FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság november 27-ei ülésén tárgyalta meg a törvényjavaslatot, és 13 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
A vitáról szeretnék néhány szót szólni, bár hozzá kell fűznöm, hogy a bizottság ülésén nem túlzottan nagy vita alakult ki a törvényjavaslat hasznosságáról, inkább kérdések merültek fel a tekintetben, hogy hány fő vette vagy tudta eddig igénybe venni az eddig meglévő lehetőségeket, illetve olyan kérdés is felmerült, hogy az eddig már működő programokhoz képest mi az újdonság a javaslatban. Ezekre a bizottság ülésén megkaptuk a választ, hiszen a minisztérium előadója elmondta, hogy a Start Plusz, illetve a Start Extra program keretében a munkáltatók, amennyiben a célcsoportokhoz tartozó egyént foglalkoztatnak, akkor mentesülnek a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. A Start Plusz program esetében a munkavállalók bruttó keresetének mindössze 15 százalékát kell az első évben, és 25 százalékát a második évben megfizetni. A Start Extra program még ennél is kedvezőbb, hiszen az első évben nem kell járadékot fizetni, és a második évben is csak 15 százaléka után kell a bérnek járadékot fizetni.
A vitában természetesen elhangzott az, hogy vajon miért tudnak erről keveset a munkáltatók és a munkavállalók is, miért van az Magyarországon, hogy általában hangos siránkozással mondják a munkáltatók, hogy milyen borzasztó terhek nyomasztják az ő vállukat, különösen a munkabérek tekintetében, és amikor itt van egy ilyen lehetőség, hogy gyakorlatilag egy éven keresztül vagy több éven keresztül tudnak mentesülni a járadékfizetési kötelezettségek alól, akkor mégis kevesen élnek vele. Elhangzott a bizottság ülésén, hogy ebben közös a felelősségünk, kormánypárti és ellenzéki képviselőknek egyaránt azért is tenni kell, hogy részben az érintett és kedvezményezett korcsoportok, részben pedig a munkáltatók minél teljesebb köre értesüljön ezekről a lehetőségekről, minél többen tudjanak ezzel élni, hiszen akkor ér valamit a kedvezményezett lehetőség, ha erről tudnak az érintettek.
Nem véletlen az sem, hogy pontosan ezek a célcsoportok, tehát a gyesen, gyeden lévőket, illetve az 50 év feletti korosztályt célozta meg a törvénytervezet, hiszen ha megnézzük a munkaerő-piaci helyzetet, akkor egyértelműen el lehet azt mondani, hogy ezek azok a csoportok, amelyek a legnagyobb hátrányban vannak. Természetesen nem vitatkozva azzal, hogy lehet még találni a magyar munkaerőpiacon szintén nehéz helyzetben lévő csoportokat, de a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a legsúlyosabb a helyzet az ő tekintetükben. Amikor viszonylag kevés a költségvetési forrás, akkor úgy gondolom, hogy tisztességes és jó javaslat az, ami a leginkább nehéz helyzetben lévőket igyekszik járulékkedvezménnyel is támogatni, illetve az ő elhelyezkedésüket támogatni, hiszen meggyőződésem szerint a munkáltatók jó döntést hoznak akkor, ha a támogatott körben vesznek fel munkavállalókat.
Az is elhangzott egyébként a bizottság ülésén, és úgy gondolom, hosszú távon majd akár módosító indítványok formájában is érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy hogyan lehetne csökkenteni a visszaéléseket ezen a területen, hogyan lehetne kiszűrni azt, hogy a munkáltatók a kedvezményezett idő után elbocsátják a munkavállalókat, majd újabb, esetleg más oldalról idősebb munkavállalókat vagy gyesről, gyedről visszatérőket fognak újra foglalkoztatni. Valóban ez probléma, vannak sajnos olyanok, akik ezzel visszaélnek. Úgy gondolom, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tisztességes vállalkozásokat támogassuk, és ne azokat, amelyek megpróbálnak a kedvezményekkel visszaélni, hiszen maga a cél nemes és támogatandó, ezért a bizottság többsége a bizottsági ülésen általános vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
