KONTUR PÁL
KONTUR PÁL
KONTUR PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen korrekt beszámolók hangzottak el, és ahogy azt Lenkovics Barnabás úr elmondta - és teljesen alátámasztom, én is így cselekedtem volna, a szívemből beszélt -, nem szabad a politikától félniük, nekik egy korrekt jelentést kell letenniük, és a politika felelőssége az, hogy mit kezd ezzel.
De térjünk vissza a választójogi és kisebbségi törvényhez! 2005-ben változott a választójogi törvény. A változtatásnak az volt a célja, hogy elejét vegyük a visszaélésszerű joggyakorlatnak. Ezt a célt azonban - amint az országgyűlési biztos úr beszámolójából nyilvánvaló - nem sikerült elérni. Sőt, inkább még távolodtunk is ettől, annak ellenére, hogy volt egy alternatív javaslat, ami később a parlament elé kerülő törvényjavaslatnak is része lett, ám a parlamenti vita során a konstruktivitás hiánya miatt sajnos nem kapott többséget. Mindenki azt várta, hogy a szigorúbbnak vélt választójogi rendszer miatt csökkenni fog a helyi kisebbségi önkormányzatok száma. Ehelyett azt látjuk, hogy 2002-ben 1754 kisebbségi önkormányzat alakult Magyarországon, 2006-ban pedig 2045, ami 20 százalékos növekedést jelent. Ez különösen egyes kisebbségek esetében valóságos demográfiai robbanást feltételezett volna, ami persze a valóságban nem történt meg.
A beszámoló “kisebbségi önkormányzati rendszer” című fejezetének több megállapítása alátámasztja a Fidesz szakértői által korábban megfogalmazott aggályokat. Így van ez többek között a kisebbségi választójogi jegyzék összeállítását illetően vagy a kisebbségi kedvezményes mandátum sorsát illetően is. Ez utóbbival kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozza, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 26. §-ában biztosított felhatalmazás alapján kérjük az újonnan megalakuló Országgyűlést, hogy soron kívül alkossa meg a kisebbségek alkotmányban is megjelenített képviselethez fűződő jogának érvényesülése érdekében szükséges törvényi rendelkezéseket, vagyis a helyi önkormányzati választásokon biztosítandó kedvezményes mandátumszerzés szabályait.
Még egy fontos példa: a kedvezményes mandátum ügye. Az Országgyűlés igen nagy többséggel egy határozatban azt ígérte, hogy nem következhet be, hogy elvesszen a kedvezményes mandátum. Ennek ellenére bekövetkezett, ami nem fogja növelni az Országgyűlés tekintélyét. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolójából tehát egyértelműen kitűnik, hogy a választójogi törvény és a kisebbségi törvény sürgősen módosításra szorul.
A beszámoló a költségvetési törvénnyel kapcsolatos problémákra is felhívja a figyelmet. A központi költségvetés jelenleg azonos összegű működési célú támogatásban részesíti a helyi kisebbségi önkormányzatokat. A pénzügyi források elosztása során nem veszik figyelembe sem a képviselt kisebbségi közösség létszámát, sem az ellátott feladatokat, ami súlyos aránytalanságokhoz vezet. Nyilvánvaló, hogy alapvetően más költségigények jelentkeznek egy aktív, sokrétű tevékenységet végző önkormányzat esetében, mint egy olyan testületnél, amelyik csak a jogszabályokban meghatározott minimális szinten működik. Ez a finanszírozási gyakorlat nem alkalmas arra sem, hogy az Országgyűlés objektív szempontok alapján határozhassa meg a működési célú támogatások összegét, ezért teljesen esetleges, feltehetőleg a maradékelven alapuló döntések születnek.
A helyzet az idén tovább romlott, hiszen a kisebbségi önkormányzati rendszer átalakításával a kormánypártok kezdeményezése nyomán a 2006. évi kisebbségi önkormányzati választásokat követően mintegy 57 területi kisebbségi önkormányzat is megalakulhat. Ám a 2007. évi költségvetés 5. számú mellékletének 5. pontja a helyi és a területi kisebbségi önkormányzatok számára egyaránt évi 640 ezer forint támogatást irányoz elő, noha a törvénymódosítás számos, korábban az országos kisebbségi önkormányzatok illetékességi körébe tartozó feladatot területi szintre delegált.
