GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A népi kezdeményezés… (Pettkó András: A kormányt nem képviseli ebben a napirendben senki sem. - Zaj. - Az elnök csenget.) Köszöntöm a teremben tartózkodókat, képviselő úr, elnézést kérek ezért. Ígérem, hogy elő fog fordulni a későbbiekben is.
A szabad demokrata frakció az emberi jogi bizottság ülését követően szintén megtárgyalta a népi kezdeményezés tárgyát. Elsőképpen hadd szóljak röviden magáról az eszközről, a népi kezdeményezésről, hiszen viszonylag ritkán van alkalma a magyar parlamentnek arra, hogy népi kezdeményezésről tárgyaljon. Egy nagyon fontos demokratikus alapjognak egyfajta meglehetősen sajátos, a közvetlen és a közvetett demokrácia határmezsgyéjén mozgó eszköze a népi kezdeményezés, ahol a választópolgárok saját véleményüknek és szándékuknak úgy tudnak súlyt adni, hogy bizonyos számú hiteles aláírásnak az összegyűjtésével, egy formai követelménynek a teljesítésével azt tudják elérni, hogy az általuk fontosnak tartott témát a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja meg. Erre kötelezi tehát a népi kezdeményezés a magyar parlamentet, és nem többre, nem ügydöntő jellegű semmiképpen tehát, mindösszesen - de ez is egy nagyon fontos dolog - arra kötelezi a Magyar Országgyűlést, hogy vegye napirendjére az adott kérdést, és tárgyalja meg.
Nem volt túlságosan sok érvényes népi kezdeményezés a rendszerváltás óta eltelt időszakban, azonban volt néhány, és volt olyan is, amelyet a parlament annak idején napirendjére vett, megtárgyalt, az adott ügyben nem született rögtön pozitív döntés, de néhány évvel később - hozzáteszem halkan, a parlamenti erőviszonyok változásának következtében - a kérdésben mégiscsak a népi kezdeményezést elindítók szándéka szerinti pozitív előrelépés történt. Teljesen más jellegű történetről beszélek. Bizonyára képviselőtársaim emlékeznek, amikor a sorkötelezettség megszüntetését indítványozó liberális kezdeményezésű népi kezdeményezést az egyik parlamenti ciklusban az Országgyűlés megtárgyalta, és nem hozott benne kedvező döntést, pusztán megtárgyalta, majd egy következő parlamenti ciklusban a változás is megtörtént.
Ez tehát egy fontos eszköz, és ahogy az előttem szóló képviselőtársam, Szászfalvi képviselő úr a bizottság előadójaként mindezt megfogalmazta, nagyon fontos, hogy valamennyien, akik a kérdéssel foglalkoztunk, hangot adtunk annak a véleményünknek, hogy bizony tisztelet illeti azokat a kezdeményezőket, akik egy Magyarországon nem túlságosan bevett és nem túlságosan gyakori, demokratikus eszközzel élve el tudták azt érni, hogy nekünk itt, ha nem is túlságosan sokan vagyunk, de mégiscsak tárgyalnunk kelljen erről a népi kezdeményezésről, és aztán majd az Országgyűlésnek döntenie is róla. Ez egy fontos alapeleme, még ha nem is központi alapeleme a magyar alkotmányos berendezkedésnek, de egy fontos demokratikus kifejeződési lehetősége az állampolgári véleményeknek és céloknak.
A liberális frakció nevében elmondhatom azt is, hogy természetesen evidens módon tartjuk tiszteletben kinek-kinek a sajátos egyéni identitását, így a kezdeményezőkét is, illetve a népi kezdeményezést aláírásukkal támogatókét is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ő egyéni bunyevác identitásukat nemcsak a liberálisok, hanem a parlament valamennyi frakciója minden bizonnyal tiszteletben tartja, és elismeri ezen embereknek azt a jogát, hogy természetesen szabadságukban áll a saját egyéni identitásukat így meghatározni.
(18.30)
Ami a döntést illeti: a liberális frakció a konkrét kérdésben az emberi jogi bizottság ülése után, az adott rendelkezésre álló információk alapján, a Magyar Tudományos Akadémia döntése, javaslata, állásfoglalása és a kormány döntése, állásfoglalása alapján nem támogatja a népi kezdeményezés pozitív jellegű elbírálását. Mondom még egyszer: mindezt úgy, hogy természetesen kinek-kinek az egyéni szabad identitásválasztáshoz fűződő jogát tiszteletben tartjuk, és tiszteletben tartjuk mindazt az igyekezetet, ami oda vezetett, hogy ez a népi kezdeményezés eredményes lehetett.
Miért? Mondom még egyszer: alapvetően azért nem támogatja ezt a liberális frakció, amit a Tudományos Akadémia saját állásfoglalásában leírt.
A vonatkozó törvény több feltétel együttes meglétét, együttes együttállását írja elő annak feltételeként, hogy egy bizonyos népcsoportot a nemzeti és etnikai kisebbségi törvényben kisebbségként megnevezzünk a Magyar Köztársaságban. Ezek közül a Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint a bunyevácok azt a feltételt, miszerint az adott népcsoport történeti, nyelvi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) külön fejlődése, illetve mai nyelvi helyzete indokolja az önálló kisebbségi közösségként való elismerést, ezt a feltételt Magyar Tudományos Akadémia nem látta teljesülni. Mivel a felsorolt feltételeknek egyszerre, együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy ez a kisebbségként való bevétel teljesülhessen, és nem áll elő ez az együttes teljesülés, ezért a liberális frakció - mondom még egyszer, az Akadémia véleményét és a kormány állásfoglalását szem előtt tartva - nem támogatja ezt a népi kezdeményezést.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
