PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében hozzászólásom elején szeretném kiemelni, hogy mély megdöbbenéssel tapasztalom, hogy a kormány képviselője, vagyis a tárca képviselője, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője nem vesz részt itt a vitán. Persze a bizottsági ülésen megismerhettük a kormány álláspontját, de a képviselői munka és a kormány munkája nemcsak a bizottsági falak közé, hanem a tisztelt Ház falai közé is kiterjed. Ezért a magam részéről fel vagyok háborodva azon, hogy a minisztérium képviseletében néhány perc vagy néhány pillanat erejéig itt a tisztelt Ház falai között nem tudom meg a kormány álláspontját. Lehet, hogy a bizottsági ülés óta eltelt időszakban ez az álláspont valamelyest változott, és tulajdonképpen a bizottsági munkával csak előkészítjük az Országgyűlés döntését, és a döntés a tisztelt Ház falai között fog majd megszületni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Áttérek a Magyar Demokrata Fórum álláspontjára. Tisztelt Országgyűlés! A Trianon előtti Magyarország déli részén, pontosabban a Baja, Szabadka, Zombor városok által határolt háromszögben, a Bácskában a XV. és a XVII. század között telepedett le a bunyevác nemzetiség. Az akkor még több mint százezres lélekszámú etnikum a kezdeti időkben határőrként tevékenykedett, majd a későbbiek folyamán főként mezőgazdasággal foglalkozott.
A trianoni döntést követően a bajai régió mintegy 15 településén éltek és élnek a mai napig is bunyevácok, hazánk megcsonkításának eredményeként körülbelül 10 ezer fővel és sok ezer hektár földterülettel váltak nemzetalkotó tényezővé.
A két világháborúban több száz hősi halottal adózó bunyevácok mindig jó és törvénytisztelő magyar állampolgárok voltak. A történelmük folyamán volt saját sajtójuk és mind egyházi, mind világi könyvkiadásuk is. Tevékeny embereket adtak a magyar fő- és köznemesség, valamint a fő- és közpapság soraiba is. Munkájukkal évszázadok óta hozzájárulnak hazánk erkölcsi, kulturális és anyagi gyarapodásához.
A hivatalos statisztikák a múlt század közepéig bunyevácként említették a bunyevácokat, majd megjelent a bunyevác-horvát kifejezés, ami az utóbbi 10-15 évben, mellőzve a bunyevác szót, már csak horvátként említi őket. Sajnos az utóbbi másfél évtizedben helytelen nemzetiségi politikájának következtében ez a nemzetiség, annak ellenére, hogy rendelkezik saját nyelvvel, kultúrával és nemzetiségi öntudattal, letűnőfélben van.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum támogatja, hogy a 2006. augusztus 3-án a Országos Választási Irodába leadott 168 darab, hitelesített aláírásgyűjtő íven önmagát bunyevácnak valló magyar állampolgár kérése alapján az idevágó törvények értelmében az Országgyűlés a bunyevácokat nyilvánítsa nemzeti kisebbségnek, és a Magyarországon honos népcsoportok felsorolását a bunyevác kisebbségi népcsoporttal egészítse ki.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az MDF felhívja a figyelmüket, hogy az Európai Unióban és így a mai Magyarországon is tiszteletben kell tartani a nemzetiségi jogokat. A világ más országaitól nem várhatjuk el, hogy tiszteletben tartsák az ott élő magyarság jogait, ha mi nem tartjuk tiszteletben az itt élő nemzetiségek jogait, ha korlátozni kívánjuk őket a hovatartozásuk meghatározása jogában.
A bunyevácok jogosan küzdenek a horvát asszimiláció ellen. Ennek a nemzetiségnek az utóbbi sok száz évben nem volt Horvátországgal semminemű, sem kulturális, sem politikai kapcsolata. A szomszédos Vajdaságban, statisztikáiban elismerve a bunyevácokat mint önálló nemzetiséget, 1991-ben ismét bevezették az önálló bunyevác kategóriát, és 1993-ban a kisebbség autonómiájának megvalósítása érdekében megalakították a Bunyevác Nemzeti Tanácsot.
A Magyar Demokrata Fórum kéri önöket, hogy engedelmeskedve az igazságérzetüknek, szavazatukkal támogassák a magyarországi bunyevácok kérését.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Karsai Péter tapsol.)
