MOLNÁR BÉLA
MOLNÁR BÉLA
MOLNÁR BÉLA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, most már elmondható, lassanként így a vitának jelentős részét hallva, abban valamennyien egyetértünk, hogy ez egy jelentős törvénytervezet, és valamennyiünk érdeke, valamennyiünk szándéka, hogy a kampányra költött pénzek átláthatóbbak legyenek, illetve a törvény által a szélsőséges és igazságtalan megnyilvánulásokat, amik előfordultak már több kampány során, a törvény erejével próbáljuk megnyirbálni. Ezért nagyon alaposan próbáltuk elemezni a törvénytervezetet, hiszen nem mindegy, hogy ha most változtatunk, milyen irányba viszi az új törvény a kampány menetét.
Azt kell látnunk, hogy a pártok gazdálkodása valóban világos és átlátható lett, de ugyanakkor a kampány jelentős részét áttoljuk a pártalapítványra. Sőt, fel kell rá figyelni, hogy nemcsak a pártalapítványra, hanem nagyon sok háttérszervezetre, a pártok akárhány háttérszervezetére hátra lehet tolni, hiszen a választások előtt 60 nappal bármely egyéb szervezet bejelentkezhet, és kampányt folytathat a pártok mögött.
Ha ezt a menetet nézzük, akkor lehet azt látni, hogy valóban, a pártot a kampányszámlával, mindennel kitesszük előre, átláthatóvá, interneten megvizsgálhatóvá tesszük, még látható a pártalapítvány is, de a nagyobb pártok mögött akár 5-10-20 - bármennyi - egyéb szervezet bejelentkezhet, kampányt folytathat. Kérdem én: ki fogja ezt átlátni, a választópolgár hogyan fogja ezt átlátni?
Azt látjuk, hogy a törvénytervezet jóváhagyja a kialakult állapotot, ámbár szigorú ellenőrzés alá veszi. A jóváhagyáson túl a kampány menetének szabályozására nem nagyon tesz hangsúlyt, sokkal inkább az ellenőrzést látja fő céljának a törvény. Mivel szabályozás nincs, ezért azt lehet mondani, hogy ami eddig törvénytelenül végbement, azt majdnem jóváhagyjuk törvényesen is. Ennél egy kicsit többet várnánk mi attól az új törvénytől, amelynek a megalkotására most reményeink szerint sor fog kerülni.
Rendben van az, hogy a pártnak van kampányszámlája, rendben van az, hogy ellenőrizzük a folyamatokat, de ugyanakkor nem lehet azt elfogadni, hogy ez a törvény csak nagypárti érdekeket vesz figyelembe, és a kisebb pártoknak sok esetben nehézségeket okoz. Ez rontja az esélyegyenlőséget, rontja az igazságos politikai érdekképviselet megvalósulását is.
Ilyen például a költségvetési támogatás is a választás évében, ami érdekes gondolat, hiszen jóváhagyja azt, hogy a választás évében minden politikai párt lényegesen többet költ, mint máskor. Rendben van, hogy erre esetlegesen biztosít egy állami támogatást is, de elnagyolt gondolat így kimondva, hogy utólagosan mondjuk meg, ez mennyi. Nagyon nehéz, sőt lehetetlen egy kisebb pártnak úgy gondolkodni a kampányáról, hogy nem tudja előre, hogy mennyi lesz valójában a bevétel, hiszen a bevétel a választás után dől el, hiszen utólag, az eredmény függvényében fogja megkapni a kis párt ezt az összeget. (Közbeszólásra:) Igen, de ezt előre nem lehet tudni, le kell folytatni a kampányt, és miután megkapja a támogatottságát a kis párt, utólag kell elszámolni. Tehát miután végbement a kampány, utána fogja megtudni a kis párt, hogy mennyivel kell neki elszámolni. Erre csak azt tudjuk mondani, hogy a szándék az jó, de a törvénytervezetnek ez a része még kidolgozatlan. Ha esetleg egy előző választás függvényében biztos összeg lenne, akkor ezzel minden párt jobban tudna számolni, jobban tudna tervezni.
Nagyon fontos része a törvénytervezetnek az állami szervek által folytatandó, illetve megtiltott kampány. Ez azért nagyon fontos, mert ha megvizsgáljuk az eddigi állami kiadásokat, láthatjuk, hogy a kormányzati pénzek kiáramlása négyéves ciklusosságot mutat. Közéletünkben mindig mindenki nagyon szívesen veszi elő a nyugdíjak értékét és ennek változását. Ha ezt meglátjuk, szignifikáns különbséget lehet látni egy választási év és az azt követő év nyugdíjreálérték-változásában.
