MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőház! A világban egyre többet beszélünk a fogyasztóvédelem kérdéséről, és azt gondolom, ez helyes, és ez a trend igaz Magyarországra is. Ez a trend azért erősödött, mert egyik oldalról egyre nagyobb profitot lehet elérni a vásárlók, a fogyasztók átverésével és kihasználásával, másrészről a fogyasztóvédelmi téma kiteljesülése Magyarországon összefüggött az európai uniós tagságunkkal és a piacgazdaság kiépülésével is.
Új jelenségről van tehát szó, ma már nemcsak arról kell beszélni a fogyasztóvédelem területén, hogy visszacserélnek-e egy árut adott esetben, amit a boltban vásároltunk és pár nap múlva tönkrement, hanem tudomásul kell venni, hogy ennél súlyosabb kérdések is felvetődnek, hiszen a csalások szervezett iparággá, sőt helyenként a szervezett bűnözés territóriumává váltak. És ez nemcsak az élelmiszerekre igaz, hanem igaz ez adott esetben a csempészárura vagy igaz az életre egyéb más módon veszélyes termékek esetében is. Éppen ezért az a feladata a mindenkori kormánynak, hogy gátat vessen a gátlástalanságnak. De ez a kérdés - ahogy miniszterelnök úr is beszélt róla - sokkal komplexebb annál, mint hogy csak egypár politikai szlogen szintjén tudjunk erről beszélni.
De nézzük meg egy kicsit közelebbről! A fogyasztóvédelem területén négy főszereplő van, az egyik értelemszerűen a fogyasztó, a másik a kereskedő, a gazdasági szereplő, a harmadik az állam, a negyedik pedig a civil szektor. A fogyasztó úgy tud tenni a csalások ellen, ha tájékozott, tudatos és öntudatos. Ahogy miniszter úr is említette, öntudatosan vagy magyar terméket vásárol, vagy tudomásul veszi azt, ha az ár-érték arányhoz képest túl olcsón jut valamihez, akkor bizony feltételezhető, hogy ez a termék értékét is nagymértékben ronthatja. A kereskedő és a gazdasági szereplő oldaláról természetesen meg kell említenünk, hogy tisztességesen kell hogy eljárjanak, illetve önkorlátozóan, azaz nem használják ki a fogyasztó kiszolgáltatottságát, nem használják ki az információhiányát. Az állam akkor tud tenni valamit, ha határozottan és hatékonyan lép fel a jogsértések ellen. A civileknek pedig természetesen harcosnak és hitelesnek kell lenniük ebben a munkában.
De mivel a fogyasztó általában nem tájékozott és nem öntudatos, illetőleg a gazdasági szereplők közül számosan nem önkorlátozóak és nem tisztességesek, ezért az EU-gyakorlattól függetlenül az államnak több feladata és felelőssége van ezen a területen. Ez a felelősség azt jelenti, hogy rugalmas, hatékony és együttműködő hatóságra van szükség, rendszeres és kiterjedt ellenőrzésekre, egyértelmű jogszabályokra, elrettentő és kikényszeríthető büntetésekre, és teljes nyilvánosságra.
Ezért arra kérem a kormányt, hogy vizsgálja meg, az átszervezések és a létszámleépítések érintik-e hátrányosan a hatóságok működését, milyen jogszabályi módosítással lehet a büntetéseket szigorítani és kikényszeríthetővé tenni, hogyan lehet struktúraátalakítással, erőforrás-koncentrációval tovább növelni a felderítés hatékonyságát, és végül hogyan lehet továbblépni az egységes és együttműködő hatósági szerkezet felé, ideértve az egyértelmű feladatkiosztást a különböző hatóságok között.
(14.20)
Zárásképpen pedig szeretném megköszönni a hatóságok és az ott tevékenykedő szakemberek munkáját, amit értünk végeztek az elmúlt években. Nélkülük sokkal nagyobb kockázatnak lenne kitéve a magyar és külföldi fogyasztó. Bármilyen paradoxnak hangzik - erre miniszter úr már utalt -: a fogyasztóvédelem területén a botrányok, amelyek megjelennek a sajtóban, mind jó hírnek számítanak. Ezek azok a jó hírek, amik arról szólnak, hogy nem jutott el egy termék a fogyasztóhoz, hogy lefoglalták azt a terméket, hogy kivonták a forgalomból, és ezáltal megakadályoztuk azt, hogy bármilyen egészségkárosodást okozhasson a fogyasztók számára.
Értem én politikailag, hogy milyen következtetéseket akartak levonni politikustársaim ebből a mostani élelmiszerbotrányból, mégis azt gondolom, hogy maga a téma egyre inkább fókuszba kerül a mostani tevékenységünk kapcsán. Az elmúlt négy évben is számos alkalommal foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, ez már maga egy siker. Hiszen, ha visszautalnék a Fidesz-kormány idejére, könnyen lehet az, hogy ha akkor megkérdeztük volna Dávid Ibolyát, tudja-e, hogy a fogyasztóvédelem kérdésköre melyik minisztérium hatósága alá tartozik, vagy megkockáztatom, ha megkérdeztük volna Chikán vagy Matolcsy urat arról, tudja-e, hogy az ő minisztériuma foglalkozik a fogyasztóvédelemmel, akkor lehet, hogy ők is bizonytalanul válaszoltak volna erre. Én igenis azt gondolom, hogy fontos, hogy ez a kérdés itt, a Házon belül is témává válik, napról napra egyre többször, és fontos, hogy a kormány ezzel kiemelten foglalkozik, mert valóban a cél az, hogy minden egyes területen az érvényesüljön, hogy a fogyasztói érdek mindenekelőtt.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