Nagyon fontos része a beszámolónak - ne haragudjon, de én megmaradok a cigány mellett, mert a cigány ember is ugyanolyan ember, mint mi vagyunk, és neki is csak egy becsülete lehet, és egy is van, és arra ad is -, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához a cigányoktól érkező panaszok aránya 2005-ben 52 százalék volt, ez valamelyes csökkenés a korábbi évekhez képest, amikor ennél általában magasabb volt, 60-65 százalék között mozgott a romáktól érkező panaszok száma. Azonban önmagában ennek az egy adatnak is rá kellene irányítania a szocialista kormány figyelmét a cigányügyek fontosságára. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a 2007. évi költségvetés tervezete szerint a szocialista kormány mindössze 1 milliárd forintot kíván költeni a magyarországi cigányságot támogató programokra.
Hadd idézzek ismét egy rövid részletet a beszámolóból a cigány integráció kérdésében. A Tárki 2004-ben publikált kutatási adatai arra utalnak, hogy szükség lenne olyan pályázati lehetőségekre is, amelyek a nagyobb településeket érintik. Azt állapították meg ugyanis, hogy a települések méretének növekedésével jellemzően növekszik a cigányok elkülönítésének valószínűsége. A lakóhelyi szegregáció az ezer főnél kisebb településeken kevesebb mint minden ötödik településen jellemző - ez 19 százalék -, míg az 5 ezer főnél nagyobb méretkategóriában már nagyjából minden második településen előfordul; ez 52 százalék.
(15.40)
Mint ahogy azt már jelentésükben is jelezték, a problémák megfelelő kezelése érdekében - a kormányzati romatelepprogramokra vonatkozó lakhatási és szociális integrációs modell programja mellett, de azokkal összefüggésben - általánosabb jellegű intézkedésekre is szükség lenne, amelyek elősegítik a telepeknek mint szegregált, leszakadt területeknek a gazdasági, térségi integrációját, és javítják az ott élők képzési, munkavállalási esélyeit. Ezzel szemben azt látjuk, hogy amíg a szocialista kormány 2005-re 800 millió forintot tervezett a cigánytelepeken élők lakhatási és szociális integrációs programjának támogatására, addig a 2006. és a 2007. évben ennek már csupán a fele, azaz kereken 400 millió forinttal kevesebb az előirányzat. Ez a cinikus hozzáállás sajnos nem a problémák megoldását, hanem csak elodázását szolgálja.
Szeretnék még egypár szót szólni arról is, hogy szó esik kórházi elkülönítésről. (Gusztos Péter felé:) Azért mindig kettőn áll a vásár, tudja, képviselő úr. Önök, liberálisok olyan nagyon szeretnek tetszelegni abban, hogy csak önök állnak ki a másság mellett; a saját másságuk mellett biztos, de hogy a kisebbségek mássága mellett, abban nem vagyok biztos, mert mi is kiállunk ugyanannyira, mint önök. De például a kórházi elkülönítés nem véletlenül történt, ha jól emlékszem, mert másképp tudom ezt a történetet, mert előfordulhat ennek más oldalról történő megvilágítása is. Például az, hogy a cigány ember vérmérsékletre egy másfajta ember. (Teleki László felé:) Így van, kedves képviselőtársam? Ön ezt tudja nagyon jól. Ahogy az én gyerekem külföldön egy kórházban elég nehezen tudta elviselni azt, hogy az ottani törökök családostul bementek, itt is lehet, hogy történt ilyen, és netán véletlenül ez is belejátszott abba, hogy másik szobába tették. Tehát nemcsak mindig egy oldalról kell nézni, mind a két oldalról lehet azt nézni, és nem mindig csak a többség lehet hibás, hanem ugyanúgy köteles a másik is, a kisebbség is kell ahhoz, hogy lehessen továbblépni, annak is kell az akarata, hogy lehessen változtatni a dolgokon, nem mindig a többséget kell szidni. Nem kell mindig feltételezni, hogy a többség a kisebbséggel szemben rosszindulatú, rosszhiszemű, nem ebből kell kiindulni.
