LAKOS IMRE
LAKOS IMRE
LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2007. évi költségvetéshez néhány módosító javaslatot tettem, amelyeket most szeretnék indokolni, és szeretném megvilágosítani annak a hátterét, hogy miért van erre szükség.
Az egyik témakör az energiapiaci liberalizáció előkészítése. Ezt a 300 millió forintos előirányzatot, előirányzat-tervezetet egy módosító indítvány, az 1545/49. számon elfogadott módosító indítvány már csökkenti, 250 millió forinttal csökkentette ez az elfogadott módosító indítvány, átcsoportosított a távfűtésidíj-támogatás sorra. Előrebocsátom azt, hogy nem vitatom természetesen ennek a szükségességét, ugyanakkor arról szeretném meggyőzni önöket, hogy szükség van erre a 300 millió forintos előirányzatra az energiapiaci liberalizáció előkészítése érdekében. Meggyőződésem, hogy ez az összeg szükséges erre, hiszen a magyar villamosenergia-piac szabályozása és működése 2007. július 1-jére meg kell hogy feleljen a piaci liberalizáció követelményeinek. A megoldásra tettem tehát módosító javaslatot, de ahhoz, hogy ezt mindannyian ugyanígy gondoljuk, gondolom, szükséges egy kicsit a visszatekintés.
A villamos energiáról szóló 2001. évi X. törvény átvette a villamosenergia-piaci liberalizációt célzó 1996-os európai irányelvet. Ez a szabályozás elfogadása idejében teljes harmonizációt biztosított az akkor hatályos irányelvvel, amelyet azonban a villamos energia belső piacáról szóló, lényegében a liberalizációval foglalkozó 2003/54-es európai irányelv váltott fel. A villamos energiáról szóló törvényt módosító 2005. évi LXXIX. törvény részben harmonizálta a 2003-as európai irányelvnek megfelelően a folyamatokat, de nem szüntette meg Magyarországon a meglévő, úgynevezett kettős piaci modell szerinti működést, ami a szabadpiac és a közszolgáltatás egymás mellett élését jelenti a villamosenergia-ellátás területén a mai napig is.
A jelenleg hatályos európai irányelv a villamos energia piacán működő hazai modell teljes átdolgozását teszi szükségessé. Ez egy előttünk álló feladat, napjaink feladata, a lehetséges modellek szakmai kidolgozása és a változatok szakmai vitája is előttünk áll, ehhez azonban megfelelő anyagok szükségesek, megfelelő előkészítés. A vitát követően szükséges az elfogadott modellváltozatra vonatkozóan kidolgozni egy új villamosenergia-törvénynek a normaszövegét.
Hangsúlyozom, hogy az Európai Unió Bizottsága két, az államigazgatást is érintő eljárásban vizsgálja a magyar jogszabályok és a meglévő szerződéses rendszer illeszkedését az Európai Unió jogrendszeréhez. Az energia és közlekedés főigazgatóság 2006 őszén az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 226. cikke alapján kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen az európai parlamenti és tanácsi irányelv nem megfelelő átültetése miatt. Csak jelzem, hogy amennyiben a tagállam a kitűzött határnapra a jogsértő állapotot nem szünteti meg, mint tudjuk, az Európai Bizottság eljárást indíthat a tagállam ellen az Európai Közösségek Bírósága előtt, de nyilván nem kívánunk eljutni eddig az állapotig.
Azt jelenti ez a kifogás, ez az eljárás, hogy a Bizottság megítélése szerint hazánk még nem teljes mértékben tett eleget a jogharmonizációs kötelezettségeknek három lényeges kérdésben. Az egyik: jelenleg a magyar határokon alkalmazott nemzetközi villamosenergia-kereskedelemben nem érvényesül teljes mértékben a versenysemlegesség elve. A másik lényeges észrevétel: a villamos energiát szolgáltatók nem vásárolhatnak szabadon villamos energiát. A harmadik pedig: a nagyipari fogyasztók esetében kifogásolja az Európai Unió a hatósági árszabályozást a villamos energia területén. A verseny főigazgatóság állami támogatásokat vizsgáló eljárást indító 2005. évi novemberi határozata felveti a lehetőségét annak, hogy az erőművek és a Magyar Villamos Művek között meglévő hosszú távú szerződések tiltott állami támogatást tartalmaznak, illetve a szerződések korlátozzák a szabadpiaci folyamatokat a villamos energia piacán.
