KATONA KÁLMÁN (MDF): Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Egyre több, a környezet- és természetvédelem ügyében komoly felelősséget érző szervezet hívja fel a figyelmet arra, hogy a környezetvédelmi igazgatás állapota kritikus, katasztrófával fenyeget.
Érzékeltetésül elmondom, hogy 2002-ben helyezte át az akkor alakult új koalíció a vízügyet az akkori Környezetvédelmi Minisztériumba. Számos szervezet már akkor, többek között az ÁSZ is kifogásolta, hogy nem volt meg ennek a lépésnek a kellő előkészítése, a szervezeti módosítást nem előzték meg hatástanulmányok. Így nem egy ésszerű integráció zajlott le, zajlik ma is, hanem egy olyan összetolás, ami az egyik szervezeti intézkedést kényszerítette a másik után, végül káoszhoz vezetett.
Az azóta eltelt időben létrehoztak 12 darab önálló vízügyi felügyelőséget, VIFE-t, igazgatóval, irodával, fejléces papírral, névjegyekkel. Majd egy újabb átszervezéssel egy év után megszüntették. Ezek a hivatalok egy évig éltek. Majd létrehoztak 12 darab önálló környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, KÖTEVIFE-t, közülük kettőt, a bajait és gyulait egy év nyolc hónap után megszüntették. Létrehozták az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságot. Ez az intézmény két év után megszűnt. 2002-ben létrehozták az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot. Úgy hírlik, ez év végével ezt is meg akarják szüntetni, négy év működés után.
Olyan nagy vesztesei vannak a folyamatnak, mint a kezelői feladatokat is ellátó integrált vízügyi szolgálat, amelyet 51 év után szüntettek meg, a kezelői feladatokat is ellátó integrált természetvédelmi szakigazgatási szervezet, a nemzeti parkok igazgatósága, ezt 16 év után szüntették meg.
És 54 év után megszüntették az árvízvédelemben 54 éven át jelentős, mondhatnám, oroszlánszerepet vivő Országos Vízügyi Főigazgatóságot.
Tisztelt Miniszter Úr! Úgy látom, hogy elvesztette az intézményrendszer az élettel való kapcsolatát, dereguláció helyett összetolás történt. Ezért kérdezem a miniszter úrtól, hogy nem kellett volna-e ezeket a szervezeti cikcakkokat megspórolni előzetes tanulmányokkal. A második kérdésem az, hogyan fogja ez a szervezet teljesíteni a nagyprojektekkel kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezési kötelezettségeket, az EU-s pénzek felhasználását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az elöregedő, erodálódó szervezet hogyan állja ki a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokat. (Az elnök ismét csenget.) És végül, a magyar környezetvédelmi szakembereknek, mérnököknek, ökológusoknak mi lesz a sorsuk?