Azt hiszem, hogy sok olyan társadalmi csoport van, amely ehhez hasonlóan egyik évben jobb, másik évben rosszabb viszonyba kerül, ezért nagyon fontos, hogy a kampányban valóban ne lehessen kvázi kormányzati kampánnyal megvásárolni társadalmi rétegeket. De mindig csak 60 napos kampányidőszakról beszélünk. Hatvan nap rendkívül kevés. Hiszen egy 70-80-90 nappal előtte beindított kormányzati kampány, esetlegesen nagyobb reklámprojekt belenyúlhat ebbe a 60 napba is. Borzasztó nehéz ezt így betartani. Nagyon jól tudjuk, hogy a kampányidőszak ennél lényegesen hosszabb.
Sokkal több értelmét látnánk annak, ha november 1-jétől lenne minden esetben - a választás előtti november 1-jétől - bevezetve ez az állami kampánytilalom, hiszen azt tudjuk, hogy mindig tavasszal van a választás, tehát előtte, november 1-jével már tisztességes, egyenlő viszonyokat lehetne ezzel teremteni.
A kis pártok védelmében kell továbbá azt mondanunk, hogy a pénzügyi korlát teljes feloldása valóban nagyon veszélyes. Azért nagyon veszélyes, mert azt is tudjuk, hogy a nagyobb pártok gazdasági lehetőségei lényegesen nagyobbak. Ezért mi már tegnap kimondtuk, hogy egy pénzügyi korlátnak mindenképpen hívei lennénk. Örülünk, hogy az SZDSZ képviselete ezt most már elfogadja. Nagyon reméljük, hogy rövid időn belül az MSZP is végiggondolja ezt a kérdést, tekintettel arra, hogy Göndör István képviselőtársunk az MSZP-ből épp az előbb jelentette ki, hogy gazdasági erőfölénnyel ne élhessen vissza egyetlen párt sem, ez az MSZP célja. Ennek szellemében kérjük, hogy gondolja át az MSZP is azt, hogy egy szabadjára engedett kampányköltségvetésnek mi a következménye.
A kampány célja végül is a politikai pártok bemutatkozásának és programjának megfelelő megvalósítása. Egy szabadjára engedett kampányköltségvetés viszont lehetővé teszi azt, hogy akinek elegendő pénze van, az a kampányban gyakorlatilag agymosást hajtson végre. Ez csökkenti az esélyegyenlőséget, amiről miniszter úr mondta épp a saját bevezetőjében, hogy biztosítani kell. Csökkenti a kisebb pártok esélyeit, ezáltal a demokrácia megvalósulása ellen hat. Ezért gondoljuk azt, hogy a kampányköltségvetés limitálása valamely ésszerű értelemben, ésszerű mértékben szükséges és kívánatos lenne.
Rengeteg egyéb probléma van még a törvényben, ami nincs kidolgozva, ami még kidolgozásra vár. Például: mit nevezünk kampányrendezvénynek? Mi az a kampányesemény?
(10.50)
Nincs definíció. Azt hiszem, ahhoz, hogy egy jól átgondolt törvényt tudjunk elfogadni, ezeket is végig kell gondolni, és ezt is meg kell nézni. Mi a kampányszórólap? Ezt se tudjuk, de a kampányszórólapra a törvénytervezet szerint rengeteg mindent fel kell írni: szórólapra, plakátra oda kell írni a jelöltet, a jelölő szervezetet, ezáltal - gondolom - próbálja a törvényalkotó kiszűrni azt a lehetőséget, hogy ne legyenek más nevében adott szórólapok. Ezzel még egyet is lehet érteni; de hogy ezekre példányszámot, azonosító számot kell felírni, az már nagyon rosszízű emlékeket ébreszt bennünk. Valaha a bolsevista időkben, amikor a másolók rácsos ajtók mögött voltak, akkor voltak ilyen szabályok, hogy még azt is tudni akarja a törvényalkotó, hány példányban készül egy-egy szórólap, és azt hozzuk is nyilvánosságra.
Úgy gondoljuk, ennél sokkal szabadabban, a sajtószabadság figyelembevételével kellene ezt a törvényrészt megalkotni. Erre vonatkozóan nyilván mi is fogunk tenni törvénymódosító javaslatokat, mert úgy gondoljuk, hogy mindenképpen a demokrácia védelmében és az esélyegyenlőség biztosítására kell ezt a törvényt megalkotni.
Köszönöm szépen.
