DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik egészségügyi reformtörvény zárószavazása következik, amit nagyon fontosnak tartunk. Köszönöm az általános és a részletes vitában minden képviselőtársamnak, a bizottságok tagjainak azokat a javaslatokat, módosításokat, amelyek elsősorban technikailag jobbá teszik ezt a törvényt.
Ez a törvény elfogadása esetén valóban bevezeti a vizitdíjat, egy jelképes összeget, amely azt szimbolizálja orvosnak és betegnek, az egészségügyi ellátás minden szereplőjének, hogy az egészségügy mindnyájunk számára nagyon sok pénzbe kerül. Közpénzbe kerül, és ezzel a közpénzzel takarékosan illik, sőt kötelességünk bánni a betegek érdekében. Nem korlátlanul fogyaszthatunk, hiszen az egészségügyi szolgáltatások ára hihetetlenül magas, nem ingyen adják. Természetesen a vizitdíjat úgy határozza meg a törvény, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül azért, mert nem tudja fizetni, ezért a mentességek és a kedvezmények egyszerű kiterjedt rendszeréről döntünk ennek a törvénynek a jóváhagyásával. Hiszen 18 év lett a korhatár, és a szociális kompenzációnak egy teljes rendszerét hagyjuk jóvá ezzel a törvénnyel.
A másik téma, amihez a jelenlegi vitában többen hozzászóltak, a számlaadás kötelme az egészségügyben. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán emlékeznek még a kilencvenes évek elejére, amikor a számlaadási kötelezettség kapcsán hasonlóan élénk vita bontakozott itt ki, amikor arról volt szó, hogy a kereskedelemben és a szolgáltatásokban számlát kellene adni az igénybe vevőnek az elszámolhatóság, az elszámolás érdekében. Akkor is élénk vita volt, ma már mindnyájan természetesnek vesszük, hogy ennek így kell lennie, és az ellenkezője az, ami szabálysértés vagy bűncselekmény. Úgy gondolom, hogy a betegek pénzével, a köz pénzével az egészségügynek is el kell tudni számolni, ezért a számlaadási kötelezettség. Egyébként szeretném megköszönni Kelemen képviselő úrnak azt az észrevételt, hogy igen, technikailag ezt egyszerűsíteni kell, ezt lehetővé tették a módosító javaslatok is.
Befejezésül szeretném képviselőtársaimat arról tájékoztatni, hogy ennek a rendszernek a bevezetéséhez miniszteri biztost neveztem ki, a miniszteri biztos pedig nem más, mint az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének az elnöke; közismert, köztiszteletben álló egészségügyi gazdasági szakember, akinek az egyik feladata lesz az elkövetkezendő időben, a törvény elfogadását követően olyan technikai megoldások közös kidolgozása az intézményekkel és az orvosokkal, hogy az minél kevesebb fennakadást okozzon, és csak azt a célt szolgálja, amire való, hogy tudjunk világosan elszámolni a közpénzzel.
Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot igen szavazatukkal támogassák és fogadják el. Köszönöm szépen.