DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési biztosok 2005. évi tevékenységéről szólva elöljáróban engedjék meg, hogy kifejezésre juttassam a kormány szilárd meggyőződését, amely szerint a biztosok az alkotmányos jogok védelmének hazai rendszerében kiemelkedő fontosságú szerepet töltenek be, tevékenységük a jogállamiság működésének hatékony biztosítékául szolgál. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával pedig a közösségi ombudsmani rendszerbe illeszkedő, megkerülhetetlen alkotmányos intézményekké váltak. Működésükért ezért őket és az általuk is említett hivatalukat és munkatársaikat kifejezetten csak köszönet illeti.
A kormányálláspont kifejtésekor nemcsak a szóban előadottakra, hanem az elnök úr által elmondottak szerint is a könyvtárnyi irodalomnak számító, írásban is elkészített beszámolókra is szeretnék utalni. Külön utalnék még rá a bevezető sorában, hogy a beszámolási időszakban kiteljesedett az adatvédelmi biztosnak az Európai Unió adatvédelmi intézményeiben való szerepvállalása, miután ez évtől az adatvédelmi biztos képviseli Magyarországot az Europol közös adatvédelmi felügyelő testületében is. Az Európai Közösség tagállamai adatvédelmi felügyelőiből álló 29-es munkacsoport tagjaként az adatvédelmi biztos tevékenyen alakítja az első két pillérben a közös európai uniós joggyakorlatot. Közvetlenül érvényesíti az adatvédelmi szempontokat, és biztosíthatja a közösségi jog és a magyar adatvédelmi jog szemléletmódjának kölcsönhatását.
Álláspontunk szerint elengedhetetlen, hogy a harmadik pillérben, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködés területére kiterjedő uniós tevékenység területén is megfelelő szinten érvényesüljenek az adatvédelmi szempontok, amelynek garanciáját a harmadik pillérről szóló kerethatározatban a hasonló összetételű és jogosultságokkal rendelkező intézmény létrehozása teremtheti meg.
Bevezető megállapításként szeretném még hangsúlyozni azt is, hogy az országgyűlési biztosok társadalmi ismertsége és elismertsége a beszámolási időszakban tovább növekedett. A hozzájuk forduló panaszosok számának töretlen növekedése vélhetően nem a társadalmi problémák elmélyülésének jele, hanem arra utal, hogy egyre inkább kiszélesedett a jogkereső és jogtudatos állampolgárok köre. Tevékenységük eredményessége és az intézmény közismertsége, társadalmi presztízse nagyrészt annak köszönhető, hogy a biztosok egyre gyakrabban élnek a törvényben biztosított jogosítványaik mellett a nyilvánosság erejével is. Ennek hatására a biztosi intézmény közjogi rendszerben történő megszilárdulásával párhuzamosan az alkotmányos jogok védelmének fontossága rögzült és megszilárdult a magyar köztudatban.
A kormány a biztosokkal egyetértésben elégedettséggel nyugtázza a különböző jogvédő civil szervezetek és a biztosok közötti egyre szorosabb együttműködést, ami abban is megnyilvánul, hogy a panaszok egyre nagyobb részét teszik ki az ilyen szervezetektől érkező beadványok. Ez az együttműködés hozzájárul a jogvédelem erősödéséhez, és az ombudsmanok tevékenységének eredményességéhez egyaránt. Az elismertség és az elfogadottság azonban nem pusztán az alkotmányos jogaikban sérelmet szenvedettek, hanem a vizsgált szervek részéről is megtapasztalható. A beszámolók részletes ügyleírásai és a tapasztalatokat összefoglaló részek is bizonyítják, hogy a biztosok alapos vizsgálódásai és elmélyült jogi elemzései mellett munkájukat rugalmasság és segítőkészség jellemzi. A vizsgált állami és önkormányzati szervek, valamint a közszolgáltatók érzékelhetik, hogy az ombudsmani vizsgálatok célja nem elmarasztalások, hanem az említett szervek segítése abban, hogy működésükkel az alapvető jogokat mindinkább tiszteletben tartsák.
