GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vagyok annyira szkeptikus, mint ahogy itt néhány bizottsági ellenzéki véleményből kiköszönt ez a számomra. Megmondom, miért nem: egyszerűen azért nem, mert van egy “termelési tapasztalat”, van egy gyakorlati háttér a dolog mögött. Az a gyakorlati háttér nem más, mint a Start-program, a 2005 tizedik hónapjában elindított Start-program, aminek eredményeképpen - mint ahogy Bernáth Ildikó képviselőtársam is szólt róla - közelítőleg mintegy 40 ezer Start-kártya kiváltására került sor. Mindezek mellett a mai napig ismereteim szerint több mint 15 ezer kártyatulajdonos munkaviszonyt is tudott létesíteni. 15 ezer! Azért állok meg itt ennél a számnál egy pillanatra, mert ha a munkaügyi regiszterre tekintünk rá, akkor persze pulzál szezonális hatások és sok minden egyéb más okán, de folyamatában látható, hogy ez 3-400 ezer közötti számadatot igazol vissza az érintettség tekintetében. 15 ezer ehhez a nagyságrendhez képest meghatározó mérték, főleg akkor, ha a pályakezdők részarányát nézzük a nagy egészen belül.
Akkor, amikor a 4-5 százalékát képes egy-egy intézkedés megmozdítani annak a körnek, aki regisztráltként van a nyilvántartási rendszerünkben, és ráadásul akkor, ha az a kör ezen az egész nagyságrenden belül, mondjuk, 10 és 20 százalék közötti mértéket képvisel, akkor azt gondolom, hogy nem rosszak, sőt mondhatni, hogy jók ezek a visszaigazolások. Lehetnének persze még jobbak is, legyünk mindig telhetetlenek, én is az vagyok e tekintetben, hiszen az a cél, hogy minél több munkavállalási szándékkal bíró ember lehetőséget kapjon a munka világában, meg tudja méretni önmagát.
Arról, amit a másik oldalról feszegetnek a képviselőtársaim, hogy a két év bizonyos értelemben korlát, és hogy mi van azután, azt gondolom, hogy ez az intézkedési sor, ez a támogatási rendszer pont arról szól, hogy módot és lehetőséget kapjanak a célcsoporton belüli emberek - legyenek ezek pályakezdők, tartósan munkanélküliek, ötven év felettiek -, hogy meg tudjanak méretődni; hogy támogatások, járulékkedvezmények, egyéb támogatások fejében oda tudjanak jutni a munkaerőpiacra, és meg tudják mutatni önmagukat, be tudják bizonyítani a munkáltatójuknak azt, hogy bizony rájuk szükség van, bizony ők képesek profitot termelni, hozamot termelni, magyarul olyan helyzetet tudjanak a saját maguk számára teremteni, hogy akár kedvezmények nélkül is a későbbiekben meglegyen az érdemlegesség a munkáltató részéről a foglalkoztatására.
Összességében azt szeretném ehhez illesztetten mondani, hogy nem baj az, hogy időkorlátos ez a történet, mert a kétéves időtartam bizony a megmutatás lehetőségét megadja mindenki számára. Amit mondtam a termelési tapasztalat címszava alapján, azt gondolom, az megint csak jó példa, hiszen ha 15 ezernél több fiatal pályakezdő tudta kiváltani, és nemcsak kiváltani, hanem munkát is szerezni a Start-kártyával, akkor már eredményt értünk el; ráadásul olyan támogatások mellett történt, mint az egészségügyi hozzájárulás meg nem fizetése és a megfizetendő járulékok - a munkaadói és a társadalombiztosítási járulékok, összességében 32 százalékos mértékű teher - első évben 15 százalékos mértékű, a második évben 25 százalékos mértékű megfizetése, mégpedig úgy, hogy a pályakezdők esetében a minimálbérre számított másfélszeres összeghez illesztett járulékkedvezményeket vehették figyelembe és igénybe, a felsőfokúak esetében volt a kétszeres minimálbér utáni járulékkedvezmény igénybevétele.
Most, amikor a Start Pluszt és a Start Extrát be kívánjuk vezetni, akkor azt mondjuk, hogy ezeken a peremfeltételeken ne változassunk negatív értelemben semmiképpen, hanem pluszoljuk, pozitív értelemben lépjünk előre, pozitív diszkriminációt hajtsunk végre. Magyarul azt tesszük, hogy ugyanezen peremfeltételek fennállását azzal egészítjük ki, hogy az a kör, amelyik a Start Pluszban részt vehet, a minimálbér kétszeresét, tehát gyakorlatilag a 125 ezer forintos nagyságrendű fizetéshez illesztett járulékkedvezményeket tudja lehívni úgy, ahogy mondottam: az első évben a 32 százalék megfizetése helyett csak 15 százalékkal, a második esztendőben pedig 25 százalékos mértékkel. Hogy érezhető legyen, forintálisan ez nagyjából azt jelenti, hogy a munkáltatónak egy foglalkoztatott után egy adott hónapban az első esztendőben nem kell megfizetnie 22 ezer forint nagyságrendű pénzeszközt, és a második évben sem kell megfizetnie havonként mintegy 9100 forintos nagyságrendű pénzeszközt.
