BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ
BERNÁTH ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat nem teremt új munkahelyeket. Alapvetően ez a legnagyobb probléma, mert ha munkahelyek nincsenek, akkor lehet bármilyen támogatást meg kedvezményt nyújtani, ez csak ideig-óráig nyújt segítséget azoknak, akik munkanélküliek, és szeretnének ismét munkába állni, szeretnének újra dolgozni.
Ha ez nem így lenne, ha az ellenkezője lenne igaz, akkor a különböző statisztikai adatok az államtitkár úr igazát bizonyítanák. De gyakorlatilag, ismerje el, államtitkár úr, hogy sem a foglalkoztatottság nem emelkedett az elmúlt öt év alatt, de ebben a két évben sem, ami a hátunk mögött van, amikor első ízben tárgyalta ezt a törvényjavaslatot a parlament, és a munkanélküliség sem csökken, sőt enyhén növekvő tendenciát mutat. Egyébként pedig ajánlom szíves figyelmébe a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, aminek a jövő héten lesz a végszavazása. A foglalkoztatottsághoz a kormány egy jó nagy kövér nullát írt be. Ennyit a foglalkoztatottság növeléséről. A munkanélküliségi rátáról pedig elegánsan hallgatott, de a konvergenciaprogramba be kellett valamit írni, ott azért csak beírták a 7,5 százalékos munkanélküliségi rátát.
Tehát ez a törvényjavaslat néhány embernek - ezt nem vitatom - bizonyára segíteni fog, mint ahogy az előttem szóló szocialista képviselő is elmondta, hogy a 40 ezerből 15 ezer pályakezdő el tudott helyezkedni a Start-kártya segítségével. Ez az optimista megközelítés; a realista pedig, amit én mondok, hogy a 40 ezerből 25 ezernek meg nem sikerült elhelyezkedni, és nyilvánvalóan azért nem sikerült elhelyezkedni, mert nem tud hol elhelyezkedni. És miért nem tud hol elhelyezkedni? Miért nincsen munkája? Miért nincsen munkahely? Azért, mert egyre nehezebb körülmények között kell a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak megkapaszkodniuk a piacon és talpon maradni, mert az adók és járulékok emelésére csak ebben az évben négy alkalommal került sor. Négyszer emelte meg a kormány az adókat és járulékokat, ehhez képest ami támogatást most itt nyújtani kíván, azzal gyakorlatilag nem fog áttörést elérni.
Emlékszem még arra, amikor két évvel ezelőtt vitatkoztunk erről a törvényről, elhangzott a vitában az, hogy ennek a törvénynek a segítségével, mert jó az irány, amit kitűztünk magunk elé - mondta a szocialista képviselő -, 2006-ban 59 százalékos, 2010-ben 63 százalékos foglalkoztatási aránnyal találjuk magunkat szemben. Most ehhez képest akkor ajánlom szíves figyelmükbe, hogy a foglalkoztatottsági ráta alig haladja meg az 50 százalékot. Nagyon messze van… (Csizmár Gábor közbeszólása.) Hát itt van a kezemben. A képviselő úr meg államtitkár úr rendkívül izgatottá válik, akárhányszor én csak megszólalok. (Csizmár Gábor: Csak nem szeretem, ha téved!) A kezemben van ez a foglalkoztatási arány, parancsoljon, a KSH adta ki, az az elnöke, akit önök kineveztek, úgyhogy mi a problémája ezzel? (Csizmár Gábor: Majd elmondom!) Nézze már meg, legyen szíves, itt van! Foglalkoztatási arány 2006 augusztus-október, 51,2 százalék. Hát akkor? (Csizmár Gábor közbeszólása.) Államtitkár Úr! Csak énrám vonatkozik, hogy tartsam tiszteletben addig, amíg elmondja az expozéját? Köszönöm szépen, hogy meghallgat.