A biztosok és a kormány munkáját a beszámolási évben is szoros és intenzív együttműködés jellemezte. A biztosok jogalkotással kapcsolatban megfogalmazott észrevételei hozzájárultak ahhoz, hogy az alkotmányos jogok minél szélesebb körben érvényesüljenek a törvényalkotásban is. Az általános és a külön biztos országgyűlési beszámolói is arról tanúskodnak, hogy észrevételeiket az érintettek megfontolták, és a normaszövegek átdolgozása során azokat többnyire érvényre is juttatták. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese beszámolóját, mint azt már megszokhattuk, a teljesség igénye jellemzi. A beszámoló a konkrét ügyek nagyobb típuscsoportjai szerint részletesen bemutatja a vizsgált ügyeket, ezeket statisztikai táblázatokba is rendezi.
Rendkívül szerteágazó tevékenységükből szeretnék kiemelni néhány, az együttműködés hatékonyságát jól mutató ügyet. Kifejezetten ombudsmani kezdeményezésre fogadta el az Országgyűlés a külföldiek beutazásáról szóló törvény módosítását. Ennek értelmében a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi Magyarországon született gyermeke automatikusan magyarországi tartózkodási engedélyt kap. Ezzel összefüggésben került benyújtásra az Országgyűlésnek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat. Az előkészítés során a kormány kiemelt figyelmet szentelt a családegyesítési célú magyarországi tartózkodás megfelelő szabályozására. Az uniós joggyakorlatot messze meghaladó jogi garanciákat iktattunk be.
A biztosok és a kormány közötti egyetértést jól példázza a fogyatékkal élők jogaival kapcsolatos kormányhatározat, amely a közszolgáltatások akadálymentes hozzáférhetőségével kapcsolatos kormányzati célokat fogalmazza meg a korábbi ajánlások felhasználásával.
Az általános biztos beszámolójában méltatta az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítását. A beszámoló szerint a tulajdoni lapon történő széljegyzetváltozásról szóló értesítés a jogügyletek biztonsága és a lakásmaffiával összefüggő tevékenységek visszaszorítása felé tett, különös jelentőséggel bíró lépés. Az említett módosítás egyúttal több évtizedes jogalkotói mulasztást is törlesztett. A rendelkezés alapján a tartós földhasználatban lévő ingatlanok az ingatlanhasználók kérelmére tulajdonukba kerülnek. A biztos úr jelentős előrelépésként értékeli a beszámolóban a távhőszolgáltatásról szóló törvény megalkotását. Ez a törvény kötelezi a települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy a hatósági ár megszabása előtt kérje ki a fogyasztóvédelmi felügyelőségek, valamint a felhasználói érdekképviseletek véleményét.
2005-ben a legtöbb közoktatással kapcsolatos beadvány a kétszintű érettségi rendszert érintette. A panaszbeadványok alapján az általános országgyűlési biztos vizsgálatot indított annak feltárására, hogy az érettségi pontszám számításának módja, illetve felvételiként való elismertetése során sérülnek-e az alkotmányos jogok, illetve azt vizsgálta, hogy a pontszámítási lehetőségek közötti válogatás nem teremt-e esélyegyenlőtlenséget. Az ombudsman végső állásfoglalása szerint jogszabályokra visszavezethető, tényleges esélyegyenlőtlenség nem valósult meg, bár hozzátette, a felvételi rendszer ugyan nem okozott alkotmányos visszásságot, a biztos azonban jelezte, hogy a jogszabály nem zárja ki azt. Az oktatási miniszter az ombudsman javaslatának és az Alkotmánybíróság megállapításának megfelelően módosította a panasszal érintett jogszabályhelyeket.
