgy tűnik, nagyjából ezeket a feltételeket kielégíti és ezeket teljesíti, tehát egy támogatandó törvényről van szó. Miután a Magyar Demokrata Fórum - ahogy az előzőekben jeleztem - már két alkalommal próbált ebben az ügyben érdemi lépéseket tenni, most örömmel tapasztalja, hogy az ő javaslatai ebben a törvényjavaslatban megjelennek, és nyilván ebből adódóan ezt a törvénymódosító javaslatot támogatni fogjuk.
Van azonban ennek a törvényjavaslatnak néhány hiányossága, ezeket a hiányosságokat törvénymódosító javaslatokkal próbáljuk rendbe tenni. Mi már be is adtuk, és arra biztatom a képviselőtársaimat, akik törvénymódosító javaslat beadásán törik a fejüket, hogy ezt gyorsan tegyék meg, mert ennek a határideje vészesen közeleg, tehát ezt meg kell tenni.
Az egyik fontos vagy lényeges hiányossága ennek a törvénymódosító javaslatnak, hogy nem határozza meg pontosan, mit és mely időszakban felhasznált összegeket kell kampányköltségnek tekinteni. Aztán elmaradt a kampánycélra fordítható legmagasabb összeg realitásokat figyelembe vevő megállapítása, ezzel kapcsolatban is beadunk egy módosító indítványt. Az esélyegyenlőség jegyében az nem egy támogatható javaslat, hogy az átláthatóságot ugyan biztosítjuk - hiszen a törvény rendelkezése értelmében a kampány céljaira egy külön számlát kell létrehozni és nyitni, ami az átláthatóságot teljes mértékben biztosítja -, viszont egy felső határt, egy felső limitet nem határoz meg. Az esélyegyenlőség a mi véleményünk szerint nagymértékben sérül ezáltal, és valóban, ahogy Molnár Béla képviselő úr is jelezte, a kisebb pártok itt jelentős hátrányba kerülnek.
Ezért mi azt javasoljuk, hogy a jelenleginek a kétszeresében, tehát a lehetséges jelöltek számát, a parlament létszámát tekintve kétmillió forintban állapítsuk meg ezt az összeget. Ez körülbelül 800 millió forint körüli összeget tenne ki. Ha a törvény ezt rögzítené, akkor határt szabnánk az ésszerűtlen, indokolatlan olyan típusú költekezésnek, ami nyilván a nagyobb és jobb kondíciókkal ellátott pártokat előnyben részesítené. És elmaradt a hasonló szabályok kialakítása az európai parlamenti választások idejére, valamint az önkormányzati választásokra is.
Úgy gondoljuk, hogy ha ezeket a módosító javaslatokat az Országgyűlés befogadja, illetve a kormányzati többség befogadja, akkor a törvény minősége javul, a kitűzött célokat hamarabb, jobban el tudjuk érni, és ez esetben mi ezt a törvényjavaslatot természetesen támogatni tudjuk és támogatni fogjuk. Nagyon fontos dologról van szó, hiszen a tegnapi nap is arról szólt, hogy a pártok megítélése az elmúlt tizenhat esztendőben meglehetősen romlott. A pártokat - ugyanúgy, ahogy az országgyűlési képviselőket - korrupciógyanús ügyekkel hozták kapcsolatba, a választási kampány tulajdonképpen úgy alakul, ahogy ez a pártoknak tetszik; hogy mit tekint egy párt kampányköltségnek, mit tekint kampányeseménynek, tulajdonképpen rajta múlik, az ő döntésén múlik a jelenlegi törvényi állapotok szerint. 1998 volt az első olyan esztendő, amikor az Állami Számvevőszék rendkívül éles kritikával és kifogásokkal élt a választási eljárást illetően, hiszen az ÁSZ tevékenysége e vonatkozásban meglehetősen korlátozott. Ez a törvényjavaslat ezt is igyekszik orvosolni, az ÁSZ lehetőségeit kiterjeszti, az átláthatóság, a finanszírozás “tisztessége” jobban biztosítható.
Ezen szempontok figyelembevételével, valamint a módosító javaslatunk, amely a felső határt, a limitet kétmillió forintban állapítja meg, és az egyéb módosító javaslataink elfogadása esetén a Magyar Demokrata Fórum ezt a törvénymódosító javaslatot jó szívvel és örömmel fogja támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)