Azt kell nézni, ami itt elhangzott. Tessék több pénzt költeni arra, hogy lehessen tanulni a cigány gyerekeknek, lehessen kiemelkedni nekik abból a miliőből, lehessen munkahelyhez jutni a cigány embereknek, a fiataloknak, a pályakezdő fiataloknak - tessék több pénzt költeni! Ötödik éve vannak kormányon, ötödik éve nem tettek ezért semmit, vagy ha tettek, az kevés, az kevés! Nekik is joguk van az emberi méltóságuknak megfelelő élethez, de ehhez az kell, hogy a kormánytöbbség… Tessék, ez is egy kötelesség a kormány részéről, egy nemzet részéről - ez nem kidobott pénz! Ott, ahol élnek, nekik a lehetőséget ugyanúgy biztosítani kell, az iskolába járást, a kultúrájukat. Ahhoz, hogy akár a német kisebbség, a szlovák kisebbség vagy a cigány vagy roma kisebbség a kultúráját fenn tudja tartani, művelt fők kellenek. Hogy kitörjenek és megoldódjon ez a probléma, ahhoz munkahely kell, ahhoz tanult, okos, kitanult, kifejlődött cigány emberekre van szükség, fiatalokra, csak akkor tudják saját maguk belülről megváltoztatni ezt az egész világot. Ehhez viszont nekünk kell összefogni, mert ez mindegyünknek ugyanakkora probléma.
Amit az imént mondtam, az most is igaz. Nem vitatkozni kell nekünk feleslegesen, összefogni kell ennek a megoldásában, mert ez nem olyan egyszerű dolog, és nem máról holnapra történik, azért kellett volna már öt éve valamivel többet cselekedni önöknek. Ez a 2005. évi jelentés, de 2006-ban még romlott a helyzet, és 2007-ben az előirányzatoknak megfelelően még tovább fog romlani a helyzet. Ez a problémám. Fogjunk már össze konstruktívan, teljesen igaza van, és szavazzuk meg, ha esetleg van erről az oldalról egy jó javaslat! Szavazzuk már meg azt is, egy módosító javaslatot vagy valamit! Nem ellenségek vagyunk!
A másik dolog az, hogy ugyanakkor viszont nemcsak azt kell mondani és arra kell hivatkozni, mert akarni kell. Nemcsak azt mondom, hogy az állam mit köteles nekem adni, hanem azt is meg kell kérdezni, hogy én mit tehetek, mert a saját létem megváltoztatásában nekem is mint cigány embernek is kötelességeim vannak, és nemcsak az államnak van velem szemben kötelessége. Tehát őnekik is kell akarni, a cigány embereknek is ugyanúgy. Újból mondom: egy becsületük van, ugyanolyanok, mint mi, és akárhol élnek, ugyanazokat a feltételeket kötelező az állam részéről megadni nekik, mint amit mi megkapunk a városon. El kell menni Karancslapujtőre, el kell menni a többi helyre is, és akkor lehet találkozni a problémákkal. Van mit megoldani, és ezt csak mi tudjuk itt a parlamentben a törvények segítségével, egy keretet tudunk adni, és tudjuk terelni a folyamatot, hogy jó irányba menjen. Ez a mi kötelességünk.
A másik felét nekik kell végigjárni, az iskolákat is, a munkapadokat, a szakképzési intézeteket meg mindent, de ahhoz nekünk kutya kötelességünk többet költeni. Ez, ami itt fekszik, a 2007-es előterjesztés is kevés erre. Ez most már ötödik éve újból elodázza a probléma megoldását. Tessék többet tenni, fogjunk össze, igaza van!(Taps az ellenzék soraiból.)
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