Új típusú panaszként jelölte meg a beszámoló a fogva tartottaknak azt a sérelmét, miszerint a bíróság által jogerősen kiszabott összbüntetési ítéletüket túltöltötték. A problémát a Be. módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény orvosolta. E rendelkezés értelmében a bíróság a szabadságvesztések végrehajtását felfüggeszti, amennyiben az általa megkeresett bv-intézettől kapott tájékoztatás alapján ez indokolt. Így nem fordulhat elő, hogy a fogva tartott a büntetést túltöltse.
(10.40)
A 2005. évi tapasztalatok alapján kialakított javaslatok között szerepel, hogy az Országgyűlés mielőbb vizsgálja meg annak lehetőségét, hogyan lehet a szabálysértésekről szóló törvényt kiegészíteni a zaklatásra vonatkozó szabályokkal. Az igazságügyi tárca - elismerve azt, hogy a zaklatás társadalomra veszélyes magatartásforma - indokoltnak találja a zaklatás mint önálló tényállás elhelyezését a kidolgozásra váró szabálysértési módosításban. A tárgyban már számos szövegjavaslat készült, fogadtatásuk kapcsán azonban annyit meg kell jegyeznem, hogy a folyamat előreláthatólag elhúzódik, ugyanis csakis a fenyegetéstől és a zsarolástól történő körültekintő fogalmi elhatárolás teremtheti meg a jogalkalmazást elősegítő pontos tényállás megalkotásának lehetőségét.
Az adatvédelem szempontjából a 2005. év különös jelentőséggel bír. Az elmúlt évben az intézmény fennállása óta a legtöbb, több mint 36 ezer beadvány érkezett az adatvédelmi biztos irodájához. A jogtudatos állampolgárok egyre nagyobb számban használják ki a technikai fejlődés, az internet nyújtotta lehetőségeket is. Az adatvédelmi ombudsman a megelőző évhez képest kétharmaddal több, 730 elektronikus levelet is iktatott ügyként.
Az adatvédelmi ombudsman alkotmányos jogok védelmében betöltött szerepét azonban nem lehet puszta adatsorral szemléltetni. Az intézmény megalakulása óta folyamatosan bővül a biztos feladat- és hatásköre. A személyes adatok védelme terén hatósági jogköröket, a jogszabályalkotás terén meglévő véleményezési joga mellett jelentős új, akár állami, akár üzleti célú adatbázisok működtetésének megkezdése előtt pedig - általa is említett és a köztársasági elnök úr minősítése szerint is rendkívül fontos - ellenőrzést gyakorol, elősegíti az általa védett alapjogok érvényesülését és egységes értelmezését. Ennek kapcsán az adatvédelmi biztos is üdvözölte, hogy 2005-ben számos, általa megfogalmazott véleménynek és ajánlásnak megfelelő, kiemelkedő jelentőségű törvényt fogadott el az Országgyűlés a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága terén.
Az elektronikus információszabadságról szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek ez év január 1-jei hatálybalépésével lehetővé vált, hogy a jogkereső közönség gyors, naprakész és ingyenes információhoz juthasson a közfeladatot ellátó szervekről, a jogalkotási munkáról, az elfogadott jogszabályokról, valamint - majd 2007 júliusától - a bírósági gyakorlatról. A közfeladatot ellátó szervek fokozatosan kialakították honlapjukon a törvénynek megfelelő tartalmat, ezzel az állampolgárok és a civil szervezetek egyre könnyebben juthatnak a jogalkotást érintő információkhoz.