Visszatérve a törvényjavaslathoz, szeretném azzal folytatni, hogy az a probléma, amit az első alkalommal is elmondtam, hogy munkahelyteremtésre nem lesz lehetőség. Ez a támogatás ezt nem fogja elősegíteni. Egyébként pedig, ha még felolvashatok néhány mondatot a mai Napi Gazdaságból, hiszen nagyon remélem, ezt sem a képviselő, sem az államtitkár úr nem vitatja, hogy a foglalkoztatottságban, a munkahelyteremtésben elsősorban a hazai vállalkozásoknak van feladata és szerepe, hiszen még a Gazdasági Minisztérium honlapján is az szerepel, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások adnak munkát a foglalkoztatottak több mint 60 százalékának. Én ezt az adatot olybá' tekintem, hogy erről lehet már tárgyalni, és most ehhez képest a mai Napi Gazdaság azzal jelent meg, hogy túlélőtúrára készülnek a kisvállalkozások, ugyanis a megemelt adó- és járulékterhek miatt csökkenni fognak a munkahelyek. Sorra nyilatkoznak különböző hazai kisvállalkozások vezetői, hogy bezárják a telephelyüket, ahol eddig 400 dolgozót foglalkoztattak, ott most 100 fős létszámleépítésre kerül sor, a cég veszteségét elsősorban az adó- és járulékemelések, valamint az energiaköltségek növekedése okozza.
De ugyanezt nyilatkozza a többi cég vezetője is. Sőt az a “remek” döntésük, ami előírja, hogy a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetni, a lehető legnehezebb helyzetbe hozza a vállalkozásokat, hiszen eddig is az volt a probléma, hogy nagyon magas a munkabérrel kapcsolatos teher, nagyon magasak ezek a költségek. Azt nyilatkozza ezzel kapcsolatban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, hogy 84 ezer vállalkozás jelentette be, nem képes a minimálbér kétszerese után fizetni a járulékot.
(22.00)
Most akkor miről beszélünk, milyen támogatásról, milyen foglalkoztatás növeléséről? Sőt azt is mondja, hogy bővülni fog a papíron részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, miközben valójában ezek a munkavállalók teljes időben fognak dolgozni. Munkavédelem, ellenőrzés és a többi, ezek nyilván egymással szorosan összefüggő dolgok, de nem lehet minden munkáltatóhoz ellenőrt állítani és kiküldeni.
Ugyanígy ez a támogatási forma kevés gyermeket nevelő nő számára fog segítséget nyújtani, hiszen ahhoz, hogy valaki munkába állhasson - tételezzük fel, hogy van olyan munkáltató, aki felvesz két vagy három gyermeket nevelő anyát -, ha nincsen olyan gyermekintézmény, ahová a gyermekét biztonságosan beadhatja, bölcsőde, óvoda vagy napközi otthonos ellátás, akkor hogyan tud elmenni dolgozni. Igaz, hogy elhangzott az egyik államtitkári válaszban, hogy mennyivel több bölcsődei férőhely létesül, de, államtitkár úr, oda el is kell jutni, valamint a munkahelyre is el kell jutni. Minél kisebb településen él egy nő, annál nehezebben tud munkába állni, mert annál több akadályt kell leküzdenie ahhoz, hogy egyáltalán a gyermekét bölcsődébe vagy óvodába tudja adni, ugyanis az önkormányzati finanszírozás egyre szűkösebb, különösen, ha az oktatási normatívákat vesszük figyelembe, akkor egymás után halljuk azokat a véleményeket az intézményeket fenntartó és működtető önkormányzati vezetőktől, hogy kénytelenek lesznek egyre több óvodát, illetve iskolát összevonni vagy bezárni. Ilyen körülmények között ez a támogatás mennyiben fogja segíteni a nők munkába állását? A kettő egymás nélkül nem működik. Arról meg már nem is beszélek, hogy ott, ahol mondjuk, a vasúti szárnyvonalakat is megszüntetik, aztán végképp vége van minden olyan lehetőségnek, ami a munkába állással kapcsolatban eddig még megvolt.
Ezért, államtitkár úr, nekem az a véleményem, hogy ez a törvényjavaslat nem fog segíteni, nem fog áttörést hozni, a foglalkoztatottak száma nem fog bővülni. Ebben az egy dologban a kormány igazat mondott: a foglalkoztatottság bővülése nulla.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)
