DR. SIMON MIKLÓS
DR. SIMON MIKLÓS
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Közel másfél éve az Országgyűlés törvényt alkotott az igazságügyi szakértői tevékenységről, amelynek célja az igazságügyi reform folytatásának keretében az igazságügyi szakértői tevékenység újraszabályozása volt, s ezen belül is a szakértői tevékenység függetlenségének és pártatlanságának erősítése. Főként a büntetőeljárásokkal összefüggésben a nyomozati szervek szakértőinek eljárása, tevékenysége már évek óta a szakmai viták középpontjában állt és áll is, hiszen eddig nem sikerült intézményesíteni azokat a szervezeti és egyéb garanciákat, amelyeket az említett szakmai viták is elsődlegesen fontosnak tartanak.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter úr által előterjesztett törvényjavaslat az előbbiekben említett és a Lázár János úrnak, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének az elmúlt napokban írt tájékoztatásában is megfogalmazott célkitűzéssel pontosan ellentétes. A javaslat az utolsó pillanatban figyelembe véve, hogy több mint másfél évig nem történt semmi, egy speciális berendelési intézmény bevezetésével próbál megoldást találni a minisztérium késlekedésére, annak érdekében, hogy a büntetőügyek lefolytatása 2007. január 1-jét követően ne szenvedjen számottevő késedelmet.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény tervezett módosítása azonban még átmeneti, rövid távú megoldásnak is csak mérhetetlen jóindulattal nevezhető.
(20.20)
A javaslat szerint a miniszter 2007. május 31-ig kapna arra jogkört, hogy igazságügyi szakértői intézménybe szolgálatteljesítésre berendelhesse a rendőrség és a határőrség hivatásos állományú, az igazságügyi szakértői névjegyzékben valamely kriminalisztikai szakterületre vagy a vegyészet szakterületére igazságügyi szakértőként bejegyzett tagját. Nem szól viszont a javaslat arról, hogy milyen időtartamra történhet a berendelés, amely így elvileg és gyakorlatilag többéves időtartamú is lehet. Ezen intézmény bevezetése az előzőkben már említett és a miniszter úr által is fontosnak tartott célkitűzéssel ellentétben csak arra alkalmas, hogy konzerválja a jelenlegi, sőt az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény megalkotása előtti helyzetet.
A törvényjavaslat szerint a berendelt szakértő fennálló jogviszonyát a speciális berendelés nem érinti. Az indoklás szerint a jogviszony kiüresedik, ami megint egy új fogalom, hiszen legjobb tudomásom szerint a magyar jog az üres jogviszony fogalmát nem ismeri. Egy jogviszony vagy létezik, vagy nem létezik. Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat szerint a berendelt személy jogviszonya továbbra is fenn fog állni vagy a rendőrségnél, vagy a határőrségnél, tehát ott, ahol korábban alkalmazták. Bár sem a törvényjavaslatból, sem az indoklásából nem derül ki egyértelműen, okkal feltételezhető, különösen a miniszter úr által Lázár úrnak írt levél alapján, hogy a berendelés intézményével a gyakorlatban ténylegesen nem fog változni semmi, és a berendelt szakértő a korábbi munkahelyén és az ott lévő eszközökkel, technikai berendezéssel, illetve felszereléssel fog továbbra is dolgozni. Sőt - mint azt kifejtettem - a jogviszonya továbbra is fenn fog állni.
Nincs szó a törvényjavaslatban arról sem, hogy milyen javadalmazással történik az úgynevezett berendelt szakértők foglalkoztatása. Vélelmezhető, hogy e mögött megtakarítási szándék is húzódhat, hiszen a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének írt levél szerint a miniszter kifejtette, hogy közel azonos javadalmazással történhet a foglalkoztatás.
Mindezek alapján az a határozott véleményem, hogy a törvényjavaslat ebben a formában nem oldja meg azt a helyzetet, amely a minisztérium másfél éves mulasztására vezethető vissza. Feltétlenül szükségesnek tartom esetleges módosító indítványok megfogalmazását annak érdekében, hogy a mulasztás ne vezessen az amúgy is hosszú büntetőeljárás további indokolatlan elhúzódásához.