Ezen túlmenően továbbra is elvárásként fogalmazódik meg a biztosok részéről, hogy a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek kihasználásával egyre bővüljön a megismerhető adatok köre. A fenti elvárás jogszabályi alapját pedig az adatvédelmi törvény tavalyi módosítása teremtette meg. A módosítás újraszabályozza a döntés-előkészítő és a belső használatú adatok megismerhetőségének kérdését. A törvény tartalmi meghatározást ad az automatikus nyilvánosságkorlátozás alá eső adatok körére, a döntést követően biztosított úgynevezett feltételes nyilvánosság pedig eloszlatja az Ab-határozatban foglalt alkotmányossági aggályokat. A folyamat betetőzését jelentheti az új jogalkotási törvény tervezete, amely az adatvédelmi biztos által megfogalmazott ajánlásokra is tekintettel tovább szélesíti a jogszabályok nyilvánosságával szemben támasztott követelményeket.
Tisztelt Országgyűlés! Nem szemlélhetjük azonban a biztosok munkáját a nemzetközi politikai helyzettől elkülönülten hermetikusan elzárva. A madridi, majd a londoni terrorcselekmények nyomot hagytak mind a nemzetközi, mind a közösségi jogalkotásban. 2005-ben a szervezett bűnözés elleni fellépés erősítése a bűnüldözéssel foglalkozó szervek hatáskörének kiterjesztését vonta magával. Az új szerepkörök pedig új alkotmányossági aggályokat vetettek föl, hiszen új nyilvántartási rendszerekre került sor, a meglévők összekapcsolását, újabb azonosítási rendszerek megalkotását eredményezte a megváltozott politikai, jogi környezet.
Az adatkezelők körének bővülése a személyes adatok fokozottabb védelmét, az adatvédelmi ombudsman mind nagyobb szerepvállalását indokolja. A transznacionális bűnözés visszaszorítására szolgáló közösségi jogi szabályok megalkotása során elengedhetetlen, hogy az adatvédelmi biztos és a kormány képviselői a magyar adatvédelmi érdekeket szem előtt tartó álláspontot képviseljenek. A jövőben kizárólag alaposan átgondolt, az eredeti cél elérésére alkalmas és arányos intézkedéseket lehet foganatosítani. Az európai uniós jogharmonizációs kötelezettséghez kapcsolódó jogszabályoknak az adatvédelmi körülményeket érintő módosítása a biztos javaslatára figyelemmel született meg. A magyar adatvédelem alkotmányos elvei jól tükröződnek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény 9. §-ának módosításában is. Az Avtv. módosításával a kormány mindamellett, hogy megteremtette a közösségi irányelv és a magyar szabályozás összhangját, a korábbi szabályozás hiányosságai okozta jogalkalmazási problémákra is választ kívánt adni.
Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a magyar adatvédelmi szabályozásról, számot kell adnunk a különböző szektorok, így különösen a piaci és az egészségügyi szektort érintő, az adatvédelmi biztos állásfoglalásaira tekintettel megszülető jogszabályokról is. 2005-ben számos beadvány érkezett az adatvédelmi ombudsmanhoz, amelyben a panaszosok a hitelintézetek és a központi hitelinformációs rendszer közötti adattovábbításokat sérelmezték. A központi hitelinformációs rendszer szabályai átdolgozásának, pontosításának szükségességét a kormány felismerte. Az egészségügyi adatkezelés tárgyában elmondható, hogy a szaktárca a tárgyalt ombudsmani jelentés, illetve a biztos ez év októberi állásfoglalásában megfogalmazott kritikai észrevételeit, javaslatait az őszi egészségügyi tárgyú törvénycsomag-javaslatban átvezette.
Rátérve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolójára: ki kell emelnem, hogy a biztos úr igyekszik felölelni a hazai kisebbségi kérdés valamennyi aspektusát, a jogalkotástól a kisebbségi oktatáson keresztül a diszkrimináció elleni küzdelem helyzetéig. A helyzet általános bemutatása mellett egy-egy jellemző vagy kiemelkedően súlyos, illetve bonyolult ügy bemutatásával érzékelteti a beszámoló a felmerülő problémákat is. Különösen színvonalasnak tartjuk az antidiszkriminációs jogalkotás elemzését és az etnikai diszkrimináció ellen igénybe vehető jogorvoslati és panaszfórumokat bemutató beszámolórészt. Ebből rendkívül reális kép bontakozik ki a kisebbségek helyzetéről, a jogaikat biztosító normákról és azok hatályosulásának helyenként korlátozott voltáról. Átfogó képet nyerhetünk egyúttal a hiányosságok felszámolására adott ombudsmani javaslatokról is.
