DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt évtized során akár az orosz vagy a magyar parlamentben, akár szakmai konferenciákon vagy diplomáciai tárgyalások alkalmával, ha szóba kerültek a Sárospataki Református Kollégiumból hadifogságba került könyvek, mindig rossz érzése támadt az embernek, mert legtöbbször a háború borzalmait és igazságtalanságait, a háborúban elhurcolt kincsek és kulturális értékek hányatott sorsát és megoldatlan kérdések sokaságát idézték föl. Még a könyvek február végi hazaszállítását is vegyes érzelmek kísérték itthon és Oroszországban egyaránt.
Ezért is keltett némi feltűnést a könyvek történetét jól ismerők szakmai köreiben, hogy a 2006. november 14-15-én Moszkvában megrendezett “Kulturális örökségvédelem: az orosz-európai együttműködés aktuális kérdései” című nemzetközi konferencián nemcsak központi témaként, hanem követendő pozitív példaként szerepeltek a pataki könyvek. Úgy vélem, elnök úr, hogy itt a tisztelt Ház falai között is érdemes figyelmet szentelni a konferencián történteknek, ahol nemcsak részvevőként, hanem előadóként is képviseltem a magyar törvényhozást, a Magyarországi Református Egyházat és Sárospatak városát.
Tisztelt Elnök Úr! A második világháború során Európában 11 millió kötetnyi könyv, levéltári dokumentum tűnt el, amiből jelenleg Oroszország területén megközelítőleg 4,5 millió kötet található. Ezért sem véletlen, hogy a moszkvai Rudomino Idegennyelvi Könyvtár hetedik alkalommal megrendezett úgynevezett restitúciós konferenciáját élénk kultúrdiplomáciai figyelem kísérte, tíz ország csaknem száz szakemberének részvételével. A konferencia fő témáját a sárospataki könyvek visszaszármaztatásának a példája szolgáltatta, amit Jekatyerina Genyijeva asszony, az Idegennyelvi Könyvtár főigazgatója megfogalmazásában az úgynevezett sárospataki folyamat jelentett.
A restitúciós konferenciák sorában ez volt az első, amikor a részvevők egy lezárt pozitív esetet tanulmányozhattak, mert ez alapját szolgáltathatja egy olyan európai kooperációs modell elveinek a kidolgozására, ami megoldást hozhat Oroszország és az Európai Unió tagországai között régóta rendezetlen restitúciós kérdésekben. Ennek jelentősége pedig az, hogy végre a visszaszármaztatásra jogosult kulturális kincsek kérdését vonatkoztassák el az egyedi politikai szándékok és szövevények hálójából, és próbálják beépíteni az EU-orosz kooperáció stratégiai főirányába. Úgy vélem, hogy ez egy nagyon tiszteletre méltó orosz kezdeményezés.
A sárospataki könyvek tehát áttörést hoztak, mi több, jelképpé váltak nemcsak a két ország kapcsolatában, hanem Oroszország és az Unió vonatkozásában is. Hadd idézzem ismét Jekatyerina Genyijeva asszonyt, akinek egyébként nagyon sokat köszönhetünk a könyvek visszaadásáért, aki szerint a könyvek jogi precedenst teremtettek, hiszen Magyarország az első, amely nem pusztán a jó szándék alapján kapta vissza jogos tulajdonát. Többek között igenis a pataki könyvek kellettek ahhoz, hogy az orosz parlamentben elinduljon az úgynevezett restitúciós törvény tárgyalása, és ennek a törvénynek a megszületésével vált igazán lehetővé nemcsak a pataki, hanem minden más, a közeljövőben hasonló eset további jogi kiindulása.
A sárospataki könyvek egyébként - a törvény megszületése után - abban is alkalmat teremtettek, hogy bebizonyosodjon, ez a törvény kiállja az első gyakorlati próbáját, aminek köszönhetően 2000-ben megújították, illetve pontosították azt, és ami végül is lehetővé tette a pataki könyvek visszaadását. De fontos ennek a törvénynek a hangsúlyozása az orosz törvényhozás legújabb kori történetében is, mert eddig csak egyéni méltányosságból adtak vissza tárgyakat az egykori tulajdonosoknak. Sárospatak esetében alkalmazták először a restitúciós törvényt. Oroszország ebben a vonatkozásban adott vissza első ízben a második világháborúban elszármazott kulturális értékeket egy külföldi országnak.
Tisztelt Elnök Úr! A konferencia eredménye az is, hogy a pataki folyamat folytatásaként egy orosz-magyar együttműködési megállapodás került aláírásra, miszerint akadálytalan és korlátozásmentes hozzáférést élvezhetnek kutatóink a jövőben. Ez a még kint lévő és lappangó pataki könyvek - mint például a legértékesebb, a lengyel biblia - és más értékek felkutatására ad lehetőséget.
A konferencia rangját emelte az orosz ortodox egyház magas rangú részvétele és a Debreceni Református Kollégium Kántusának igen sikeres szereplése is. Itt köszönöm meg a Külügyminisztérium, Fekszi Márta államtitkár asszony segítségét, valamint Székely Árpád nagykövet úr, Kiss Ilona kulturális attasé és Horváth Iván munkáját. A sárospataki folyamat folytatása lehet egy, a jövő ősszel Sárospatakon megrendezendő orosz-magyar kulturális és református-ortodox-katolikus ökumenikus konferencia megszervezése, ami méltán vált ki európai uniós kultúrdiplomáciai érdeklődést.
Tisztelt Elnök Úr! Így válhat a pataki könyvek szomorú múltja a jövendő európai uniós restitúciós értékek pozitív példájává.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
(22.30)
