BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE
BÓKAY ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A privatizációval kapcsolatban szeretnék egy példát elmondani ellenzéki képviselőtársaim számára. Pécsen megkaptuk a Zsolnay-gyárat, az állami gazdálkodásból átkerült a város tulajdonába. A privatizáció során - gyakorlatilag erre építjük az Európa kulturális fővárosa programját - a gyárat rentábilissá tudjuk tenni, a szerződés értelmében nyugodtan föl tudjuk vállalni azt az éves 1 milliárdos előírt termelést, amivel a gyár működőképessége tartósan megmarad a város és az ország számára is. A Zsolnay-gyár a város számára egy szimbólumot jelent, hiszen több mint százéves termelésről van szó, és kitűnő minőségű porcelánkészítményeket készítenek a gyárban. Ez az egyik oldala.
A másik viszont, hogy a gyárat nemcsak mint egy termelő egységet használjuk föl, hanem a kulturális főváros programjai keretében átalakítjuk azt a csodálatos parkot, ami a gyár területén működik, és azoknak az épületeit újra élettel töltjük meg. Jelen pillanatban üresek ezek az ingatlanok és kihasználatlanok. Ennek keretében a város elhatározott szándéka, hogy digitális kutatóközpontot hoz létre, az egyetem művészeti oktatását ide telepíti, és nemzetközi hírű képzéseket folytat, fog folytatni ezen a területen. Emellett gondoskodunk a kis- és középvállalkozókról is, hiszen egy inkubátorház segítségével a gyárhoz kapcsolódó termelést, illetve ezeknek a művészeti alkotásait fogjuk itt előkészíteni.
Ugyanakkor megvalósul a gyár területén a magántőke bevonása is, hiszen az itt lévő egyik épületet szállodává fogjuk átalakítani, amelyben az ide érkező, messziről jövő, idegen, magasan kvalifikált, szakképzett embereket, oktatókat és hallgatókat úgynevezett PhD-képzés keretében fogjuk tudni oktatni.
Tehát ez a privatizáció, amit én itt felsorolok példaként, nem egy egyszerű elherdálása a tulajdonnak, hanem egy sokkal jobb gazda kezébe való átadása.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