Az országgyűlési biztos a hátrányos megkülönböztetés esetén igénybe vehető jogorvoslati és panaszfórumok között említi a roma antidiszkriminációs ügyfélszolgálati hálózatot. Ezzel értékeli és elismeri az igazságügyi tárca ilyen irányú törekvéseit is. Ugyancsak elismerő szavak szerepelnek a beszámolóban a nép ügyvédje szolgáltatás nyújtotta lehetőségekről. Biztos úr az etnikai diszkrimináció elleni küzdelem kulcsfontosságú intézményei között jegyzi a fogyasztóvédelmi felügyelőségeket is. Fontos állomásként értékeli az Egyenlő Bánásmód Hatóság létrejöttét. A szabályozási szintre vonatkozó kritikát a kormányzat megfogadta, és megalkotta az erre vonatkozó törvényt. Vannak azonban olyan tárgykörök is - és ezt nem hallgathatom el -, amelyeknél hangsúlybeli eltérés érhető tetten a kisebbségi biztos és a kormányzat álláspontja között.
A beszámoló nagy teret szentel az elmúlt év kisebbségi tárgyú törvényalkotásának. Ennek keretében részletesen ismerteti a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény előkészítésének folyamatát is. Ennek kapcsán viszonylag nagy teret kap az Alkotmánybíróság kritikája. A kormány az Alkotmánybíróság kritikájától - mint mindig - most is tartózkodik. Elismeri az alkotmánybírósági döntés kötelező voltát, és igyekszik ezt jogalkotásában következetesen érvényesíteni.
A beszámoló ismerteti elvi felvetésként a kisebbségi ülnökrendszer bevezetésére vonatkozó javaslatot is. Álláspontunk szerint nem támogatható az a kezdeményezés, hogy a büntető igazságszolgáltatásban úgynevezett kisebbségi ülnökök vegyenek részt az ítélkező tevékenységben. A bírósági eljárás során az eljáró bíróságnak ugyanis nincs joga azt vizsgálni, hogy a terhelt valamely kisebbséghez tartozik-e vagy sem.
(10.50)
A kisebbségi ülnökrendszer bevezetésére tett javaslat azonban abból a feltételezésből indul ki, hogy a bíróság nem képes elfogulatlanul eljárni, ha a terhelt valamely kisebbséghez tartozik. Márpedig azt, hogy a bíróság elfogulatlanul járjon el, biztosítja az alkotmány, a büntető anyagi jogi és eljárási kódex, továbbá a bírák jogállására vonatkozó szabályok.
Tisztelt Országgyűlés! Valamennyi országgyűlési beszámolót áttanulmányozva kijelenthető, hogy ezek - valamennyi beszámolóra kiterjedően említem - hű tükrei annak, hogyan valósul meg az alkotmányos alapintézmények együttműködésének követelménye. A biztosok és a kormány, valamint a biztosok és az Országgyűlés közötti, helyenként jól láthatóan vitáktól sem mentes együttműködés a jogállam megvalósításának és fenntarthatóságának elengedhetetlen eleme.
A kormány nevében köszönetet mondok az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, általános helyettesének és a külön biztosoknak az elmúlt és a beszámolási évben végzett tevékenységükért, kifejezem a kormány együttműködési kötelezettségét az alapvető jogok védelme, fenntartása és erősítése érdekében. Még egyszer köszönöm az ő személyes, hivataluk és munkatársaik áldozatkész, nagyszerű tevékenységét.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
