DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC
DR. KONDOROSI FERENC, igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mintegy másfél évvel ezelőtt fogadta el az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényt. Meghatározta a szakértői tevékenység legfontosabb alapelveit, amelyekből szervezeti szabályokat is konstruált: a szakértő függetlenségét, pártatlanságát hangsúlyozta a törvény, amelynek fontos vonása, hogy a szakértői vélemény szakszerű, megalapozott legyen, a kirendelő hatóság számára pedig megfelelő segítséget nyújtson a döntés meghozatalához.
A szakértői tevékenység alkotmányos érték, a tisztességes eljárás egyik fontos garanciája. Éppen az említettek miatt szabályozta újra a szakértői törvény a büntetőeljárásban közreműködő igazságügyi szakértőkre vonatkozó kizárási szabályokat. Jól tudjuk az Alkotmánybíróság számos ítéletéből, hogy ezek a kizárási, összeférhetetlenségi szabályok mind jogállami garanciák. Itt is erről van szó. A büntetőeljárási törvény módosításával kimondta a törvény többek között azt is, hogy a nyomozó hatóság tagja, illetve az alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a büntetőeljárásban kizárt a szakvéleményadásból. Ez a rendelkezés 2007. január 1-jével lép hatályba.
Az említett új kizárási szabályok leginkább a rendőrségi, kriminalisztikai szakértőket fogják érinteni. A klasszikus kriminalisztikai szakértés ugyanis hagyományosan a rendőrség szervezeti keretei között működik, más szervek kirendelésével ilyen szakkérdésekben, mint különösen az ujjnyom-, a nyomszakértés, igazságügyi szakvélemény nem szerezhető be.
A kriminalisztikai szakértés jelenleg több vonatkozásban is megújul. Az új szakértői törvény koncepciójának megfelelően kerülnek újraszabályozásra a szakértői névjegyzékbe vétel részletes szabályai, és a bolognai rendszerbe illeszthető kriminalisztikai szakértői képzés - mint felsőfokú képzettséghez kapcsolódó szakirányú továbbképzés - a jövő évtől indul be a Rendőrtiszti Főiskolán.
A büntetőeljárási törvény módosítása ezek mellett szervezeti átalakítást is szükségessé tesz, hiszen 2007. január 1-jét követően a rendőrségtől független szervezeteknek, illetve ezek alkalmazottjának kell a szakvéleményeket adnia azokban az ügyekben is, amelyekben eddig a rendőrségi szakértők jártak el. A kormány ezért úgy döntött, hogy a rendőrségtől az igazságügyi szakértői feladatokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyelete alatt működő igazságügyi szakértői intézményekhez kell telepíteni.
A tárca megkezdte ezt az átszervezést, és ugyanakkor, mivel ez nem csupán egyszerűen humánpolitikai intézkedéseket jelent, ez még több hónapot vesz majd igénybe. Olyan intézményrendszert kell ugyanis létrehozni, amely a párhuzamos feladatellátást megszünteti, és egységes szabályozási, foglalkoztatási, működtetési, finanszírozási követelményrendszert érvényesít az állami szakértés valamennyi érintett területére nézve.
Az új intézményi keretek létrejöttéig is biztosítani kell azonban a kriminalisztikai szakértés folyamatosságát. Ezt szolgálja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény és a Be. módosításáról szóló T/1488. számú törvényjavaslat.
Az önök előtt fekvő javaslat lényege összefoglalóan az, hogy lehetőséget teremt a rendőrség hivatásos állományú szakértőinek munkavégzésre igazságügyi szakértői intézménybe történő berendelésére, ezzel megszünteti a közte és a rendőrség fennálló azon jogviszonyt, amely eredetileg a Be.-ben a kizárási szabály megfogalmazását tette szükségessé.
Ez az egyetlen olyan megoldás, amellyel a szakértők folyamatos munkavégzésének jogi háttere rövid időn belül, vagyis közvetlenül 2007. január 1-jét követően is biztosítható, és amely nem ellentétes azzal a jogalkotói szándékkal sem, amely a Be. kizárási szabályában tükröződik. A módosítás a berendelés hatályos rendelkezéseit veszi alapul, és néhány speciális szabályt rögzít azzal kapcsolatosan. Így például meghatározza, hogy a fegyveres szerv mely tagja berendelhető személy, hova történhet a berendelés, ki gyakorolja a berendelt feletti munkáltatói jogot. Koncepcionális alapkérdéseket, szakmai aggályokat ily módon nem vet fel a törvényjavaslat, hiszen egy létező jogintézmény, a berendelés szabályainak megfelelő alkalmazását rendeli el a kriminalisztikai szakértők munkavégzésére is.
A berendelésekre azt követően kerülhet sor, hogy kiadásra kerülnek a törvény végrehajtásához szükséges rendeleti szabályok, az érintett szakértők döntenek a berendelés elfogadásáról. Ez utóbbi döntések nyilvánvalóan csak egy kihirdetett törvényre tekintettel hozhatók meg, ezért a törvényjavaslatot mielőbb el kell fogadni. A kizárási szabály ugyanis 2007. január 1-jén hatályba lép, és minél később kerül sor a berendelésekre, annál hosszabb idő telik el úgy, hogy nem áll rendelkezésre elegendő szakember a kriminalisztikai szakkérdések megválaszolására.
(20.00)
Tisztelt Országgyűlés! Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni és megszavazni szíveskedjenek, ugyanis az feltétlenül szükséges a jogállam épsége, az igazságszolgáltatás háborítatlan működése és az igazságszolgáltatásban oly fontos igazságügyi szakértők működésének folyamatossága érdekében.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