Hozzáteszem, ez legkiváltképp azokat érinti, akik gyes mellett - ha a gyermek elmúlt egyéves - akarnak munkaviszonyt létesíteni, vagy gyesről, gyedről, gyetről visszatérnek, egy éven belül ezeket az ellátásokat követő időtartam után vagy hozzátartozó ápolásából vonulnak vissza ugyanezen időtartamon belül. És az előbb említett tartósan munkanélkülieket érinti ez a támogatási rendszer.
Exponáltan kívánja támogatni a kormányzati gondolkodás azokat, akik tartósan munkanélküliek, és mindezek mellett olyan sajátossági jegyekkel bírnak, amelyek kedvezőtlen helyzetbe hozzák őket a munkaerőpiacon, ötven év felettiek vagy épp aluliskolázottak, magyarul az alapfokú iskolai végzettség a maximum végzettségük. Ez azért fontos, mert látható módon ők a munkaerőpiacon jóval nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint mások. Az alacsony iskolai végzettség ráadásul még egy másik fajta sajátossági jegyet is hordoz magában, bizonyos értelemben egy kicsit területileg is szétválasztja az ország térségeit, mert érezhető és látható, hogy a halmozott vagy hátrányos helyzetű térségekben a munkaügyi regisztereken belül magasabb az ilyen sajátossági jegyekkel megáldott emberek részaránya. Ilyen értelemben ez egy picit területi értelemben vett pozitív diszkriminációként is visszahat.
Ezekben a helyzetekben, élethelyzetekben és ezekben az esetekben azt mondja ez a törvénytervezet, hogy ne kelljen az első esztendőben egyetlenegy fillér járulékot sem megfizetni a 32 százalék és az egészségügyi hozzájárulás mai 1950 forintos mértékével szemben. Ez azt jelenti, hogy egy adott hónapban a munkáltató az első esztendőben mintegy 41 ezer forintnyi pénzeszköz megfizetése alól mentesül, és a második esztendőben is csak 15 százalékot kell megfizetnie. Ez havonta neki mintegy 22 ezer forintnyi mentességet jelent.
(21.50)
Azt gondolom, hogy ezek már azok a mértékek - főleg akkor, ha ezek a járulékkedvezmények még egyébként a munkaügyi szférán belül egyéb támogatási formákkal párosítottan is életképessé válnak -, amelyek elgondolkodtatják a munkáltatókat, hogy ezeket az élethelyzeteket alapul véve, ilyen típusú sajátossági jegyekkel megáldott embereket foglalkoztassanak. Azt gondolom, ezek kellően ösztönöznek és motiválnak.
Ezért nem vagyok e tekintetben pesszimista. Ezért gondolom azt, hogy a munkáltatók a lehetőségüknél fogva ezekkel a kedvezményekkel élni fognak. És azért sem vagyok pesszimista, mert mindakkor, amikor a munkaügyi regiszterek azt igazolják vissza, mint amit, hogy van 300-400 ezer ember a munkaügyi regiszterekben, mindezek mellett egy másik visszaigazolódási számadat is rendelkezésünkre áll, az pedig az, hogy mintegy 100 ezres nagyságrendben jelen vannak a betöltetlen álláshelyek. Gyakorlatilag ezeknek a betöltetlen álláshelyeknek az utolérésére egyrészt megvan a lehetőség a munkavállalási szándékkal bíró emberek számára, másrészt megvan a kellő ösztönzés a foglalkoztató részéről, hogy ha ilyen típusú támogatásokhoz juthat hozzá, miért ne foglalkoztatna munkavállalói szándékkal megáldott embereket e tekintetben.
Mint ahogy felvetődött, nyilván kérdéses lehet a dolog pénzügyi-finanszírozási háttere. Az én ismereteim szerint voltak különféle elővizsgálatok a tekintetben, hogy körülbelül milyen nagyságrendet érinthet ez a támogatási forma, és ezek a visszajelzések azt alapozták meg, hogy az elkövetkezendő két esztendőben, ami előttünk áll, 2007-2008-ban, mintegy 36-38 ezer ember érintettsége válhat életképessé. Azt gondolom, ennek a finanszírozási háttere is adott, kiváltképp az európai források bevonásával megalapozott formában. Ilyen értelemben a pénzügyi korlátosság sem áll fenn e tekintetben.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és azt javallom, hogy mindezek alapján és sok egyéb más alapján támogassák a törvényjavaslatot, fogadják azt el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
