FIRTL MÁTYÁS
FIRTL MÁTYÁS
FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Sopron és nyolc Sopron környéki település december 14-én a hűség napját ünnepli. Sopron a civitas fidelissima, a leghűségesebb város, két szó, egy fogalom. A fogalom: hazaszeretet.
Tartást adó ereje van nyolcvanöt év távlatából is az 1921. évi soproni népszavazásnak, amelynek eredményeként Sopron, Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk Magyarországot választotta, megrendítő példát adva abból a felemelő érzésből, amit a magyar nyelv hazaszeretetnek nevez. December 14-e a hazaszeretet ünnepe, de nemcsak nekünk, soproniaknak ünnep; elődeink 1921-ben a nemzethez való hűségre szavaztak, ezért az ünnep az egész nemzeté.
A múltat idézi, de ereje jelenbe kovácsol össze közösséget, és a jövőre nézve ad erőt, tartást és bátorságot a jóért való munkálkodáshoz. 1921-ben egy háborút elszenvedett, meggyötört, megcsonkított, megalázott ország polgárai döntöttek a magyar haza mellett. Tettüket nem az érdek vezérelte, hanem a lélek ereje. Ezért is tartozik a dátum történelmünk legfényesebb napjai közé, mint a nemzetszeretet örök példája.
A soproni német ajkú, de magyar szívű szavazópolgárok, a város lakosságának akkor mintegy 48 százalékát kitevő hűségesek szavazatai döntötték el Sopron sorsát. Ugyan a vidéki falvak 54,5 százaléka Ausztriára voksolt, mégis kiemelkedő kivétel volt Nagycenk, a horvátok lakta Kópháza és a katolikus német Fertőboz. Sopron gazdapolgárai, poncichterei pedig 72,8 százalékkal Magyarország mellett döntöttek.
Tisztelt Országgyűlés! Nemzetünk értékei között kell megbecsülnünk és továbbadnunk a történelmi helytállásnak ezt az üzenetét.
(13.50)
Egy nehezen kiismerhető helyzetben egy szétdarabolt ország, megcsonkított nemzet üzenete, hogy a fizikai szétszakítottság, a kilátástalanság ellenére is él a közösségek, a családok és az emberek lelkében az egészséges nemzettudat, amellyel a döntéseknél a legnemesebb elveket és szellemi értékeket helyezik mindenek fölé. A hazaszeretet olyan érték, amely az anyagelvű és gyakorlatias érvényesülést előtérbe helyező körülmények között sem enged semmiféle megalkuvást.
Az önbizalmát vesztett nemzet a soproniak elszántságát látván, az ő tartásukból merített új erőt a kifosztott, lerombolt ország újjáépítéséhez. Ezért adta egy évvel később Sopron városának a Civitas Fidelissima címet, amellyel szalagdísz formájában a város barokk címérét is felékesítette. És Sopron határozottan üzent a békediktátorok számára, hogy miként lehetett és kellett volna eljárniuk magyar és más európai határok igazságos kijelölésében.
Tisztelt Országgyűlés! Sopron és környéke hűséges volt évezredes történelméhez, a hagyományokhoz, a rend iránt abban, hogy semmilyen külső körülmény ellenére sem hagyta lelkét szétdaraboltatni, öntudatát elhomályosítani. 1921-ben azt az egyetlen lehetséges és bölcs döntést hozta, amely ma is felvértez azzal a hittel és szellemi, lelki erővel, amely elengedhetetlenül fontos egy nemzetépítő munkában.
2001-ben, a soproni népszavazás 80. évfordulóján a kormány fejet hajtott a soproniak hűsége előtt. A mai is hatályos 244/2001-es kormányrendelet az 1921. évi soproni népszavazás emlékére, a nemzethez és a hazához való hűségről tanúságot tevő polgárok előtt fejet hajtva december 14-ét a hűség napjává nyilvánította, és a leghűségesebb városban és a népszavazáson részt vett községekben méltó emlékmű állításáról gondoskodott.
A nemzet értékeit kötelességünk átörökítenünk és gyarapítanunk. Erre a mögöttünk hagyott évszázad egyik olyan pillanata kötelez, amit a korabeli krónikás így örökített meg: “1921. december 17-én délután négy órakor, amikor a szavazatok összeszámlálása befejeződött, Schober kancellár telefonon történt érdeklődésére egy antant katonatiszt a telefonkagylót a nyitott ablakon át kitartotta az utcára. Sopron tizenegy templomában zúgtak a harangok. Ezrek özönlötték el az utcákat. Az emberek lelkéből szállt fel az egek Urához a köszönet. Köszönet a soproni népszavazás magyar igazságának diadaláért, köszönet a hűség jutalmául egy talpalatnyi földért: Sopronért. Megkönnyebbülten sóhajtották: Hála Istennek, magyarok maradtunk!”
Tisztelt Országgyűlés! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hajtsunk fejet a mai napon a soproniak hűsége előtt, és abban a szolgálatban, amivel megbíztak…