Összességében tehát azt látjuk, hogy van előttünk feladat bőven, meg kell felelnünk ezeknek a követelményeknek, elő kell készítenünk egy törvényjavaslatot, így az eljárások során szükségessé válik szakértők bevonása is, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium azt a célelőirányzatot ennek az előkészítési folyamatnak a finanszírozására szeretné felhasználni. Az energiapiaci liberalizáció kapcsán a villamos ipari jogszabályok széles körű és alapos szakmai előkészítésére, egyeztetésére, szakértői tevékenységre van szükség. Ehhez kérem, hogy azt a módosító indítványt támogassák, amely arról szól, hogy fejezeten belüli átcsoportosítás történjen. A javaslat forrásként a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési előirányzatának 250 millió forinttal történő csökkentését javasolja, és ennek az összegnek erre a célra történő felhasználását.
Remélem, sikerült meggyőznöm önöket arról, hogy ez szükséges, és kérem, hogy támogassák ennek a javaslatnak az elfogadását, hogy szakszerű előkészítést biztosíthassunk egy olyan feladathoz, amely kötelezettségünk, és amely mindannyiunkat érint.
Tisztelt Képviselőtársaim! A második módosító javaslatom több ponton kapcsolódik az 1145/350. számon elfogadott módosító javaslathoz. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat meghatározó, megalapozó intézkedésekről szóló 2118. kormányhatározat kijelölte a GKM számára azokat a kereteket, amelyek mentén az intézményi és szervezetracionalizálási folyamatok már 2006 második felében elindultak.
Az intézményi átalakítások fókuszában három intézmény áll: a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.
(10.20)
2006-ban a szabályozási és működési keretfeltételek kialakításra kerültek. Ezt követően, 2007-ben a finomhangolás következik, a további munka; egyfelől a megkezdett folyamatok lezárásával, másfelől a működési mechanizmusok korszerűsítésével, szervezetfejlesztéssel, vagyis törekednünk kell a stabil, biztonságos, szakszerű és költséghatékony működés megvalósítására, valóságos működésfejlesztés végrehajtására. Ezen feladatok megvalósításához szükséges az a technikai jellegű módosítás, amelynek lényege, hogy a megszűnő hivatalok költségvetése változtatás nélkül kerüljön az új, illetve új néven működő intézmény költségvetésébe. Ehhez tettem módosító indítványt, és ehhez kérem a támogatásukat majd.
Ugyancsak a 2118-as kormányhatározatban szereplő feladat a MÁV Közegészségügyi Intézet 2007. január 1-jei megszüntetése. A munkajogi folyamatok megfelelő kezelése érdekében, azért, hogy a felmentések, végkielégítések törvényben rögzített menetrendjét betartsuk a játékszabályok szerint, a tervekkel ellentétben azonban az intézet a legkorábban 2007. február 28-ával tud megszűnni, akkor lehet megszüntetni, ezért a cím szerepeltetése a 2007. évi költségvetésben szükséges. Ez is alapvetően inkább technikai jellegű módosítás.
Végül, tisztelt képviselőtársaim, szintén egy technikai jellegű módosító indítványomra szeretném felhívni a figyelmet. Olyan javaslatot adtam be, amely belső átcsoportosítást javasol a GKM és a gazdasági igazgatóság költségvetése között, amely abból adódik, hogy bizonyos informatikai feladatok ellátását a GKM gazdasági igazgatósága végez majd el.
Kérem önöket, hogy javaslataimat támogassák, és remélem, hogy azok az intézményfejlesztési feladatok, amelyeket a GKM a 2118-as kormányhatározatnak megfelelően el akar végezni, érdemben és hatékonyan megvalósulnak majd.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
